|
Filmhetek az Örökmozgóban 2008-ban |
JANUÁR
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Szlovák filmhét Hallották már önök azt a mondatot, hogy: „Láttam egy szlovák filmet” ? De talán csehszlovák filmről sem beszéltünk soha. Mert ami csehszlovák, az cseh. Ők a jók, a fanyarok, ők – a csehek. Ők fociznak jól, ők tudnak jéghokizni. A Slovan Bratislava is cseh csapat. Juraj Jakubisko, Elo Havetta cseh rendező, Jozef Kroner, Marián Labuda cseh színész. De ne bántsuk a cseheket, ők csak kicsit tehetnek erről. Talán. Mi vagyunk a hibásak. Talán akaratlanul. Számunkra két népnek valahogy nem lehet egy országa. Nos, ennek vége. Van önálló Szlovákia. És ha van Szlovákia, akkor van szlovák foci, hoki, ipar, művészet. És szlovák film is van, rendezőstül, színészestül. De kik ezek a rendezők, kik ezek a színészek? Nem tudjuk, nem ismerjük őket? De igen, csak nem tudtuk, hogy nem csehek, hanem szlovákok. Hogy volt Csehszlovákiában a prágai Barrandov mellett egy másik komoly stúdió, a Koliba. Bratislavában. Ami nem cseh város. És nem is magyar. Szlovák. Szlovákia fővárosa. A Magyar Nemzeti Filmarchívum, a budapesti Szlovák Intézet és a pozsonyi Szlovák Filmintézet egyhetes ismerkedésre hívja az Örökmozgó nézőit a szlovák filmművészettel. Ki fog derülni, hogy az ismerkedés közben sok minden ismerős lesz. Csak kicsit helyükre kell majd tenni a dolgokat. Feleleveníthetünk olyan koprodukciókat, amelyeket a Kolibával csináltunk, illetve amelyeket szlovák filmesek csináltak velünk. Népszerű színészeinket láthatjuk kitűnő szlovák filmekben. Megnézhetünk pár olyan magyar filmet, amelyekben remek ’cseh’, valójában szlovák színészek játszottak. Helyére tehetjük Jakubiskót, bár most épp Csehországban él. És további fontos célja ennek a filmhétnek, hogy ismert, népszerű filmeken keresztül sokat meséljen a szlovák történelemről, amely hol közös a miénkkel – hol nem. Remélhetően nem lesz politikai következménye ennek a kis bevezetőnek. Az élet tele van furcsa ostobaságokkal. A magyar élet, a magyar fej is. Most már mosolyoghatnánk rajta nyugodtan. Nem kell semmit megbánni, csak kicsit odafigyelni. Szépen újra megismerni egymást. De most csak annyit javaslunk, menjünk el együtt az Örökmozgóba, egy csaknem fél évszázadot áttekintő Szlovák Filmhétre, ahová több film alkotóját is igyekszünk odacsalogatni. Támogató: A hatodik mondat (Šiesta veta), szlovák, 1986, r: Štefan Uher 01.14.20.30 Michel Serrault 80 Hetvenkilenc éves korában, hosszú betegség után 2007. július 29-én elhunyt Michel Serrault, az egyik legkülönösebb francia színész. Neve örökre összefonódott bravúros szerepével, Zazá-val. Életének ezt a talán legnagyobb sikerét az Őrült nők ketrece meleg párjának tagjaként aratta (az 1978-as film akkora sikernek bizonyult, hogy két folytatást és egy amerikai remake-et is megért), három Oscarra jelölték, a színész maga pedig három Cesar-díjának egyikét ezért kapta. Az Őrült nők ketrece először színpadi előadásként aratott óriási sikert szerte a világon. Michel Serrault a színpadon öt éven át, több mint 1500-szor alakította Zazát, a transzvesztita dizőzt. A történet önmagunk és szeretteink vállalásáról is szól, ami Serrault játékának köszönhetően megdöbbentő erővel bontakozik ki. Minden megvan e szerepben ahhoz, hogy a színész belecsússzon egy vulgáris, sikamlós karikatúrába. Serrault azonban nem karikatúrát játszik: nem kacsint ki ránk, nem nevet ki finom iróniával egy embert azért, mert transzvesztita. Minden helyzetben vállalja Zaza másságát. Óriási tett volt ez 1978-ban, egy álszent világban, egy-két évvel az AIDS-pánik kezdete előtt... Ez az extrém teljesítmény színészi játékának azonban csak az egyik vonulata. Több mint fél évszázados pályafutása során vígjátékokban, bűnügyi történetekben és drámai művekben egyaránt remekelt. A legjobb francia rendezők foglalkoztatták Henri-Georges Clouzot-tól Mathieu Kassovitzig. Elismert színházi színész is volt, a Comédie-Française tagja; főleg Shakespeare- és Moličre-alakításai emlékezetesek. Huszonévesen került be a színpadi kabaré világába, kitűnően parodizált, bármelyik ismert ember bőrébe bele tudott bújni. Országos hírű, felkapott komikus lett, rengeteget turnézott. A vásznon 1954-ben debütált: Henri-Georges Clouzot híres thrillerében, Az Ördöngősökben alakít egy vaskalapos, komplexusokkal küszködő tanárt a kollégium baljós, zárt világában. Kabarészínész korszakára utal a Geg királyaicímű film, amelyben egy komikus szupersztárt alakít. A történet megmutatja a szakma nehézségeit is, a rivalizálást, az állandó rettegést a közönség elvesztésétől, és azt a paradoxont, hogy minden nagy komikus álma egy igazi, drámai szerep... Ezt az "igazi drámai szerepet" Serrault 1981-ben kapta meg Claude Millertől az Őrizetbevételben. Egy jólszituált, köztiszteletben álló ötvenes férfit alakít, a kisváros közjegyzőjét, aki gyönyörű feleségével él szép nagy házában. Szilveszter éjszakáján, szinte szívességet kérve behívják a rendőrségre egy gyors, formális tanúkihallgatásra. Nyomasztóan magányos és sivár lehet az élete, ha ilyen könnyen rááll, hogy egy megfáradt, ellenséges lelkületű emberrel, a felügyelővel töltse az év utolsó éjszakáját... A gyötrelmes éjszaka folyamán apránként foszlik le róla a gondosan cizellált maszk: a példás életű, zárkózott úr álarca mögött egy szomorú mániáiba szürkült sérültlelkű ember vergődik. Zaza figurájának ellenpontja Martineaud közjegyző, mindkét szerep megformálása kivételes teljesítményt igényelt. Mindkettőért a legjobb színészi alakítás César-díját kapta. Nagyszabású történelmi filmekben is játszott. Hangszíne minden filmben más és más. Éretebb korában bölcs, különc öregembereket elevenített meg a filmvásznon. Egyik legutóbbi szerepe Adrien alakja az Egy fecske csinált nyaratcímű filmben. Megkeseredett, magányos öreg parasztgazdát alakít, akinek a gazdasága a kergemarhakór miatt tönkremegy, kénytelen eladni a tanyáját. A vevő történetesen egy fiatal párizsi értelmiségi nő, aki mindent maga mögött hagyva új életet akar kezdeni valahol az alpesi hegyekben, a civilizációtól távol. Két magány találkozásáról szól a történet, két nagyon különböző ember gyötrelmes egymásra találásáról. A kilencvenes években Serrault másodvirágzását élte, megöregedvén is élettel teli tudott maradni a vásznon, nagyhatalmú bíborosokat és gyenge királyokat egyaránt alakított. Idén januárban lett volna 80 éves. A francia nő és a szerelem (La française et l’amour), francia, 1960, r: többen 01.01.18. Jean Delannoy 100 A filmrendező neve egyet jelent a „francia minőséggel”, fontosabb filmjei legszebb francia regények feldolgozásai. 1923-ban szereplőként került kapcsolatba a filmmel, bölcsészetet tanult, majd vágóként és rendezőasszisztensként kezdett dolgozni. Előbb rövidfilmeket, majd 1935-től nagyjátékfilmeket forgatott. A háború után az egyik legfőbb folytatója volt a „minőség hagyományának”, vagyis a harmincas évek akadémizmusának. Az André Gide Pásztorének című regényéből készült Elveszett boldogság általános lelkesedést váltott ki a maga korában. A párizsi Notre-Dame sikerét nem csak a Victor Hugo-i költészet igényes átmentése adja, hanem Antony Quinn és Gina Lolobrigida rendkívüli színészi játéka. Az irodalmi adaptáció mindvégig fontos szerepet játszott Delanoy pályáján, de az ötvenes években két olyan filmet is forgatott, melyeknek témája érintkezik az új hullámos nemzedék visszatérő témájával, a sivár, magányos gyerekkor bemutatásával. A vadóc, és a Gyermekbíróság egy rendező életművén belül érzékelteti, milyen szemléletbeli és stílusváltáson ment át a francia film. Termékeny alkotó volt, későbbi munkái közt jelentős a Simenon regényeiből, Jean Gabin főszereplésével készített Maigret-sorozat. Számtalan tévéfilmet is forgatott élete alkonyán. A francia nő és a szerelem (La française et l’amour), francia, 1960, r: többen 01.01.18.00 Roger Vadim 80 A nouvelle vague szemlélet első, kirobbanó sikerét olyan francia film hozta, amelynek rendezője mit sem tudott a Cahiers ugrásra kész ifjairól és nem ismerte Bazin esztétikáját. 