JANUÁR

Új spanyol filmek
január 20-29.

Az Örökmozgóban 1996 óta rendezünk minden évben spanyol filmhetet, ezt a hagyományt folytatja mostani kortárs spanyol válogatásunk is. Ez alkalommal öt filmet mutatunk be. A spanyol „független film” egyik legígéretesebb ifjú rendezője Antonio Dyaz, akinek avantgárd, szürreális, a virtuális valóságot a ténylegessel ötvöző munkái közül kettőt vetítünk (Off, Sex). Az Off 2002-ben kirobbanó siker volt, amely low budget produkcióként is több mint négy és fél millió euró bevételt hozott. A Sex-ben tompítottabb az Off nyersessége, több szórakoztató elemet használ fel benne a rendező. Csaknem biztosra vehető, hogy Dyaz a következő évek egyik meghatározó spanyol rendezője lesz. Jorge Nebra filmje, a Hajnal Havannában filozofikus mélységeket tár fel kubai kontextusba helyezett történetével. Fantasztikusan érdekes, multikulturális filmjének két forgatókönyv-változatát is betiltotta a kubai cenzúra, majd „titokban” állt neki a forgatásnak. A sanyarú forgatási körülményekből, valamint a fikciós és a dokumentarista felvételek vegyítéséből szokatlan filmnyelv született. A három formabontó, friss film mellé két hagyományos műfajú munkát válogattunk. Egy fekete vígjátékot (A bankrablás nagy öregjei) és Yasunari Kawabata Nobel-díjas regényéből készült adaptációt (Csipkerózsikák). Az előbbi érdekesen vegyíti a 60-70-es évek jellegzetes spanyol vígjátékait az „új spanyol komédiák” világával, a másik pedig kreatív és Kawabata szövegéhez méltóan szép adaptációja a világhíres regénynek.

Támogató:
Magyar Mozgókép Közalapítvány

A bankrablás nagy öregjei (Maestros), 2000, r: Óscar del Caz 01.21.20.30, 01.29.20.30
Csipkerózsikák (Bellas durmientes), 2001, r: Eloy Lozano 01.23.20.30, 01.27.20.30
Hajnal Havannában (Habanece), 2003, r: Jorge Nebra 01.20.20.30, 01.28.20.30
Off, 2001, r: Antonio Dyaz 01.22.20.30
Sex, 2004, r: Antonio Dyaz 01.24.20.30, 01.26.20.30

Karácsony-FÁK
január 6-15.

Az Örökmozgó minden januárban filmhéttel ünnepli az orosz karácsonyt, amely bepillantást nyújt a Független Államok Közösségének filmtermésébe. A programban új orosz és néhány szovjet - korábban egyáltalán nem vagy ritkán játszott - film mellett kazah, azerbajdzsáni, fehérorosz és grúz alkotások is helyet kaptak. Az összeállítás külön érdekessége a szovjet film egyik utolsó nagy egyéniségének, Aliser Hamdanovnak Sztepan Guszljakov háreme című filmje és A végzetes tojások című Bulgakov-adaptáció. A kilencvenes évek óta szembetűnően fejlődő kazah film példájaként Gennegyij Zemel Emberevő című alkotását láthatjuk, a nálunk kevésbé ismert azerbajdzsáni filmgyártásra pedig a Kihallgatás és A darvak visszatérnek című művek alapján figyelhet fel a hazai közönség.

Támogató:
Orosz Filmfejlesztési Alap (Mihail Alekszejev)

41 júniusában (V ijunye szorok pervogo), orosz, 2002, r: Mihail Ptasuk 01.10.20.30
44 augusztusában (V avgusztye 44-ovo), fehérorosz, 2001, r: Mihail Ptasuk 01.12.20.30
A cár gyilkosa (Careubijca), orosz, 1991, r: Karen Sahnazarov 01.06.20.30
A vadőr (Jeger), orosz, 2004, r: Alekszandr Cacujev 01.08.20.30
Az utolsó cár utolsó napjai (Iszkupítyelnájá zsertva), orosz, 1992, r: A. Ivanov 01.09.20.30
Azerbajdzsán ritmusai, szovjet, 1988, Olaj (Nyeft), A darvak visszatértek (Zsuravli vernulisz), azeri, 2003, r: E. Kulijev 01.14.16.30
Carmen (Karmen), orosz, 2003, r: Alekszandr Hvan 01.14.20.30
Dezertőr (Dezertjor), orosz–bolgár, 1997, r: Jurij Muzika 01.10.18.30
Emberevő (Ljudojed), kazah, 1993, r: Gennagyij Zemel 01.15.19.00
És a vonat ment (I sol pojezd), grúz, 2005, r: G. Sengelaja 01.07.20.30
Igaz történetek (Isztyinnije proiszsesztvija), orosz–azerbajdzsáni, 2000, r: Murad Ibragimbekov 01.13.18.30
Júniusi búcsúzás (Proscsanyije v ijunye), orosz, 2003, r: Szergej Lomkin 01.11.20.30
Kihallgatás (Doprosz), szovjet–azerbajdzsáni, 1979, r: Raszim Odzsagov 01.14.18.30
Rettenetes Iván cár halála (Car Ivan Vasziljevics Groznij), orosz, 1915, r: Ivanov-Gaj 01.08.18.30
Szökést eszeltem ki (Zamiszlil ja pobég), orosz, 2005, r: Murad Ibragimbekov 01.13.20.30
Sztyepan Guszljakov háreme (Garem Sztyepana Guszljakova), szovjet–kazah, 1989, r: A. Hamdamov 01.12.18.30
Végzetes tojások (Rokovije jajca), orosz–cseh, 1995, r: Sz. Lomkin 01.11.18.30
Virtuális románc (Virtualnij romansz), orosz, 2005, r: Román Nyesztyerenko 01.07.18.30

