Város & film: A nagyvárosok vizuális kultúrája - Bécs/Budapest
Konferencia és vetítéssorozat

október 7. péntek

9.45 Elke Atzler, az Osztrák Kultúrfórum igazgatónőjének megnyitója

10.00
A változás potenciálja. Bécs az osztrák némafilm tükrében
Elisabeth Büttner (Osztrák Filmarchívum, Bécs)
A korai idők mozgóképei nem folyamatos gondolkodásmódot követnek. A némafilmek Bécs-képe esetében ez a látlelet nem csupán egy új érzékelési modell megjelenését, a valóság új dimenziójának a meghódítását jelenti, hanem a társadalom – filmekben is megnyilvánuló – feszítő erejét demonstrálja.

11.00
Budapest 1945 előtti dokumentum- és amatőrfilmekben
Kurutz Márton (Magyar Nemzeti Filmarchívum)
Budapest Európa fővárosaival szinte egyidőben debütált filmen, a főváros korai mozgóképes szerepléseit azonban csak némi kihagyás után követte folytatás. Ezután viszont már nem volt megállás – Budapest a magyar mozgóképek állandó szereplője lett. Az előadás az 1945 előtti Budapest-filmek témáit, készítéstörténetét és problémáit tekinti át a korszak dokumentumfelvételei, muszterek, anonim- és privátfelvételek, valamint fővárosi külső helyszíneken forgatott játékfilmek elemzésével.

14.00
Vágyakozás a múlt után: A harmincas évek Bécs-filmjei
Siegfried Mattl (Institut für Zeitgeschichte, Bécs)
A harmincas éveket – az ausztrofasizmus korszakát – a „Vörös Bécs” és a városias modernizáció jeleinek egymást kioltó hatása határozza meg. Ezek az ideológiai előfeltételek konfrontálódtak a hangosfilm bevezetését egy új és dinamikus korszak megteremtésére felhasználó osztrák filmipar próbálkozásaival. A filmkészítők a fellendüléshez szükséges kulturális tőkét a bécsi operett világraszóló sikereiről híres századforduló korában keresték. A harmincas évek olyan filmjeiben, mint az Álarcosbál (Willi Forst, 1934) a város topografikus leírása értelmét veszti – a „Bécs-film” stílusát sokkal inkább a zenei atmoszféra és a társadalmi-kulturális miliő közötti kapcsolat határozza meg.

15.00
A városban, az időben – Bécs, mint az emlékezés tere a hetvenes évek műfaji filmjeiben - Drehli Robnik (Falter, Bécs)
A részben Bécsben játszódó és ott forgatott Scorpio című kémfilmben (USA, 1973, Burt Lanchester és Alain Delon főszereplésével) megfigyelhető, hogyan foglal el egy látszólag az akciókép szolgálatába állított film egy várost és egy műfajt. Város és műfaj itt nem mint terület és hely jelenik meg, hanem mint a múlt rétegei. A Scorpio ezek lehetőségeit aktualizálja, ezek tartalmát dolgozza át - a film, mint emlékezet lép fel. A Scorpio megkísérli magát és közönségét a kizökkent átmeneti történeti időben a posztfordista szubjektivitás játékterében elhelyezni. Mindez időélmények összekapcsolásával történik. A Scorpio Bécse a Károly tér metróépítkezésével - ahol a film legismertebb jelenete játszódik - az emlékezet emberek nélküli szövevénye.

október 8. szombat

10.00
A bécsi avantgárd film
Károly Kókai (Institut Wiener Kreis)
Az avantgarde film a játékfilmmel szembeállítva határozza meg magát. Történetét – amelyről az előadásban az osztrák Ernst Schmidt Jr. példáján keresztül lesz szó – lényegében ez a definíció alapozza meg. A mozgókép ’vizuális kultúrájáról' a játékfilm és a filmes avantgarde kapcsán szólva, az eredmények összehasonlíthatóak. Az avantgarde a játékfilm által használt filmes kliséket ugyanazon képek felhasználásával írja át és töri meg. Kivonja magát e képek illluzionizmusa alól, miközben láthatóvá teszi a filmkészítés folyamatát. Az avantgarde a játékfilmben meghatározott elemekre koncentrálva töri át a játékfilm szabályait. Elkülöníti ezeket az elemeket, felerősíti képi hatásukat; pontosan ott és akkor nem fordítja el tekintetét, ahol és amikor a képek folyamatában – és amennyiben egy város képeiről van szó, ennek társadalmi, esztétikai, gazdasági szerkezetében – a törések láthatóak lesznek. Az előadás Ernst Schmidt Jr. Bécsfilm 1895–1976 című alkotása (1976) alapján azt a környezetet próbálja rekonstruálni, amelyben a bécsi avantgarde film első generációja mozgott.

11.00
A város alatt, a föld felett – Budapest a nyolcvanas évek alternatív kultúrájában - Varga Balázs (Magyar Nemzeti Filmarchívum)
A nyolcvanas évek magyar alternatív kultúrájának egyik legfontosabb jellemzője a különböző művészeti ágak szimbiózisa. A korszak alternatív filmjeiben a neoavantgarde és a zenei new wave kulcsfigurái szerepelnek. A korszak magyar art punk és new wave zenekarjainak szövegeiben visszatérő elem a belső és a külső disszidencia, az elvágyódás. Az előadás két film (Sőth Sándor: A szárnyas ügynök, 1987, Xantus János: Rocktérítő, 1988) példáján elemzi ezeket a motívumokat: hogyan alakulnak át a valós terek heterotóp terekké; mi a köze egymáshoz Budapestnek és Berlinnek, a későkádári korszak Magyarországának és ’Wunderlandnak’, miért és hogyan használják ezek a filmek a budapesti helyszíneket; miként ellenpontozza egymást „valódi” és „fikció”.

14.00
A Sense of Place. Bécs a kortárs osztrák filmben
Michael Loebenstein (Osztrák Filmmúzeum, Bécs)
Az újabb osztrák játékfilmekkel kapcsolatban Ausztriában és világszerte egyaránt a várossal (nevezetesen Béccsel) való újfajta bánásmód figyelhető meg. Olyan, az elmúlt években született filmek, mint A város peremén (Barbara Albert, 1999) és a Speak easy (Mirjam Unger, 1997) a várost nem meghatározott helyként, hanem inkább a lehetőségek tereként teszik átélhetővé – egyfajta ’Sense of Place’-t teremtenek. Az előadás a Bécs-filmeknek mint az önmegismerés és -változtatás utópisztikus helyének a koncepcióját vizsgálja felül az erős női befolyás alatt született kortárs szerzői filmek alapján.

15.00
A kortárs magyar film Budapestje: Nyócker!
Polyák Levente, Budapest

A belépés ingyenes, szinkrontolmácsolást biztosítunk.