1956-ban, amikor leforgatta az És Isten megteremtette a nőt című filmjét, maga a nouvelle vague kifejezés sem „volt kitalálva”. Brigitte Bardot ebben a filmben nem ismeri el a szerelem korlátait, nem ismeri el sem a társadalmat, sem a szabályait, sem istent, sem ördögöt. A szerelem olyan öröm, amiért mindent szabad - mondja. S az új hullám egyik legerősebb vonulata ennek a szerelemfelfogásnak a vállalása, tagadása, sóvárgása és kigúnyolása. Roger Vadim orosz származású, eredeti vezetékneve Plemjannyikov. Színházi színészként kezdte pályafutását, majd 1947-1955 között Marc Allégret forgatókönyvírójaként és asszisztensként dolgozott, s ezzel végérvényesen bekerült a filmszakmába. Első önálló rendezői bemutatkozása, az És Isten megteremtette a nőt üde, őszinte, provokatív hangjával példa nélkül állt. Brigitte Bardot volt a szerencsecsillaga: soha többé nem tudott olyan sodró, lenyűgöző filmet alkotni, mint vele. Mint szerelemtől elvakult férj, mindent alárendelt neki, aki éles ellentétben az eddigi nőtípusokkal szerencsére azt nyújtotta, ami: önmagát. Bardot egész szemléletmódja új volt. A férfiakban kedve szerint válogató nő nem "rosszlány", nem "bukott nő", nem "erkölcstelen", kívül áll a társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályokon: szabad, független, önérzetes, szinte természeti lény. Vadim a szerelmi történetek rendezőjeként vált ismertté, magánélete is sokat foglalkoztatta a nagyközönséget, szeretőiről és feleségeiről (ötször nősült) könyvet is írt (Szerelmeim: Bardot, Deneuve, Fonda). Említésre méltó rendezései: Chonderlos de Laclos klasszikus levélregényéből készített Veszedelmes viszonyok (1959), De Sade márki, Françoise Sagan, Edgar Allan Poe írásaiból készített adaptációi, kultfilmmé vált képregényre alapozott erotikus sci-fije, a Barbarella (1968). A 2000-ben elhunyt rendezőről Philippe Aubert készített egész estés dokumentumfilmet Vadim, a boldogság milliárdosa címmel. Barbarella, francia–olasz, 1967 01.13.16.30 Fordulóévek a 20. században – 1908 Január 1-én megjelenik a – később korszakosnak bizonyuló – Nyugat folyóirat, felpezsdülnek az irodalmi áramlatok. Ady Endre írja egy évvel korábban: „Hiszem és vallom, hogy a forradalmi megújulás kikerülhetetlen Magyarországon. Itt van már a csodálatos, áldott vihar az ő hírnökeivel, szent sirályaival. Társadalomban, politikában még csak a nyugtalanság sikoltoz. De irodalomban, művészetben, tudományban már itt van a villámtüzes bizonyosság.” A folyóirat 9. számában megjelenik Csáth Géza Anyagyilkosság című novellája. November 17-én, Párizsban sor kerül az első művészi igényű mozielőadásra (Guise herceg meggyilkolása). A film túllép az olcsó népszórakoztatáson. Művészek és értelmiségiek kezdenek érdeklődni iránta, vagy dolgozni a filmiparnak. A magyar írók közt ez már korábban is megfigyelhető. Karinthy Frigyes például az első dramaturgok egyike. Az 1980-as Színes tintákról álmodom című Ranódy-film amatőrfilm-betétjén Kosztolányi Dezső mellett Karinthy Frigyes is látható. Megjelenik az első western-sorozathős: Gilbert M. Anderson Broncho Billyje, akit maga a rendező alakít (Broncho Billy és a bébi). A montázs tudatos alkalmazásával először Griffith 1908-12 közötti rövidfilmjeiben találkozhatunk. Ebben az időben zajlik a filmtörténet első forradalma: a mozitermek látogatottságának állandó növekedésével párhuzamosan igény mutatkozik a filmek időtartamának megváltozására, így az egytekercses szabványú mozikat egyre hosszabb alkotások váltják fel. Az olasz filmipar a Pompeji utolsó napjaival aratja első nagy nemzetközi sikerét. Ez az alkotás a monumentális történelmi filmek egész iskoláját inspirálja Olaszországban. Az első orosz játékfilm, a Sztyenka Razin, a kozák népi hős életének egyik epizódját dolgozza fel. És felkel a nap (Junoszty Makszima), szovjet, 1934, r: Grigorij Kozincev, Leonyid Trauberg 01.25.18.30 Amerika háborúi A 22-es csapdája (Catch-22), amerikai, 1970, r: Mike Nichols 01.05.20.30 Japán filmklub A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes. Támogató: Lady Kamélia (Tsubaki-hime), japán, 1988, r: Asama Yoshitaka 01.09.08.30 Csejk Miklós filmklubja: A hatvanas évek angol új hulláma (free cinema) a „dühös fiatalok” (angry young men) mozgalom szellemi terméke, akiket összekötött a társadalom peremére szorulók élete iránti elkötelezett érdeklődés, a kőkemény társadalomkritika és a jobbítás szándéka, egy szóval: a lázadás. A kilencvenes évekre beért angol újfilm laza mozgalma megőrizve alakítja át a free cinema örökségét. Bár szintén kritikusan világít rá a társadalom problémáira, de itt már a főhős inkább lúzer, mint lázadó, hacsak nem válik a lúzerség a lázadás legújabb formájává. Tehát lázadók és lúzerek a mozivásznon. szeptember 13. Hosszútávfutó magányossága (Tony Richardson,1962) Az előadások minden hónap második csütörtökén 18.30-kor kezdődnek, a film előtt bevezető, a film után közös filmelemzés és baráti filmvita lesz. Perlaki Tamás filmklubja szeptember 17. Fekete Péter Előadó és vitavezető: Perlaki Tamás
|
FEBRUÁR
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Costa-Gavras 75 Konstantin Gavras filmrendező 1933. február 12-én született Görögországban, görög-orosz vegyes házasságban. Iskoláit Athénban végezte. Mivel ellenálló apját a háború utáni görög rezsim kommunistának bélyegezte, nem kapott amerikai vízumot, így nem tudott az USA-ban továbbtanulni. 1954 és 1958 között a párizsi filmművészeti főiskolán tanult, 1956-ban lett francia állampolgár. 1965-ben óriási sikert aratott első filmje, a Tökéletes bűntény, Yves Montand, Simone Signoret és Jean-Louis Trintignant főszereplésével. Costa-Gavrast a politikai thriller műfajteremtőjének tartják, egyes alkotásai erősen megosztották a közvéleményt. A politikum állt a rendező külföldi ismertségét meghozó alkotás, a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája középpontjában is; amelyben a görögországi katonai diktatúra ellen irányuló Vaszilikosz-regényt filmesítette meg. Az Ostromállapot és az Eltűntnek nyilvánítva című alkotások alapjait a CIA latin-amerikai tevékenysége szolgáltatta. Mivel különös érzékenységgel mutatta be a különböző diktatúrák módszereit, szükségszerűen jutott el a prágai Rajk-pernek, Artur London perének filmre viteléhez. Artur London Csehszlovákia külügyminiszter-helyettese volt a második világháború után, 1949-ben tartóztatták le koholt vádak alapján és koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték. Az ő története elevenedik meg a Vallomás című Costa-Gavras filmben. A Különleges ügyosztály és a Zenélő doboz a zsidó deportálás témáját boncolgatja. 2001-ben mutatták be a szintén botrányt kavaró Áment. Az irodalmi alapanyagból - Rolph Hochuth A vikárius című színművéből - készült filmjében az egyház felelősségét feszegeti a holokauszt idején. __________________________________________________________________________A magyar film 100 éve – Kiállítás a Kogart Házban „A filmtörténet - így a magyar filmtörténet fogalma is - a legtöbb ember számára azonos a játékfilm történetével. Ez a kiállítás képekkel, tárgyi rekvizítumokkal mutatja be, hogy a játékfilmek a híradó- és dokumentumfilmekkel, animációs alkotásokkal együtt alkotják a magyar filmtörténetet. A huszadik század vizuális emlékezetének őrzői a híradó- és dokumentumfilmek, melyekben a történelmi és politikai események és szereplői jelennek meg. A közép-európai országokban, így Magyarországon is a történelem és a politika legtöbbször meghatározta az adott ország játékfilmjeinek témáját, ábrázolásmódját is. A kiállítás termeiben a filmtörténet korszakai kronologikus sorrendben követik egymást a kezdetektől napjainkig, így vizuálisan is érzékelhetővé válik a változás folyamata valamennyi filmtípusban. Fordulóévek a 20. században – 1958 Június 16-án felakasztják Nagy Imrét. Az amerikai filmgyártás nagyjait új thrillerek foglalkoztatják. A Szédülés és A gonosz érintése nem arat sikert, annál inkább A vád tanúja – amit úgy aposztrofálnak, hogy „az egyik legjobb Hitchcock-film – csak Billy Wilder csinálta”. Ebben játssza utolsó nagy szerepét Marlene Dietrich. Egy Tennessee Williams-moziban (Macska a forró háztetőn) remekel Elizabeth Taylor; amerikai filmben, Cary Grant oldalán játszik Sophia Loren; s a szőke szexbombát, Brigitte Bardot-t olyan nagysággal eresztik össze mint Jean Gabin (Baj esetén). Két nagyszerű regény is feldolgozásra kerül. Hősies pátosz nélkül mutatja az amerikaiak japánok elleni harcát a Meztelenek és holtak; míg a mindennapi küzdelem nemes pátosza ragyogja be Spencer Tracy alakítását Az öreg halász és a tenger főszerepében. Ugyancsak drámai mélység és emberség találkozik A megbilincseltek című rasszizmus ellenes filmben. A francia új hullám kifejezésmódja – Truffaut-t és Godard-t megelőzve – már Claude Chabrol filmjeiben jelentkezik (Unokatestvérek, A szép Serge). Ugyancsak újító szellemű filmkészítőnek számít Louis Malle (Szeretők). A háború utáni ellentmondásos kelet-európai helyzetet plasztikus emberi drámaként ábrázolja Andrzej Wajda (Hamu és gyémánt). A megújult szovjet filmművészet alkotása, Kalatozov filmje, a Szállnak a darvak nyeri a cannes-i fesztivál fődíját. A brüsszeli világkiállítás alkalmából szakértő zsűri rangsorolja a mintegy hatvan esztendős filmgyártás legjobb alkotásait (A brüsszeli 12), hogy ezzel is bizonyítsák az igazi filmművészet maradandóságát és értékállóságát.A brüsszeli 12 Jiří Menzel Japán filmklub A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes. Swing Girls (Swingu Garuzu), japán, 2004, r: Yaguchi Shinobu 02.13.18.30 Támogató: Csejk Miklós filmklubja: A hatvanas évek angol új hulláma (free cinema) a „dühös fiatalok” (angry young men) mozgalom szellemi terméke, akiket összekötött a társadalom peremére szorulók élete iránti elkötelezett érdeklődés, a kőkemény társadalomkritika és a jobbítás szándéka, egy szóval: a lázadás. A kilencvenes évekre beért angol újfilm laza mozgalma megőrizve alakítja át a free cinema örökségét. Bár szintén kritikusan világít rá a társadalom problémáira, de itt már a főhős inkább lúzer, mint lázadó, hacsak nem válik a lúzerség a lázadás legújabb formájává. Tehát lázadók és lúzerek a mozivásznon. szeptember 13. Hosszútávfutó magányossága (Tony Richardson,1962) Az előadások minden hónap második csütörtökén 18.30-kor kezdődnek, a film előtt bevezető, a film után közös filmelemzés és baráti filmvita lesz.