Faye Dunaway
január 2-20.

A Floridából származó szőke szépség színpadi színésznőként kezdte pályáját. De a filmvásznon azonnal egyfajta régimódi „sztárepillel” jelent meg, és érte el a népszerűség legmagasabb fokát egy olyan korszakban, amikor a vezető férfiszínészek inkább realisztikus játékstílust képviseltek. 1967-ben a Bonnie és Clyde romantizált gengszterpárosának nőtagjaként robbant be a filmszakmába. Ez a nagy átváltozást követelő szerep az Oscar- és Golden Globe-jelölés mellett meghozta nemzetközi elismertségét. Egyébként gyakran formált meg erőteljes, karizmatikus, gonoszságra predesztinált nőalakokat (Miladyként A három testőrben és folytatásában, A négy testőrben vagy A gonosz ladyben). Polanski Kínai negyedében – a férje után nyomoztató nő szerepében – talán legjobb formáját nyújtotta, egyaránt volt agresszív és sebezhető, rejtélyes és érzéki. A Hálózat szintén a színésznőben rejlő agresszivitás kibontására épített, ráosztva egy tv-társaság törtető vezetőjének szerepét. Az idén januárban 65. születésnapját ünneplő Dunawayre mindig inspirálóan hatott, ha nagy rendezőkkel vagy sármos partnerekkel dolgozhatott. Mint például egyik legutóbbi filmjében, a Thomas Crown-ügy remake-jében, Pierce Brosnan – „az ötödik James Bond” – oldalán.

A keselyű három napja (Three Days of the Condor), amerikai, 1975, r: Sidney Pollack 01.22.18.30
A megegyezés (The Arrangement), amerikai, 1969, r: Elia Kazan 01.20.18.30
A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (The Four Musketeers, The Revenge of Milady), angol–panamai, 1975, r: Richard Lester 01.21.16.30
A Thomas Crown-ügy (The Thomas Crown Affair), amerikai, 1999, r: John McTiernan 01.17.18.30
Arizónai álmodozók (Arizona Dream), angol–francia, r: Emir Kusturica 01.02.20.30
Bonnie és Clyde (Bonnie and Clyde), amerikai, 1967, r: Arthur Penn 01.18.20.30

Robert Duvall
január 1-31.

Januárban 75 éves a rendkívül sokoldalú, szuggesztív művész. Pályája során egyaránt játszott vezető- és karakterszerepeket. Egyforma erővel formált meg negatív, önkényeskedő figurákat és szimpatikus alakokat. Első filmszerepét 1962-ben kapta egy Gregory Peck nevével fémjelzett alkotásban (Megölni egy csúfolódó rigót). Ezt karakterszerepek sora követte, Arthur Penn Üldözésében például egy felszarvazott férjet játszott. Robert Altman koreai háborús szatírájában, a M. A. S. H.-ben nemcsak a szakma és a nagyközönség figyelt fel rá, de Francis Ford Coppola is. A Keresztapában a maffiacsalád hűvös és hidegvérű ügyvédjének a szerepe jelentette a nagy kiugrást számára. Újabb oldaláról mutatkozott be az Apokalipszis most őrült ezredeseként, akinek elhíresült mondata: „Imádom a reggeli napalm szagát”. Ez utóbbi alakításaiért kapta első két Oscar-jelölését. De nyert később Oscar- és Golden Globe-díjakat is. Aztán eljutott olyan összetett szerepformálásokig, mint amilyen Sztálin vagy Eichmann megjelenítése. A Keresztapa 3-ból azért maradt ki, mert anyagi igényeit a gyártó nem tudta (nem akarta) kielégíteni. Pedig csak arról volt szó, hogy nem érte be Al Pacino sztárgázsijának negyedével-harmadával. Viszont megelégedett volna a felével.