|
MÁRCIUS
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Low - Holland-Flamand Kultfeszt Játékfilmek Az abszurd vígjátéktól a történelmi paraboláig, a thrillertől a drámáig műfajok és témák széles kínálatát nyújtja a holland–flamand filmfesztivál programja. Magyarországon holland vagy flamand film alig látható a mozikban, noha a holland filmek három Oscar-díjat nyertek az elmúlt húsz évben: Merénylet (The Assault, 1986), Antónia (1996), Karakter (Character, 1998), és a flamand filmek is egyre többet hallatnak magukról. A válogatás a két térség filmművészetének legfrissebb alkotásaiból merít: hét holland, hat flamand játékfilm, továbbá öt dokumentumfilm lesz látható. A mustrát 2008. február 29-én a holland–flamand produkcióban készült Pincér vetítése nyitja meg az Uránia moziban. A fesztivál további programjának az Örökmozgó Filmmúzeum ad otthont (2008. március 1–12.). A Pincér a bizarr helyzeteket abszurd humorral megjelenítő Alex van Warmerdam legújabb műve. Warmerdam filmjeit sorozatban vetítette az Örökmozgó az előző holland filmhéten (2005). A kelet és a nyugat közti különbségekről szól az Oscar-díj versenyébe nevezett holland Duska (Jos Stelling, 2007). A holland film az elmúlt években az intim kapcsolatok és a családi viszonyok felé fordult. Martin Koolhoven Rántott hús (2005) című filmje hamarosan látható nálunk a mozikban, a fesztiválon legújabb filmje, a Boldog család szerepel. Miként előző filmje, ez is a bevándorlók világát örökíti meg egy abszurdba hajló vígjátékban. Sokakat érintő társadalmi problémát feszeget Mijke de Jong Stációk című filmje: arról az érzelmi vákuumról szól, amelybe az elvált szülők gyermekei kerülhetnek. Egy megrendítő apa-fiú viszony a témája David Lammers holland filmkritikusok által díjazott első filmjének, az Északi fénynek. Nanouk Leopold filmjében, a Wolfsbergenben a család négy generációja képtelen egymást megérteni. Nincs boldogabb sorsa a Nadine címszereplőjének sem, akit a gyermek utáni vágy bűntény elkövetésére sarkall. A fesztivál programjában szerepel még az idei Berlinale Arany Medvéjét nyert rövidfilm, a Kapcsolat, amely az Oscar-díjért is versenyzett. Az elmúlt évben a nemzetközi filmsajtóban legtöbbet emlegetett flamand filmek a Kell egy dobos! és a Khadak. Míg az előbbi meggyőző erővel ábrázolja a punk nihilizmust és az erőszakot, a Khadak a szabadság, elnyomás, hatalom és a forradalom metaforája. A televíziótól a mozifilmhez átpártoló Frank Van Mechelen két filmje ért el nagy közönségsikert. A Pokol Tangerben egy marokkói börtönbe vetett két buszsofőr drámai sorsát örökíti meg, A betolakodó című krimiben pedig egy orvos megszállottan keresi eltűnt lányának nyomait. Az idős, kiszolgáltatott emberek gondolkodásmódjának megértéséhez kerülünk közelebb, ha megnézzük Geoffrey Enthoven szokatlanul érzékeny filmjét, Az egyetlent. Flamand filmről nem beszélhetünk a legtöbbet foglalkoztatott flamand színész, Jan Decleir említése nélkül. Noha a fesztiválon csupán két filmben játszik, a Wolfsbergenben és Az Alzheimer-ügy, neve összefonódott a flamand filmművészettel. (Surányi Vera) A betolakodó (De Indringer), 2005, r: Frank Van Mechelen 03.01.18.30 Dokumentumfilmek A dokumentumfilmek programja remekül illusztrálja a sokszínű világ legkülönbözőbb aspektusai iránti nyitottságot, ami a holland és flamand filmben hagyományosnak mondható. A bemutatásra kerülő filmek palettája ellentétekre – földrajzi, tematikus és vizuális ellentétekre – épül. A dokumentumfilm műfajának határait feszegető alkotások között vannak, amelyek olyan alapvető, örök témákat dolgoznak fel, mint élet és halál, művészet és emlékezet (Örökké), vagy a világ őselemei (A négy elem). Egy üzbegisztáni vándorcirkuszos család több generációjáról rajzol emlékezetes portrét az Ég és föld között, azt bizonyítva, hogy a dokumentumfilm képes távolinak tűnő problémákat és életformákat is közel hozni a nézőhöz. Egy másik családtörténet még messzebbre, a venezuelai esőerdőbe kalauzol bennünket, ahol egy különc holland kalandor egzotikus tábort épített, ahová a pénzügyi és politikai elit járt nyaralni (Jungle Rudy, egy család krónikája). Földrajzilag közelebb áll hozzánk a tizenöt éven át egy debreceni pszichiátriai kórházban elszállásolt boszniai menekültek mindennapjairól szóló Elfelejtett bolondok, amelyben a menekültek otthon maradt családtagjai is megszólalnak, akik már nem szívesen gondolnak eltávozott rokonaikra. A művészetet és életet, kultúrákat és hagyományokat, dokumentumfilmes tradíciókat és megrendezett előadást vegyítő, dinamikus és provokatív Balettek innen-onnan az egyedi tapasztalatot a mozgás egyetemes nyelvére fordítja le. A filmrendezők különböző generációkhoz tartoznak – a világhírű Heddy Honigmanntól a karrierjük elején álló legfiatalabbakig, mint Jiska Rickels (4 Elements), sőt olyan alkotókig, akiknek a filmművészet nem az elsődleges műfajuk, mint a híres koreográfus, Alain Platel (Les ballets de ci de lŕ). A feldolgozott problémák, stílusok és nemzedékek sokfélesége mindenkinek lenyűgöző utazást ígér, aki szívesen indul neki, hogy felfedezze a világot. (Oksana Sarkisova) A 4 elem (4 Elements), 2006, r: Jiska Rickels 03.03.18.30 Támogatók: Szemrevaló – Sehenswert - Új német filmek 13. Idén 13. alkalommal rendezzük meg a Szemrevaló fesztivált, mely az elmúlt évtizedben márkanévvé vált Magyarországon. Szoros együttműködésben a German Filmsszel, valamint a budapesti Örökmozgó és Művész mozikkal tizenegy új német filmet mutatunk be a legjobbak közül. Nyitófilmünk, Fatih Akin új alkotása, A másik oldalon 2007-ben egyaránt elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál és az Európai Filmakadémia legjobb forgatókönyvnek járó díját. A fesztivál sok más filmje, mint például a Yella, a Sztrájk, az Emma boldogsága, az Aki előbb meghal…, vagy a Téli utazás szintén több díjban részesült tavaly. Fesztiválunk programja ezúttal egy szakmai előadást is tartalmaz a német mozifilmek új irányzatairól. Újítás még, hogy idén néhány filmet Budapesten kívül Kaposváron, Zalaegerszegen és Szombathelyen is bemutatunk. Partnerek: A vad banda 4. (Die Wilden Kerle 4), 2007, r: Joachim Masannek 03.16.16.30 Francophonie Március 20-a a Frankofónia nemzetközi ünnepe. Ebből az alkalomból március 20. és április 4. között a Francia Intézet és partnerintézményei gazdag programot kínálnak az ország egész területén. A Magyarországon nyolcadik alkalommal jelentkező Frankofónia Ünnepe a frankofón országok kulturális sokszínűségét hivatott bemutatni. Az Örökmozgó Filmmúzeum francia nyelvű kanadai filmek vetítésével kapcsolódik az eseményhez. A program megvalósításában a magyarországi Kanadai Nagykövetség nyújtott segítséget. „A frankofónia Kanada számára több mint pusztán a külpolitika egy fontos eleme: szerves részét képezi az ország kulturális és társadalmi életének. Kanada meg kívánja őrizni multikulturális arculatát és kétnyelvűségét: az országszerte elérhető francia nyelvű oktatási kínálat és a két nyelven működő szociális és közigazgatási rendszer mind ezt a célt szolgálják. Kanadában a francia anyanyelvűek száma körülbelül Magyarország lakosságának felel meg. Kanada francia nyelven született – jelentette ki nemrég Michaëlle Jean főkormányzó, aki maga Haitin látta meg a napvilágot. Idén Kanada és az egész frankofón világközösség együtt ünnepli Québec város 400. születésnapját: Québec City egyike az észak-amerikai kontinens legrégebbi városainak; mi több, az első francia nyelvű település volt az Újvilágban. Québec tartomány és Kanada meghívására e kerek évforduló kapcsán a Nemzetközi Frankofón Szövetség 55 tagállamának államfői és kormányképviselői 2008 október 17-19 között Québec City-ben tartanak csúcstalálkozót. A 2008-as év tehát különös jelentőséggel bír a kanadai frankofónia számára: ennek jegyében Kanada Budapesti Nagykövetsége kulturális programajánlatokkal szeretné magyar barátaival megosztani a francia ’joie de vivre’, „életöröm” életérzést.” (Pierre Guimond, Kanada magyarországi nagykövete) Partnerek: A három kis malac (Les trois p'tits cochons), 2007, r: Patrick Huard 03.29.20.30 Fordulóévek a 20. században – 1948 A hidegháború új szakaszba lép. Magyarországon az MKP és az SZDP egyesülésével létrejön a Magyar Dolgozók Pártja. A szovjetek lezárják a Berlin nyugati zónáihoz vezető összes utat, a szövetségesek légihidat építenek ki. Az Egyesült Államok meghirdeti az Európai Újjáépítési Programot (közismert nevén: Marshall-segély). Indiában meggyilkolják Mahatma Gandhit. Amerikában új lendületet kap a kommunistaüldözés, a baloldal megfélemlítése. Művészek, ha tehetik, alkotásaikkal tiltakoznak a fojtogató légkör ellen. Dmytryk a Kereszttűz című filmjében az amerikai antiszemitizmust választja témául, úgy, hogy a háborúból győztesként kikerülők elé tárja saját faji problémáikat. Ezzel magára vonja McCarthy szenátor figyelmét. Frank Capra viszont az emberekben lakó jóság igazolására készíti el politikai tartalmú társadalmi drámáját (Az ország állapota – State of the Union). A háború utáni – sokszor kilátástalannak tűnő – helyzettel foglalkozik a Németország nulla esztendőben és a Valahol Európában. A szétrombolt Berlinben játszódik Billy Wilder – saját élményein alapuló – cinikus komédiája (Külügyi szívügyek). Március 21-én, a kommunista hatalomkoncentráció jegyében államosítják a magyar filmipart. Az első „államosított” film a Talpalatnyi föld, mely kitűnő alkotókat és leendő nagy neveket vonultat föl. Ebben az évben hal meg a filmművészet két óriása: Szergej Eizenstein és David Wark Griffith. November 26-án bemutatják az olasz neorealizmus csúcspontját jelentő Biciklitolvajokat. Két Shakespeare-adaptációt elsősorban a technikai és anyagi feltételek nagyarányú különbsége határoz meg. Míg Orson Welles Macbethje 23 nap alatt, egyetlen színpadra korlátozva, kísérleti kameravezetéssel készült el, addig Laurence Olivier Hamletje időkorlátozás nélkül, szinte korlátlan pénzügyi eszközök birtokában, elsősorban a mű filmhosszúságúra csökkentésével küszködött. Egyébként a Hamlet lett az első Oscar-díjas angol alkotás a legjobb film kategóriában. Chaplin szatirikus társadalombírálatát és civilizációkritikáját Jacques Tati folytatja hangos „némafilmjeivel”. A maga idejében nagy érdeklődést vált ki a Találkozás az Elbán. A híres kézfogáson túl a megkülönböztetett figyelem egyaránt szól az Eizenstein asszisztenseként híressé vált Alekszandrovnak, valamint a szép amerikai kémnőt játszó feleségének, Orlovának (l. Cirkusz). Ebben az időben, Amerikában az RKO Pictures stúdiót Howard Hughes texasi milliárdos veszi meg. Párizsban megnyílik Henri Langlois Filmmúzeuma. Angi Vera, magyar, 1978, r: Gábor Pál 03.31.16.30 Cseh újfilm A paradicsomi fák gyümölcseit esszük (Ovoce stromů rajských jíme), 1969, r: Věra Chytilová 03.17.20.30 Budapesti Tavaszi Fesztivál A denevér, magyar, 1988, r: Szinetár Miklós 03.23.16.30 Anna Magnani 100 Ebben a hónapban lenne száz éves lenne Anna Magnani olasz színésznő (–1973). Angelina, olasz, 1947, r: Luigi Zampa 03.13.16.30 Jacques Rivette 80 Eric Rohmer így ír róla: „Ha valaki teljes tisztaságában fenntartotta a francia film hagyományát, az ő.” Jacques Rivette legendás francia filmrendező 1928. március 1. született. Nemcsak a világ filmművészetének egyik kiemelkedő figurája, de egyben a nouvelle vague egyik utolsó élő alakja. Ki tudja... (Va savoir), francia, 2000, r: Jacques Rivette 03.21.20.00 Japán filmklub A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes. Hachiko (Hachi-ko Monogatari), japán, 1987, r: Koyama Seijiro 03.19.18.30 Támogató: Csejk Miklós filmklubja: Lázadók és lúzerek - Az angol új hullám és az angol újfilm A hatvanas évek angol új hulláma (free cinema) a „dühös fiatalok” (angry young men) mozgalom szellemi terméke, akiket összekötött a társadalom peremére szorulók élete iránti elkötelezett érdeklődés, a kőkemény társadalomkritika és a jobbítás szándéka, egy szóval: a lázadás. A kilencvenes évekre beért angol újfilm laza mozgalma megőrizve alakítja át a free cinema örökségét. Bár szintén kritikusan világít rá a társadalom problémáira, de itt már a főhős inkább lúzer, mint lázadó, hacsak nem válik a lúzerség a lázadás legújabb formájává. Tehát lázadók és lúzerek a mozivásznon. szeptember 13. Hosszútávfutó magányossága (Tony Richardson,1962) Az előadások minden hónap második csütörtökén 18.30-kor kezdődnek, a film előtt bevezető, a film után közös filmelemzés és baráti filmvita lesz. Csejk Miklós filmklubja: A német új film Szalmaláng (Strohfeuer), német, 1972, r: Volker Schlöndorff 03.27.18.30 __________________________________________________________________________Perlaki Tamás filmklubja Százszorszépek (Sedmikrásky), csehszlovák, 1967, r: Věra Chytilová 03.17.18.30 Előadó és vitavezető: Perlaki Tamás Zöld Holló Filmklub 03.29.11-től: ELTE film szak filmtörténeti sorozata Tükör (Zerkalo), szovjet, 1974, r: Andrej Tarkovszkij 03.04.18.30
|
ÁPRILIS
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Profit – Egy sikeres orosz stúdió A szélhámos (Vor), orosz, 1997, r: Pavel Csuhraj 04.16.18.30 Támogató: 15. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál 57 000 km közöttünk (57000 km entre nous), francia, 2008, r: Delphine Kreuter 04.04.18.30 12. Francia Filmnapok Charlotte Rampling napjaink egyik jelentős, sokat foglalkoztatott filmszínésze, aki sohasem vált igazán népszerűvé, bár különös eleganciája, extravagáns szerepei, modellszerű szépsége ismertté tették. Angliában született 1946-ban. Édesapja NATO tiszt volt, a család 1955-ben Franciaországban telepedett le. Néhány év múlva hazatértek Angliába és Charlotte a nővérével együtt francia és angol dalokat énekelt, turnéztak Angliában, majd külföldön is. 1964-től manökenként dolgozott és egy Richard Lester filmben, egy kis szerepben debütált a filmvásznon. Első jelentős szerepét az Elátkozottak című Visconti-filmben kapta, azonban nővérének és édesanyjának váratlan halála ekkor még nem engedte kiteljesedni a karrierjét, egy időre visszavonult a filmezéstől. 1974-ben Liliana Cavani Az éjszakai portás című filmjében kap főszerepet. Ezzel a filmmel válik ismertté. Merész, kihívó, extrém szerep, amelyhez sok hasonlót vállal majd további pályája során. Mivel több nyelven beszél anyanyelvi szinten, Amerikában, Európában és Ázsiában is kap filmszerepeket, többek között Ripstein, Lumet, Oshima, Boorman, Chéreau műveiben. A nyolcvanas évek végén felbomlik Jean Michel Jarre zeneszerzővel kötött, húsz éven át tartó házassága. A szakítás nagyon megviseli, súlyos depresszióba esik és több mint egy évtizedig visszavonul a filmes szakmából. François Ozon fedezi föl újra, amikor 2000-ben felkéri a Homok alatt című filmjének főszerepére. Rampling plasztikus, hideg, modellszerű szépsége időközben megváltozott, természetessé, gyengédebbé vált, s jóllehet már nem fiatal, de még mindig izgalmas nő, megőrizte titokzatosságát, nyugtalanságát, fojtott szenvedélyét. A Swimming Pool című, 2003-as Ozon-film főszerepéért Európa legjobb színésznőjévé választják. Támogató: A galamb szárnyai (The Wings of the Dove), angol–amerikai, 1997, r: Iain Softley 04.25.18.30 Fordulóévek a 20. században – 1938 A náci Németország agresszív területszerzéseivel az új háború gyakorlatilag már megkezdődik, bár a szövetségesek – egyezmények mögé bújva – nem akarnak tudomást venni róla. Április 20-án (Adolf Hitler 49. születésnapján) mutatják be Leni Riefenstahl filmjét, az 1936-os berlini olimpiáról, melyet alkotója így jellemez: „Az emberi erő és szépség himnusza, az egészséges testben élő egészséges lélek megelevenedése.” Májusban az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság a kommunizmus támogatásával vádolja Shirley Temple tízéves színésznőt. A bizottság egy időre ellehetetleníti magát, hogy aztán új lendületet kapjon a negyvenes évek végén, McCarthy szenátor vezetésével. Bette Davis Jezabel című filmje fordulópontot jelent a színésznő pályáján: megkapja második Oscarját, s ezáltal jelentős beleszólást szerez szerepei kiválasztásába. A Leopard kisasszony (Bringing Up Baby) a korszak egyik legsikeresebb bohózata. A magyar származású Michael Curtiz gengszterballadája, az Angels With Dirty Faces (más címen: A villamosszék felé) pontos környezetrajzával a műfaj legmeggyőzőbb alkotásai közé tartozik. A bűnfilmek mellett a zenés-táncos alkotások jellemzik leginkább ezt a korszakot. Az élet sötét oldalát, a lappangó érzelmeket a francia film költői módon szólaltatja meg: Ködös utak, Állat az emberben. René Clair hatását tükrözi a magyar filmművészetben a Papucshős, mely Kabos Gyula igazi, nagy, komoly főszerepe. A berlini olimpia (Olympia), német dokumentumfilm, 1938, r: Leni Riefenstahl 04.21.20.30 Csehszlovák újhullám 3. 322, 1969, r: Dušan Hanák 04.19.20.30 Beszélgessünk a filmekről! – új filmklubok az Örökmozgóban! Létező Amerika - minden hétfőn 16.00-tól A filmklub tematikus és műfaji összeállításokban mutatja be az Egyesült Államok legújabb, 2000 utáni filmművészetét, valamint kiemelkedő, filmtörténeti értékeit. A válogatások vezérlő elve, hogy a filmek Amerika valóságáról szóljanak, a mindennapok gondjairól és örömeiről – egyszerre szórakoztatóan és elgondolkoztatóan. Kerülve mindent, ami az öncélú erőszak, szex, horror és fantasztikum körébe sorolható. Az első sorozat zenész életrajzokat sorakoztat fel, melyek különböző megoldásokkal élnek, a hagyományos életrajzi elbeszéléstől a teljesen újszerű, a főszereplőt „megtöbbszöröző” megjelenítésig. A második sorozat az abszurd filmi alakváltozatai közül válogat, azt keresve, hogy az abszurd dráma jellemzői hogyan jelennek meg, illetve megjelennek-e egyáltalán az abszurdnak mondható amerikai filmekben. A későbbiekben olyan témák kerülnek előtérbe, mint női kitöréspontok és férfiportrék; az álomgyár valósága; a túlzás esztétikája: szatíra vagy giccs; a létezés peremén; amerikai melodráma; Amerika más szemmel és a világ amerikai szemmel; Self Made Men Stories; dokumentum és szórakoztatás, stb. Zenész életrajzok április 7. A nyughatatlan (Walk the Line), r: James Mangold, 2005 - Johnny Cash Kortárs francia filmek - minden kedden 16.30-tól Irigylésre méltóan gazdag hagyományokra építve alkalmazkodik a kor követelményeihez és a megváltozott nézői igényekhez a kortárs francia filmgyártás. Nem hiányzik a kínálatból a vígjáték, a bűnügyi film, a kosztümös film, a zenés alkotás, a természetfilm, az animációs film, az artisztikus erotikus film vagy a sajátosan franciás, „Amélie”-s „boldogság film” és az akciófilm sem. A jól átgondolt filmgyártás épít az emblematikus sztárokra és a tudatosan megformált ifjú csillagokra. A kortárs francia filmklub az utóbbi évek kiemelkedő francia filmjeiből nyújt ízelítőt. A filmklubforma lényege a közösségformálás, a diskurzus, az együttlét, amelynek során az előadó és a néző elmondhatja, rá hogyan hat a film. A filmklub célja egybecseng a filmarchívumok céljával, miszerint a filmek őrzésén, megóvásán túl, az archívumoknak élő kapcsolatot kell létesíteni a filmszerető közönséggel. április 1. Halálos szívdobbanás, r: Jacques Audiard, 2005 A balkán délszláv filmművészete - minden szerdán 16.30-tól A Balkán délszláv – jugoszláviai és bolgár – filmművészete a második világháború után kezdődik. Korábban ezekben az országokban gyakorlatilag nem létezett önálló filmgyártás. A jugoszláv és a bolgár film párhuzamos áttekintése lehetőséget ad a térség történelmi sajátosságainak felvillantására, a háború utáni szovjet államszocialista rendszer két változatának nyomon követésére is. Látható lesz, hogy a kezdeti közös patetikus „partizán” korszak után hogyan válik szét az eltérő politikai háttérnek megfelelően a két filmgyártás, illetve mennyiben közelít majd egymáshoz a hatvanas években. A sorozatban kiemelt helyet kapnak az újhullámos törekvések, ezen belül is a jugoszláv „új film” (novi film), amely provokatív, „fekete” áramlatával felhívta magára a világ figyelmét, és olyan alkotóknak szerzett nemzetközi elismerést, mint Dušan Makavejev, Aleksandar Petrović vagy Živojin Pavlović. április 2. A kilencedik kör (jugoszláv, 1960, r: France Štiglic) Távoli tájakon - minden csütörtökön 16.30-tól Indításul két ismert rendező egyéniség munkásságát szeretném az átlagosnál picit mélyebbre ásva, illetve hazája filmgyártásának szélesebb kontextusába helyezve bemutatni a közönségnek. Az egyik az 1912-ben született és még mindig aktív Kaneto Shindo, a japán film élő klasszikusa, aki a hatvanas években lett igazán világhíres olyan nálunk is bemutatott alkotásaival, mint a Kopár sziget és az Onibaba. Bár kevésbé ismert, mint Kurosawa, tipikusabban japán rendező, ami eddigi 40 rendezéséből hat bemutatásával is jól szemléltethető, különösen mivel ezek az 1952 és 1982 között készült filmek tükrözik a harminc év alatt végbement változásokat is mind egyéni pályáján, mind a japán film egészében. A másik alkotó az 1957-ben Indiában született, de az egyetemet Amerikában végzett és ott is élő Mira Nair, aki az indiai filmmel egyenlő a mai magyar moziközönség szemében. Ezt a képet árnyalhatja kissé, ha három legismertebb filmjét két régebbi indiai klasszikussal párhuzamosan tekintjük meg. Shindo Kaneto filmjei április 3. Hiroshima gyermekei Dokumentumfilm-sorozat- minden pénteken 16.30-tól április 4. Titanic Filmfesztivál: Libériai vaslédik (Iron Ladies of Liberia) amerikai, 2007, r: Daniel Junge Japán filmklub A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes. Támogató: Ne nézz vissza! (Dokomademo ikou/Don't Look Back), 1999, r: Shiota Akihiko 04.09.18.30 Csejk Miklós filmklubja: Lázadók és lúzerek - Az angol új hullám és az angol újfilm A hatvanas évek angol új hulláma (free cinema) a „dühös fiatalok” (angry young men) mozgalom szellemi terméke, akiket összekötött a társadalom peremére szorulók élete iránti elkötelezett érdeklődés, a kőkemény társadalomkritika és a jobbítás szándéka, egy szóval: a lázadás. A kilencvenes évekre beért angol újfilm laza mozgalma megőrizve alakítja át a free cinema örökségét. Bár szintén kritikusan világít rá a társadalom problémáira, de itt már a főhős inkább lúzer, mint lázadó, hacsak nem válik a lúzerség a lázadás legújabb formájává. Tehát lázadók és lúzerek a mozivásznon. szeptember 13. Hosszútávfutó magányossága (Tony Richardson,1962) Az előadások minden hónap második csütörtökén 18.30-kor kezdődnek, a film előtt bevezető, a film után közös filmelemzés és baráti filmvita lesz. Csejk Miklós filmklubja: A német új film Veszélyben és legnagyobb szükségben a középút jelenti a halált (In Gefhar und größter Not bringt derr Mittelweg den Tod), 1974, r: Alexander Kluge 04.24.18.30 __________________________________________________________________________Perlaki Tamás filmklubja Az éjszaka gyémántjai (Démanty noci), 1964, r: Jan Němec 04.14.18.30 Előadó és vitavezető: Perlaki Tamás ELTE film szak filmtörténeti sorozata Gyöngyök a mélyben (Perličky na dně), csehszlovák, 1965, r: többen, 04.01.18.30 Zöld Holló filmklub 04.26. 11.00-től:
|
MÁJUS
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Portugál Filmhét A felhőkön túl (Atrás das nuvens), 2007, r: Jorge Queiroga 05.22.20.30, 05.24.18.30 Fordulóévek a 20. században – 1968 Franciaországban a társadalmi élet átpolitizálódása jelentősen érezteti hatását a film területén. Filmsztárok és rendezők tiltakoznak Henri Langlois, a Cinémateque megalapítója-vezetője leváltása ellen. Néhány nappal később, a diáklázadások idején, vezető filmes személyiségek (Godard, Lelouch, Truffaut) a cannes-i fesztivál félbeszakítását követelik (ennek eredményeként ebben az évben nem adnak ki díjakat). Augusztus 21-én a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása véget vet az Alekszander Dubcek nevével fémjelzett „prágai tavasz” reformfolyamatnak. Az Egyesült Államokban egyetemfoglalások zajlanak (erről készült későbbi filmek: Eper és vér, Zabriskie Point); és a háborúellenesség a legmeghatározóbb a diákság körében (a vietnami háború addigi történetéről egy rendkívül józan dokumentumfilm: Vietnam amerikai szemmel). A játékfilmgyártás még nem tud reagálni a forradalmi elégedetlenségekre, irányadó műfajai inkább a társadalmi problémáktól való elfordulást jelzik: szélsőséges horror (Az élőhalott éjszakája); galaktikus kaland (2001: Űrodüsszeia; Majmok bolygója); makaróni western (Volt egyszer egy Vadnyugat); mintát adó akciófilm (A San Francisco-i zsaru). Akadnak azonban politikus filmek is. Pasolini absztrakt szituációban vizsgálja a burzsoázia helyzetét (Teoréma), Visconti viszont a nemzetiszocializmus körülményei közepette (Elátkozottak). Kovács András a január 1-jén induló új gazdasági mechanizmus témájához szól hozzá áttételesen (Falak). Jancsó Miklós a háború utáni NÉKOSZ-mozgalom és a kortárs diákmozgalmak egybejátszatásával kísérletezik (Fényes szelek). Álmodozók (Innocents), angol–francia–olasz, 2003, r: Bernardo Bertolucci 05.01.18.30 Agnčs Varda 80 A Sorbonne-on muzeológus szakon végzett, majd festészetet, szobrászatot tanult és színházi fotográfusként dolgozott. Első játékfilmje, a Párbeszéd 1954-ben készült, varázslatosan keveredik benne az irodalmi ihletettség és a szociológiai dokumentaritás. "Az első nouvelle vague film!" - állapítják meg róla később a filmlexikonok. Agnes Varda a dokumentumfilmek készítése során tökéletesített szakmai tudását ültette át a játékfilmekbe, a "fénykép objektivitásával" érzékeltette a társadalmi és egyéni problémákat. A Cléo 5-től 7-ig című "szubjektív dokumentumfilmje" az új hullám sokat idézett alapfilmje lett, melyben a fikció arra szolgál, hogy általa jobban lássuk a való világot. A hatvanas években aktuális és egyéni riport-dokumentumfilmeket forgat, "fotóalbumokat" a világ minden tájáról. 1965-ben készíti el megfejthetetlen, kiismerhetetlen fő művét, a Boldogságot. Egy vidéki házaspár felhőtlen, gyermekien, áradó boldogságát az sem csökkenti, hogy a férj megszeret egy másik kedves, szép, odaadó nőt is. A feleség halála sem zavarja meg a férj parttalan boldogságát. A rendezőnő álláspontja mindvégig rejtve marad, nem tudni, vajon gunyoros kritikával szemléli a kispolgári idillt, vagy őszinte csodálattal adózik a szeretetteljes emberi életnek. Csak azt érzékelteti egyértelműen, hogy a filmet forgatni örömteli boldogság lehetett. A hatvanas évek végén elkíséri férjét, Jacques Demyt Amerikába és dokumentumfilmjeiben egyre többet foglalkozik a női szerepekkel, a nő helyzetével a társadalomban. Feminista témájú filmjeiben erőteljes női karakterek keresik helyüket a patriarchális társadalomban. Női rendezőként a legnagyobb elismerést a Sem fedél, sem törvény című filmjéért kapta (a velencei filmfesztivál Arany Oroszlán díját). A film Monának, a kallódó csavargólánynak életét kíséri nyomon. Mona a totális szabadság megtestesítője, aki a társadalmi szabályoknak mégis alárendelt, halálra ítélt bukott angyal. Maga a filmforgatás is gerillaakció volt, kiszolgáltatva az időjárásnak, útviszonyoknak, országúti forgalomnak. 1990-ben meghal legkedvesebb munkatársa, barátja, szerelme, gyermekeinek apja, a férje: Jacques Demy. Az ő emléke előtt tisztelegve kezd bele egy trilógiába a férfi életéről, munkásságáról. Varda életművének talán legszebb, leggyengédebb darabja ez a halál és élet, múlt és jelen, dokumentum és fikció közt lebegő vallomás a szeretett emberről. Az egyik énekel, a másik nem (L'une chante, l'autre pas), francia, 1976 05.04.20.30 Marina Vlady 70 Marina Vlady orosz származású francia színésznő, énekesnő és írónő. Az 1940-es évek végén kezdett filmezni. Feltűnő szépsége figyelemreméltó jellemábrázoló képességgel párosult. Az 1960-as években már világsztárnak számított. Több ízben járt Magyarországon, magyar filmekben is szerepelt. Szülei orosz emigránsok voltak, édesanyja táncosnő volt, ezért négy lányát is e pálya felé terelgette. A nővérek közül Marina volt a legtehetségesebb, már gyerekként a párizsi Operában táncolt. 1949-ben debütált a filmvásznon az Orange d’été című könnyű vígjátékban. Első, filmtörténeti jelentőségű szerepét a Hűtlen asszonyokban kapta, híres színésznők oldalán szerepelt nagy sikerrel. Pályafutása egyik legnagyobb sikere és egyik legemlékezetesebb alakítása a Boszorkány tragikus sorsú címszereplője. A vadóc fiatal lány szerelemre lobban a fiatal mérnök iránt, ám a környezet nem tűri kölcsönös vonzódásukat. A hatvanas években sorra kapta a tehetségéhez méltó feladatokat, de továbbra is vállalt felkéréseket könnyedebb darabokra is. Szép alakítást nyújtott az akkor még alig ismert Michel Deville A hazug lány című filmjében, több Csehov adaptációban szerepelt, és kimagasló alakítást nyújtott Marco Ferreri első igazán jelentős filmjében, A méhkirálynőben. Ugo Tognazzival újabb nagy sikert aratott következő filmjében, Az amerikai feleségben is. A magyar mozikba is berobbant annak idején a Mona Lisa tolvaja, amely harmadik közös munkája volt Michel Deville-lel. 1967-ben régi vágya teljesült, amikor megkapta Jean-Luc Godard-ral Két vagy három dolog, amit tudok róla című filmjének főszerepét. 1969-ben vállalta el Jancsó Miklós Sirokkó című drámájának női főszerepét. A hetvenes években Vlady szerepvállalásait befolyásolta Vlagyimir Viszockij orosz énekes-színészhez fűződő viharos szerelme, házassága. Az Ők ketten című Mészáros Márta film azért tartozik Vlady kedvenc filmjei közé, mert a forgatás során néhány békés napot töltöttek férjével Magyarországon. A nyolcvanas évektől Vlady gyakran vállal tévés felkéréséket, a filmezésnél azonban fontosabbnak tartja a színházi szereplést, visszaemlékezéseit írja és lemezeit, életrajzi írásait adja ki. A hazug lány (Adorable menteuse), francia, 1961, r: Michel Deville 05.01.16.30 Massimo Girotti 90 Az olasz színész, Massimo Girotti (1918-2003) idén lenne kilencven éves. Az egy évig tartó út (La strada lunga un anno), olasz–jugoszláv, 1958, r: Giuseppe De Santis 05.03.16.30 Csehszlovák új hullám 4. A tékozló fiú (Návrat ztraceného syna), 1966, r: Evald Schorm 05.16.18.30 Dokumentumfilm-sorozat május 2. május 9. május 16. május 23. május 30. Létező Amerika II.- Amerikai abszurd Kortárs francia filmek A Balkán délszláv filmművészete 1945-1972 Távoli tájakon - „Egzotikus” filmklub Japán filmklub A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes. Támogató: Szívbéli üzenet (Nihon ichi mijikai haha heno tegami), japán, 1995, r: Sawai Shinichiro 05.14.18.30 Csejk Miklós filmklubja: Lázadók és lúzerek - Az angol új hullám és az angol újfilm A hatvanas évek angol új hulláma (free cinema) a „dühös fiatalok” (angry young men) mozgalom szellemi terméke, akiket összekötött a társadalom peremére szorulók élete iránti elkötelezett érdeklődés, a kőkemény társadalomkritika és a jobbítás szándéka, egy szóval: a lázadás. A kilencvenes évekre beért angol újfilm laza mozgalma megőrizve alakítja át a free cinema örökségét. Bár szintén kritikusan világít rá a társadalom problémáira, de itt már a főhős inkább lúzer, mint lázadó, hacsak nem válik a lúzerség a lázadás legújabb formájává. Tehát lázadók és lúzerek a mozivásznon. szeptember 13. Hosszútávfutó magányossága (Tony Richardson,1962) Az előadások minden hónap második csütörtökén 18.30-kor kezdődnek, a film előtt bevezető, a film után közös filmelemzés és baráti filmvita lesz. Csejk Miklós filmklubja: A német újfilm Nosferatu, az éjszaka fantomja (Nosferatu – Phantom der Nacht), német–amerikai, 1978, r: Werner Herzog 05.29.18.30 __________________________________________________________________________Perlaki Tamás filmklubja Előadó és vitavezető: Perlaki Tamás Kutyák és emberek (Psi a lidé), 1971, r: Evald Schorm 05.19.18.30 ELTE film szak filmtörténeti sorozata A fiatal Törless (Der junge Törless), német, 1966, r: Volker Schlöndorff 05.06.18.30 Zöld Holló filmklub 05.10.11.00-tól:
|
JÚNIUS
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Együtt kell élnünk – Vivre ensemble A francia külügyminisztérium minden évben összeállít filmsorozatokat, amelyeket az egyes országok francia intézetein keresztül terjeszt. Az idén többek között az Együtt élni (Vivre ensemble) cím alatt csoportosított filmek bemutatását javasolja a külföldi országokban. A hat játékfilmből álló csomag közös témája a társadalomba való beilleszkedés nehézségei, különös tekintettel a bevándorlók integrálódási gondjaira. Mind a hat film napjainkban játszódik, és mindnek fiatalok a főszereplői. Köszönet: Cheyenne-t elfelejteni (Oublier Cheyenne), 2005, r: Valérie Minetto 06.11.20.30 Szomszédság További filmek az együttélés témájáról, a világ többi tájáról: A kedves szomszéd, magyar, 1979, r: Kézdi-Kovács Zsolt 06.18.20.30 A budapesti 12 – angolul Összeállítás minden idők legjobbnak tartott magyar filmjeiből, angolul. A tizedes meg a többiek, 1965, r: Keleti Márton 06.29.20.30 Tony Richardson 80 Tony Richardson, az 1960-as évek világhírű filmrendezője, az angol új hullám, a Free Cinema prominens személyisége az idén lenne 80 éves. Richardson egyetemi tanulmányait az oxfordi Wadham College-ban végezte, majd 1954 és 56 között a Sight & Sound magazinban publikált filmkritikákat. A Free Cinema szellemében Karel Reisz-szel közösen forgatta első filmjét, A mama nem engedi című rövidfilmet 1956-ban. Még ebben az évben George Goetschius amerikai szociológussal és George Devine, neves színházi rendező-menedzserrel együtt megalapította az English Stage Company-t. Céljuk az volt, hogy kortárs drámaírók darabjait állítsák színpadra. Már az első évadban bemutatták John Osborne Dühöngő ifjúság című drámáját, amit Richardson rendezett, s amivel mind az író, mind pedig ő hatalmas sikert aratott. Színházi munkája mellett John Osborne-nal és Harry Saltzman kanadai producerrel közösen létrehozta a Woodfall filmvállalatot. Itt rendezte első játékfilmjét, a Dühöngő ifjúság filmes adaptációját 1958-ban Richard Burtonnel a főszerepben. Ezzel a korszakos filmmel indult útjára a lázadó és provokatív hangvételű, kemény társadalomkritikát gyakorló, a változtatás igényével fellépő angol új hullám is. Tony Richardson több ezt követő filmje - Egy csepp méz (1961), A hosszútávfutó magányossága (1962), a négy Oscar-díjjal jutalmazott Tom Jones (1963) - még szilárdabban megalapozta kiemelkedő helyét a brit filmművészetben. Később Hollywoodban is dolgozott, ám a hatvanas évek nagy sikereit nem sikerült megismételnie. 1991. november 14-én hunyt el Los Angelesben. A „Gibraltár” tengerésze (The Sailor from Gibraltar), angol, 1967, r: Tony Richardson 06.21.18.30 Beszélgessünk a filmekről! - Filmklubok az Örökmozgóban Dokumentumfilm-sorozat Létező Amerika II. - Amerikai abszurd Kortárs francia filmek A Balkán délszláv filmművészete 1945-1972 Távoli tájakon - „Egzotikus” filmklub Japán filmklub A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes. Támogató: A falu-album (Mura no shashinshu), japán, 2004, r: Mihara Mitsuhiro 06.11.18.30 Csejk Miklós filmklubja: Lázadók és lúzerek - Az angol új hullám és az angol újfilm A hatvanas évek angol új hulláma (free cinema) a „dühös fiatalok” (angry young men) mozgalom szellemi terméke, akiket összekötött a társadalom peremére szorulók élete iránti elkötelezett érdeklődés, a kőkemény társadalomkritika és a jobbítás szándéka, egy szóval: a lázadás. A kilencvenes évekre beért angol újfilm laza mozgalma megőrizve alakítja át a free cinema örökségét. Bár szintén kritikusan világít rá a társadalom problémáira, de itt már a főhős inkább lúzer, mint lázadó, hacsak nem válik a lúzerség a lázadás legújabb formájává. Tehát lázadók és lúzerek a mozivásznon. szeptember 13. Hosszútávfutó magányossága (Tony Richardson,1962) Az előadások minden hónap második csütörtökén 18.30-kor kezdődnek, a film előtt bevezető, a film után közös filmelemzés és baráti filmvita lesz. Csejk Miklós filmklubja: A német újfilm Párizs, Texas (Paris, Texas), nyugatnémet–francia, 1984, r: Wim Wenders 06.25.18.30 __________________________________________________________________________Perlaki Tamás filmklubja Szekérrel Bécsbe (Kočár do Vidně), csehszlovák, 1966, r: Karel Kachyňa 06.09.18.30 Előadó és vitavezető: Perlaki Tamás
|
JÚLIUS
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Jean Reno 60 Juan Moreno andalúziai szülők gyermekeként Casablancában született 1948. július 30-án. A család a Franco diktatúra elől menekült Észak-Afrikába, akkor költöztek Párizsba, amikor a fiuk 17 éves lett. A középiskolában Juan már Jean névre hallgatott, majd a francia állampolgárság megszerzése érdekében beállt a francia hadseregbe. A katonaság után beiratkozott egy párizsi színésziskolába, majd egy párizsi színházi társulat tagja lett, élte a pályakezdő színészek bohém életét. A hetvenes években színházi szereplésekből élt, tévés fellépéseket és kisebb filmszerepeket is kapott. 1983-ban bízta rá Luc Besson az Élethalálharc című film egyik szerepét. A kis költségvetésű fekete-fehér sci-fi sikere elképesztő volt, a közönség és a kritikusok egyaránt lelkesedtek érte. Ettől kezdve Jean Reno és Luc Besson elválaszthatatlanok lettek, barátok, munkatársak, üzlettársak a mai napig. A nagy kékség című Besson-filmben vállalt szerepe hozta el számára a nemzetközi hírnevet is. A kilencvenes évektől fogva amerikai producerek is versengenek Jean Renoért. Mivel anyanyelvi szinten beszél spanyolul, franciául és angolul, a nyelvi nehézség sem akadályozza meg karrierje kiteljesedését. Az általa megformált karakterek árnyaltak és életszerűek. A bűnözés mindkét oldalán láthattuk már játszani, „hallgatag ember”, aki bérgyilkosként (Leon, a profi) épp olyan szimpatikus és megnyerő, mint magányos nyomozóként (Bíbor folyók). Annyira hangsúlyosan tud jelen lenni egy filmben, hogy szinte meg sem kell mozdulnia, munkáját a profin, tökéletesen végzi. Egy sor vígjátékban (Pofa be, Jöttünk, láttunk, visszamennénk) bizonyította, hogy nem csak „magányos farkasokat” tud eljátszani. Jean Reno világszerte az egyik legismertebb, legközkedveltebb színész. 1999-ben Jacques Chirac köztársasági elnök a francia becsületrend lovagjává ütötte. A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code), amerikai, 2006, r: Ron Howard 07.25.18.00 A budapesti 12 – angolul Folytatódik az összeállítás minden idők legjobbnak tartott magyar filmjeiből, angolul. A kis Valentino, 1979, r: Jeles András 07.10.20.30 MOME MOZGÓ A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2008-as animáció és médiadesign szakos diplomafilmjeinek kiállítással egybekötött bemutatója. Az animáció szakos hallgatók négy filmmel jelentkeznek, mind a négy egyéni hangvételű, szerzői alkotás. Fleischmann Mariann és Traub Viktória munkáikban egy-egy tradicionális animációs kifejezési formát – a papírkivágásos technikát, illetve a festményanimációt – használják arra, hogy sajátos, rájuk jellemző vizuális nyelven foglmazzák meg mondanivalójukat. Glaser Katalin rajzfilmje egy körsvenk, melynek változatos látványvilága és erős atmoszférája az alkotó jellegzetes ábrázolási kultúrájából fakad. Mendrei Miklós filmje napjaink népszerű digitális síkanimációját, és a klasszikus film noire hangulatelemeit ötvözi. A médiadesign szakos hallgatók munkái sokszínűek, nem lehet egy műfaji kategóriába sorolni őket. Gábor Marcell mozgóképes arculattervei kommunikálnak, informálnak, propagálnak – egy alkalmazott műfaj autonóm gyakorlását hirdetik. Góg Emese munkája intermediális installáció, mely diaképek szimultán megjelenését teszi lehetővé, így újrafogalmazva az egyes képek eredeti jelentését. Kapitány Mihály fiktív dokumentumfilmet forgatott, Nagy Ágoston interaktív hanginstallációt készített. Visnyovszky János divat-performanszokat készített, melyek egy divatkollekciót mutatnak be valós és virtuális terek felhasználásával. (Fülöp József, MOME – a teljes cikk a Muszterben olvasható) Kiállításmegnyitó: július 8. 18.00 Japán filmklub A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes. Támogató: Egy fiú nyara 1945-ben (Utsukushii Natsu Kirishima), japán, 2003, r: Kuroki Kazuo 07.09.18.30 __________________________________________________________________________Az MNFA filmjei szabadtéri vetítéseken Kétnyelvű, szabadtéri mozi a városfal mellett található teraszon, Sopron védjegyének, az ezeréves Tűztoronynak árnyékában, minden este más, sokoldalú tematikával: Sopron és Burgenland incognito, Vissza a gyökerekhez (némafilmek), In vino veritas (a bor és a film kapcsolata), Kiűzetés a paradicsomból (az új magyar és osztrák mozin keresztül), Volt egyszer egy kétfejű sas (Monarchia-nap). A fesztivál vendégei lesznek Szabó István és Stefan Ruzowitzky Oscar-díjas rendezők, valamint Burgenland leghíresebb rendezője, Wolfgang Murnberger, és Radu Gabrea román rendező (A lefejezett kakas). A filmeket eredeti nyelven, német, magyar, vagy angol feliratozással vetítik. További információk és részletes program:
|
AUGUSZTUS
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Jean Reno 60 Juan Moreno andalúziai szülők gyermekeként Casablancában született 1948. július 30-án. A család a Franco diktatúra elől menekült Észak-Afrikába, akkor költöztek Párizsba, amikor a fiuk 17 éves lett. A középiskolában Juan már Jean névre hallgatott, majd a francia állampolgárság megszerzése érdekében beállt a francia hadseregbe. A katonaság után beiratkozott egy párizsi színésziskolába, majd egy párizsi színházi társulat tagja lett, élte a pályakezdő színészek bohém életét. A hetvenes években színházi szereplésekből élt, tévés fellépéseket és kisebb filmszerepeket is kapott. 1983-ban bízta rá Luc Besson az Élethalálharc című film egyik szerepét. A kis költségvetésű fekete-fehér sci-fi sikere elképesztő volt, a közönség és a kritikusok egyaránt lelkesedtek érte. Ettől kezdve Jean Reno és Luc Besson elválaszthatatlanok lettek, barátok, munkatársak, üzlettársak a mai napig. A nagy kékség című Besson-filmben vállalt szerepe hozta el számára a nemzetközi hírnevet is. A kilencvenes évektől fogva amerikai producerek is versengenek Jean Renoért. Mivel anyanyelvi szinten beszél spanyolul, franciául és angolul, a nyelvi nehézség sem akadályozza meg karrierje kiteljesedését. Az általa megformált karakterek árnyaltak és életszerűek. A bűnözés mindkét oldalán láthattuk már játszani, „hallgatag ember”, aki bérgyilkosként (Leon, a profi) épp olyan szimpatikus és megnyerő, mint magányos nyomozóként (Bíbor folyók). Annyira hangsúlyosan tud jelen lenni egy filmben, hogy szinte meg sem kell mozdulnia, munkáját a profin, tökéletesen végzi. Egy sor vígjátékban (Pofa be, Jöttünk, láttunk, visszamennénk) bizonyította, hogy nem csak „magányos farkasokat” tud eljátszani. Jean Reno világszerte az egyik legismertebb, legközkedveltebb színész. 1999-ben Jacques Chirac köztársasági elnök a francia becsületrend lovagjává ütötte. A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code), amerikai, 2006, r: Ron Howard 07.25.18.00 A budapesti 12 – angolul Folytatódik az összeállítás minden idők legjobbnak tartott magyar filmjeiből, angolul. A kis Valentino, 1979, r: Jeles András 07.10.20.30 MOME MOZGÓ A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2008-as animáció és médiadesign szakos diplomafilmjeinek kiállítással egybekötött bemutatója. Az animáció szakos hallgatók négy filmmel jelentkeznek, mind a négy egyéni hangvételű, szerzői alkotás. Fleischmann Mariann és Traub Viktória munkáikban egy-egy tradicionális animációs kifejezési formát – a papírkivágásos technikát, illetve a festményanimációt – használják arra, hogy sajátos, rájuk jellemző vizuális nyelven foglmazzák meg mondanivalójukat. Glaser Katalin rajzfilmje egy körsvenk, melynek változatos látványvilága és erős atmoszférája az alkotó jellegzetes ábrázolási kultúrájából fakad. Mendrei Miklós filmje napjaink népszerű digitális síkanimációját, és a klasszikus film noire hangulatelemeit ötvözi. A médiadesign szakos hallgatók munkái sokszínűek, nem lehet egy műfaji kategóriába sorolni őket. Gábor Marcell mozgóképes arculattervei kommunikálnak, informálnak, propagálnak – egy alkalmazott műfaj autonóm gyakorlását hirdetik. Góg Emese munkája intermediális installáció, mely diaképek szimultán megjelenését teszi lehetővé, így újrafogalmazva az egyes képek eredeti jelentését. Kapitány Mihály fiktív dokumentumfilmet forgatott, Nagy Ágoston interaktív hanginstallációt készített. Visnyovszky János divat-performanszokat készített, melyek egy divatkollekciót mutatnak be valós és virtuális terek felhasználásával. (Fülöp József, MOME – a teljes cikk a Muszterben olvasható) Kiállításmegnyitó: július 8. 18.00 Japán filmklub A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes. Támogató: Egy fiú nyara 1945-ben (Utsukushii Natsu Kirishima), japán, 2003, r: Kuroki Kazuo 07.09.18.30 __________________________________________________________________________Az MNFA filmjei szabadtéri vetítéseken Kétnyelvű, szabadtéri mozi a városfal mellett található teraszon, Sopron védjegyének, az ezeréves Tűztoronynak árnyékában, minden este más, sokoldalú tematikával: Sopron és Burgenland incognito, Vissza a gyökerekhez (némafilmek), In vino veritas (a bor és a film kapcsolata), Kiűzetés a paradicsomból (az új magyar és osztrák mozin keresztül), Volt egyszer egy kétfejű sas (Monarchia-nap). A fesztivál vendégei lesznek Szabó István és Stefan Ruzowitzky Oscar-díjas rendezők, valamint Burgenland leghíresebb rendezője, Wolfgang Murnberger, és Radu Gabrea román rendező (A lefejezett kakas). A filmeket eredeti nyelven, német, magyar, vagy angol feliratozással vetítik. További információk és részletes program:
|
SZEPTEMBER
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Adaptáció A dunai hajós, magyar, 1974, r: Markos Miklós 09.07.18.30 Indiai Filmfesztivál Az idei Hungexpo díszvendége India, és ebből az alkalomból az Indiai Köztársaság Nagykövetsége – a Magyar Nemzeti Filmarchívummal együttműködve - filmfesztivált is rendez: öt napon át hét filmet láthat a magyar közönség az Örökmozgó Filmmúzeumban. Van köztük kosztümös film (a klasszikus irodalmi műből készült, látványos Devdas vagy a nyolc Oscar-díjat nyert, monumentális életrajzi film, a Gandhi), de többségük a dinamikusan fejlődő mai Indiában játszódik és olyan változatos műfajokat képvisel, mint a bűnügyi vígjáték (Don Bombay),a musical (Taal), a szerelmi komédia (Se veled, se nélküled) és a politikai színezetű, szerelmi dráma (Szívből, igazán). Külön érdekessége a programnak a részben Magyarországon forgatott Már másé a szívem, melynek fiatal alkotója, Sanjay Leela Bhansali a nemrég elhunyt neves magyar rendező, Gaál István tanítványa volt. Egzotikus utazással felérő szórakozást ígérnek ezek a rendkívül látványos bollywoodi produkciók tipikus szerelmi történeteikkel, kitűnő zenéjükkel és koreográfiájukkal. Devdas, 2002, r: Sanjay Leela Bhansali 09.11.19.00 Fordulóévek a 20. században: 1928 1927 október 6. A Warner Bros. cég által készített énekes-táncos filmmel, A dzsesszénekessel (magyar forgalmazásban: Szombatok szombatja) megkezdődik a hangosfilm diadalútja. Öt éven belül a filmipar teljesen átalakul. 1928. november 18.: Manhattan egyik színházában bemutatják a Willie gőzhajó című filmet, mely elindítja Walt Disney trükkfilmrajzoló sikersorozatát. Ez Disney első hangos Miki egér-figurás filmje. Ettől kezdve Miki egér 20 éven át megalkotója hangján szólal meg. Európában formabontó filmek botránya zúg végig a mozitermeken. Luis Buńuel és Salvador Dali közösen írt filmje, Az andalúziai kutya a szürrealizmust olyan kegyetlen képekkel társítja, melyek addig még sehol sem bukkantak fel a filmvásznon. A 28 éves rendező-provokátor ily módon hűti le a lelkesedőket: „A sok hülye azt látja költőinek és szépnek, ami valójában kétségbeesett, szenvedélyes felhívás gyilkosságra.” Dreyer Jeanne d'Arcja a kifinomult, néma képkompozíciók közé vágott, fárasztóan hosszú szövegfeliratokkal bosszantja a nézőket. King Vidor Dübörgő élete a hollywoodi produkcióktól eltérően szokatlanul valósághű és kritikus. Mégis a rendező önmagának ellentmondó, önmagát kigúnyoló hepienddel zárja filmjét. A kagyló és a lelkész (La coquille et le clergyman), francia, 1927, r: Germaine Dulac 09.17.16.30 Hildebrand István 80 Szeptemberben és októberben sorozatot szentelünk Hildebrand Istvánnak. Szeptember 26-án lesz 80 éves a magyar filmművészet e markáns, kiugró képességű, minden műfajban kísérletező operatőre. Már az ötvenes években bravúros technikai megoldásokra vállakozott: speciális, teleszkópos víz alatti felvételeket készített a Bajnokaink a víz alatt, vagy A mongúzok szigete című színesfilmekben, virtuóz kézikamerázásáról híresült el a Kilenc perc című dokumentumfilm, ahol a kamera egy boxoló tekinteteként mutatta a látványt. Plasztikus beállítások és monumentális megvilágítások kiemelkedő mestereként a hatvanas évek legnépszerűbb, leglátványosabb produkcióiban dolgozott: Keleti Márton, Várkonyi Zoltán, Révész György alkotótársaként A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán, Az oroszlán ugrani készül, vagy a Szerelmi álmok – Liszt sikerfilmjeiben. A Kodak cég munkatársaként már 1963-ban cineráma technikával forgathatta az Aranyfejet, a korszak első magyar-amerikai koprodukcióját. A hetvenes években a Mafilm Nemzetközi Stúdiójának tagjaként számtalan népszerű európai tévésorozat operatőre volt Charlemagne, Sztrogoff Mihály, Amadeus Mozart, A Téli Palota fantomja. Legnagyobb vállalkozása Bódy Gábor Psyché (1980) című hatalmas filmjének fényképezése volt, melyben a trükkök, az újító szín-és prizmamegoldások egész arzenálját kipróbálhatta. A film képi stílusát a Bódy és a látványtervező Bachmann Gábor által elképzelt és „bioradikális hiperfikcionális”-nak nevezett látványt szolgáló nagyszabású, plasztikus beállítások, sajátos, anakronisztikus világítási effektusok, dinamizmus, formagazdagság jellemezte. Isten éltesse! A kőszívű ember fiai, 1965, r: Várkonyi Zoltán 09.10.16.00 In memoriam Dino Risi Idén júniusban, 91 éves korában elhunyt Dino Risi filmrendező, az olasz vígjáték mestere. A matador (Il mattatore), olasz–francia, 1959, r: Dino Risi 09.23.16.30 FILMKLUBOK A francia lírai realizmus – Csejk Miklós filmklubja Német új film – Csejk Miklós filmklubja Klasszikus orosz adaptációk - Forgács Iván filmklubja ELTE film szak filmtörténeti sorozata Japán filmklub A burmai hárfa (Biruma no tategoto), japán, 1985, r: Ichikawa Kon 09.24.18.30 |
OKTÓBER
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Kanadai filmhét Sorozatunkban az utóbbi évek kanadai, vagy kanadai koprodukcióban készült játékfilmjeiből vetítünk néhány sikeres alkotást, esetenként a magyar-kanadai kapcsolatokat bemutató magyar kísérő-rövidfilmekkel. A kocka (Cube), 1997, r: Vincenzo Natali 10.28.18.30 Ingmar Bergman Éppen egy éve – az akkor elhunyt mesterre emlékezve – két hónapon át vetítettük filmjeit. Bármennyire is a teljes életmű bemutatására törekedtünk, ezt az archívum gyűjteménye csak részben tette lehetővé. Most Svédország budapesti nagykövetsége közreműködésével, sőt kezdeményezésére idézzük meg a mindmáig világszerte legismertebb svéd rendező szellemét – abból az alkalomból, hogy idén júliusban lett volna kilencven esztendős. Ez az összeállítás Bergman legjelentősebb alkotói korszakát szemlélteti az ötvenes évek elejétől 1966-ig, későbbi műveiből csak szemezget. Viszont most – hála a Svéd Filmintézetnek – felújított kópián látható az Őszi szonáta és a Próba után, és a Bergman-fesztivál ideje alatt két klasszikus svéd némafilm (Arne úr kincse, A halál kocsisa) is bemutatásra kerül. A műsorból most kimaradt, Oscar-díjas Fanny és Alexander pedig reményeink szerint a Svéd Nagykövetség karácsonyi ajándéka lesz az Örökmozgó közönségének. A hetedik pecsét (Det sjunde inseglet), svéd, 1956 10.15.18.00 Kurosawa Akira A hét szamuráj (Shichinin no samurai), japán, 1954 10.11.20.00 Zene: Michael Nyman Egy kapcsolat vége (The End of the Affair), angol–amerikai, 1999, r: Neil Jordan 10.17.16.30 Fordulóévek a 20. században – 1918 Magyarországon a vesztett háborúból, a monarchia összeomlásából, a fenyegető népforradalom árnyékában – az új köztársasági rendszer jelent (átmeneti) kiutat. Október 31-én Károlyi Mihály vezetésével győz a polgári demokratikus forradalom. Oroszországban megjelenik a Kinonegyelja című moziújság, melynek szerkesztője Dziga Vertov. Amerikában az 1918-ban alapított Louis B. Mayer Pictures és a korábbi (Metro Pictures Corporation, 1916; Goldwyn Pictures Corporation, 1917) cégek összeolvadásából jön létre 1924-ben az MGM. A stúdió jelentős színészeket szerződtet, köztük Greta Garbót. A következő évtizedben főként musicaljeivel válik híressé. Svédországban nemzetközi feltűnést keltő művészfilmiskola alakul ki. A legjelentősebb rendezők: Victor Sjöström, aki 1917-ben készíti Berg-Eyvind és asszonya című filmjét, és Mauritz Stiller, akinek Arne úr kincse című alkotását 1919-ben mutatják be. A svéd iskola filmjeinek különleges vonása, hogy a természetet mint önálló elemet vonja be a cselekménybe. A táj itt nem csupán háttér, hanem az emberi lelkiállapot tükröződése. Emellett jellemző az irodalmi nyersanyag felhasználása. Arne úr kincse (Herr Arnes pengar), svéd, 1919, r: Mauritz Stiller 10.18.16.30 Adaptációk A szeptemberben elkezdett sorozat folytatása: Az aranyember (The Golden Man), magyar, 1918, r: Korda Sándor 10.12.18.30 Jean Renoir Dr. Cordelier végrendelete (Le testament du Docteur Cordelier), francia, 1961 10.12.16.30 Filmklubok Filmtörténet – klasszikus filmek és ritkaságok, előadások, beszélgetések minden mennyiségben… A csehszlovák újhullám 3. - Perlaki Tamás filmklubja A francia lírai realizmus – Csejk Miklós filmklubja A német újfilm – Csejk Miklós filmklubja Az ELTE Film szak filmtörténeti sorozata Filmévkönyv 2008 - Dokumentumfilmek – Boronyák Rita filmklubja Japán filmklub Klasszikus orosz adaptációk – Forgács Iván filmklubja Létező Amerika Filmklub: Politikai témák – Lalík Sándor filmklubja Mozinet filmklub Zöld Holló filmklub
|
NOVEMBER
|
Örökmozgó Filmmúzeum, A mozi november 13-ig műszaki okok miatt zárva tart! Iráni filmhét A hideg könnye (Ashke-sarma), 2004, r: Aziz-allah Hamidnejhad 11.21.18.30 Sára Sándor 75 éves Sodrásban, magyar, 1963, r: Gaál István 11.13.20.30 In memoriam Paul Newman (1925-2008) Az amerikai film egyik legkarizmatikusabb alakja részben magyar szülőktől származó sokoldalú tehetség volt. A Broadway-n kezdte pályáját, majd hollywoodi tévésorozatokban szerepelt. Hamar felfedezték a producerek, markáns arcvonásai, atlétikus alkata és kék szeme hosszú időre meghatározta filmhős-karakterét. A nagy áttörést az 1958-as Macska a forró bádogtetőn hozta meg számára. Ezután szinte valamennyi filmjében emlékezetes alakítást nyújtott (Hosszú, forró nyár; Exodus, Az ifjúság édes madara, Bilincs és mosoly, A hallgatag ember). Különösen emlékezetes párost alkotott Hollywood másik legendásan jóképű szívtiprójával, Robert Redforddal (Butch Cassidy és a Sundance kölyök, A nagy balhé). Összesen tíz szerepéért jelölték Oscar-díjra, de csak 1987-ben, 62 évesen nyerte el, a legjobb főszereplő kategóriában A pénz színe című Scorsese-filmért. Emellett 86-ban az életművéért, majd 94-ben a humanitárius tevékenységéért jutalmazták Oscarral. A 90-es években a Senki bolondjával ért el kiugró sikert (1994). Utoljára a 2002-es A kárhozat útja című filmben láthattuk, maffiafőnökként. Newman rendezőként és producerként is dolgozott a filmiparban. Második felesége, Joanne Woodward két sikeres filmjét rendezte (Rachel, Rachel, A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre). Newman szenvedélyes autóversenyző volt, s ezt filmekben is kamatoztatta. WUSA, amerikai, 1970, r: Stuart Rosenberg 11.14.20.30 __________________________________________________________________________Indiai filmfesztivál Devdas, 2002, r: Sanjay Leela Bhansali 11.29.16.30 Adaptációk – Film és irodalom A szeptemberben elkezdett sorozat folytatása: 141 perc a befejezetlen mondatból, magyar, 1975, r: Fábri Zoltán 11.30.16.30 Ingmar Bergman A múlt hónapan megkezdett sorozat folytatása: Arc (Ansiktet), svéd, 1958, r: Ingmar Bergman 11.19.20.30 Filmklubok Filmtörténet – klasszikus filmek és ritkaságok, előadások, beszélgetések minden mennyiségben… Részleteket lásd a Programban! A csehszlovák újhullám 3. - Perlaki Tamás filmklubja
|
DECEMBER
|
Örökmozgó Filmmúzeum, Gérard Depardieu 60 Egészen lentről jött, viharosan és feltartóztathatatlanul, mint egy tornádó. 1948. december 27-én született Châteauroux-ban, egy Párizstól délnyugatra fekvő, sivár iparvárosban. Szülei vidékről költöztek fel oda a jobb megélhetés hiú reményében. Gérard, a harmadik a hat gyerek közül, gyakorlatilag az utcán nőtt fel. Tulajdonképpen nem volt gyerekkora, talán ezért maradt fiatal. Gérard Depardieu jelenség, esemény. Egy kategóriába sem illik bele, minden leírás róla csak megközelítő jellegű lehet. Kétségtelenül elmondható, hogy faragatlan fickó benyomását kelti, és alakjával izompacsirtára emlékeztet. De újra meg újra lefegyverez érzékenységével. Depardieu, a tegnap és a holnapután embere, korunk hétköznapi hőse - gyengéd és brutális, vagány és mégis érző szívű. Mert szögletes, férfias macho-arcában irritáló a szelíd szempár és a nőies lágyság, ami nem kerülheti el a figyelmét egyetlen kutatónak sem. Anélkül, hogy nőies vagy akár uniszex figurának tűnne, ez a macho több feminin tulajdonságot egyesít magában, mint a többi férfiideál. Ezzel kapcsolatban Depardieu egyszer azt mondta: "Ha tehát színész vagyok, akkor nőies színész vagyok - talán a legnőiesebb mind közül." Mert a színjátszás a nők nyelve, a csábítás és a szeretetnyerés vágya. Közben úgy mozog a filmvásznon, mint egy táncoló medve, sőt mint egy dühödt vad. Gérard Depardieu - a vad, az állat. Herkules, aki a világot hordja a vállán. A feszélyezett szerető és a merész költő-lovag. A dalnok, a rámenős fenegyerek. A francia film szupersztárját, aki senki sem akar lenni, sok tulajdonsággal ruházzák fel. Filozófus, bonviván és forradalmár egy személyben - Prometheus és Danton. Így aztán eljátssza mindezen ellentmondásos szerepeit és a modern film regényalakjává, kollektív fikcióvá válik… 102 kiskutya (102 Dalmatians), amerikai, 2000, r: Kevin Lima 12.16.18.30 A sorozathoz kapcsolódóan bemutatjuk: Pola X, francia, 1999, r: Leos Carax 12.23.18.30 - Guillaume Depardieu Renoir - A játékszabály nyomában Renoir 1939-ben negyvenöt éves, túl váláson, szerelmeken, politikai kiálláson, illúziókon. A Nagy ábránd, a Toni, az Állat az emberben sikere után elismert és népszerű művész. Saját filmvállalatot hoz létre, hogy készítsen egy nagyon személyes, nagyon közvetlen hangú filmet, amelybe belesűríti az emberi életről vallott legfontosabb gondolatait. Ez a film, A játékszabály később felkerül minden idők legfontosabb filmjeinek listájára. Ha ma megnézzük, nem egy kimerevedett, „régi filmet” látunk, hanem egy olyan művet, amely a mai modern ember életérzését sugallja, vágyakozást és szomorúságot. A filmrendezők a mai napig számtalan konkrét utalással fejezik ki A játékszabály iránti csodálatukat. Ha az internetes adatbázisban ráklikkelünk a „Movie connections for La rčgle du jeu” felületre, látjuk, hogy a francia új hullámos rendezőktől, a mai amerikai filmesekig, számtalan alkotó tiszteleg konkrét utalásokkal a filmjében A játékszabály előtt. Vannak azonban filmek, amelyek kifejezetten A játékszabály hatására jöttek létre. Ilyen Louis Malle filmje, a Milou májusban. Malle Renoirnak dedikálta ezt a művet, gyönyörű hódolat a film a legnagyobb francia rendező, legszebb filmje előtt. Tavernier is elkészítette a maga A játékszabály iránti vallomását, a Vidéki vasárnappal. Filmelemzések utalnak rá, hogy Altman Gosford Park című filmjét szintén A játékszabály ihlette. Ha keressük az ismert internetes adatbázisokban A játékszabály „Similar Movies”-jait, akkor számtalan címre bukkanunk, így felfedezzük, hogy Bergman korai műve, az Egy nyári éj mosolya szintén A játékszabály egyik átdolgozása, valamint, Bunuel A burzsoázia diszkrét bája című művére is hatott. Ezekben a filmekben egyrészt konkrét utalások vannak A játékszabályra, nevek, helyszínek, szereplők, a téma, másrészt a filmek egésze rímel A játékszabályra. Mindegyik film műfaja vidám dráma, a történetek egyensúlyoznak a vígjáték és a tragédia között. Mindegyik történet középpontjában a szerelem áll, pontosabban a szerelem hiánya, a kínzó vágyakozás a szerelem után. Ugyanakkor mindegyik film egy konkrét társadalmi változáshoz kötődik, és kordokumentum marad. Hősei ugyanúgy menthetetlen élősködők, mint La Chesnay és barátai. Mind mozgalmas, sokszereplős, rengeteg apró-cseprő eseményt felvonultató, de cselekménytelen történet. A burzsoázia diszkrét bája kivételével, mind egy gyönyörű vidéki kastélyban (illetve kúriában) játszódik, mindegyik filmben ott gyűlnek, össze a családfő rokonai, barátai. Akárcsak A játékszabályban, a szereplők mindenütt rengeteget beszélnek, rengeteg minden történik velük, de nem áll össze semmi kerek egésszé, minden marad úgy, mint az élet, nincs vége semminek, amíg élünk. A kastélyokban, vidéki kúriákban, ezekben a filmekben is az emeleten laknak az urak, a földszinten a szolgák. A cselédség tagjai ugyanolyan izgalmas karakterek, egyéniségek, mint a gazdáik, ugyanúgy súlyuk van a történetben, és hasonlóképpen szerelmi viszonyt folytatnak valakivel „az emeletről”. A szereplők betartják a társadalmi játékszabályokat, de mindig van köztük, aki kilóg a sorból, aki mer őszinte lenni és ezért megbűnhődik. December 21.-én 20.30 A burzsoázia diszkrét bája (Le charme discret de la bourgeoisie), francia–spanyol–olasz, 1972, r: Luis Buńuel 12.11.20.30 Fordulóévek a 20. században – 1978 Amerikában – különböző megközelítésekben – erőre kap a Vietnam-tematika. Az 1979. évi Oscar-átadáson A szarvasvadász nyer a legjobb film és a legjobb rendezés kategóriájában. Jane Fonda viszont, aki a Hazatérésben nyújtott alakításáért kap Oscar-díjat, és aktívan fellépett a vietnami háború ellen – nyilvánosan rasszistának, ráadásul Pentagon-barátnak minősíti Cimino filmjét. A Kína szindróma esetén a valóság túltesz a fikción, ugyanis három héttel a bemutató után, a Harrisburg melletti atomerőműben egy, a filmbélinél sokkal súlyosabb baleset történik. Magyarországon két téma kap fokozott hangsúlyt – a nehéz helyzetűek élete és a múlt alaposabb, kritikusabb feltérképezése. 80 huszár, magyar, 1978, r: Sára Sándor 12.06.16.30 Indiai fesztivál A múlt havi sorozat folytatódik: Film és irodalom A szeptemberben elkezdett sorozat folytatódik: Michelangelo Antonioni A barátnők (Le amiché), olasz, 1955 12.28.16.30 Andrzej Wajda Hamu és gyémánt (Popioł i diament), lengyel, 1958 12.05.20.30 Puccini Bohémélet (La vie boheme), finn–francia, 1991, r: Aki Kaurismaki 12.25.18.30 Filmklubok Filmtörténet – klasszikus filmek és ritkaságok, előadások, beszélgetések minden mennyiségben… Az aktuálisan vetített filmeket lásd a Programban! A csehszlovák új hullám 3. Perlaki Tamás filmklubja
|