A pestis (La peste), francia–angol–argentin, 1992, r: Luis Puenzo 01.21.18.30
Apokalipszis most (Apocalypse Now), amerikai, 1979, r: Francis Coppola 01.01.19.00
Az üldözés (The Chase), amerikai, 1965, r: Arthur Penn 01.28.18.30
Deep Impact, amerikai, 1998, r: Mimi Leder 01.19.20.30
Fegyvertársak (Open Range), amerikai, 2003, r: Kevin Costner 01.25.18.30
Joe Kidd, amerikai, 1972, r: John Sturges 01.05.18.30
M. A. S. H., amerikai, 1970, r: Robert Altman 01.17.20.30
Tolvajtempó (Gone in 60 Seconds), amerikai, 2000, r: Dominic Sena 01.31.18.30
Végszükség (John Q), amerikai, 2002, r: Nick Cassavetes 01.27.18.30

Capucine
január 12-28.

A francia származású amerikai színésznő eredeti neve Germaine Lefebre. Toulonban született. Fotómodell volt, majd Párizsban híres divatcégek (pl. a Dior- és a Givenchy-ház) manökenje lett. Tizenhat évesen kapott először filmszerepet a Júliusi randevúban. Egy amerikai utazás során terelődött rá Gregory Ratoff színész-rendező figyelme. A magyar származású Charles Vidor szerződtette őt a Liszt Ferenc életéről szóló film, a Befejezetlen dal hősnőjének. A siker hatására végképp átpártolt a stúdiók világához. Főként külső megjelenése, kitűnő fényképarca révén jutott többnyire dekoratív szerepekhez. Legnagyobb sikerét a Rózsaszín párducban aratta. Szuverén, nonkonformista, modern nő volt. 1962-ben Svájcba költözött, ötvenöt éves korában Lausanne-ban lett öngyilkos.

A Rózsaszín Párduc (The Pink Panther), amerikai, 1964, r: Blake Edwards 01.28.16.30
Blöff (Bluff – Storia di truffe e di imbroglioni), olasz, 1975, r: Sergio Corbucci 01.12.16.30
Tündéri nők (Les ogresses/Le fate), olasz–francia, 1966, r: Luciano Salce és mások 01.18.16.30

Dürrenmatt
január 2-5.

Idén januárban 85 éves lenne Friedrich Dürrenmatt, a svájci író, aki már életében is klasszikus szerzőnek számított. Apja, nagyapja is pap volt, az egyetemen párhuzamosan tanult filozófiát és teológiát, a dramaturgia elméleti kérdéseivel is foglalkozott, kitűnően rajzolt. Pályáját kritikusként és illusztrátorként kezdte, csak 26 éves korában írta első drámai kísérletét. A nemzetközi ismertséget máig a legjobbjának tartott darabja, Az öreg hölgy látogatása (1956) hozta el számára. Darabjai napjainkig a leggyakrabban játszottak közül valóak, kisregényei bestsellerek. Szatirikus elemeket filozófiai gondolatokkal ötvöző, szimbolikus tartalmak közérthető, sőt mulatságos közvetítésére képes színdarabjait és fordulatos kisregényeit többször filmre vitték. Sikeresen és gazdagon, 1990-ban, hetvenévesen halt meg.

A bíró és a hóhér (Der Richter und sein Henker), nyugatnémet, 1979, r: Maximilian Schell 01.03.18.30
Az ígéret – Fényes nappal történt (Es geschah am hellichten Tag), nyugatnémet–svájci–spanyol, 1958, r: Vajda László 01.04.18.30
Az ígéret megszállottja (The Pledge), amerikai, 2001, r: Sean Penn 01.03.20.30
Az öreg hölgy látogatása (Der Besuch), nyugatnémet–olasz–francia, 1964, r: Bernhard Wicki 01.05.16.30
Szürkület, magyar, 1988–90, r: Fehér György 01.02.18.30

Truffaut-filmklub

A nagysikerű Bunuel-filmklub után most Truffaut megunhatatlan alkotásaival várjuk a filmbarátokat.

Négyszáz csapás (Les quatre cents coups), francia, 1959 01.16.18.30
Lőj a zongoristára! (Tirez sur le pianiste), francia, 1960 01.30.18.30

A vetítés után filmelemzés és vita. Előadó és vitavezető: Perlaki Tamás

.................................................................................................................................

FEBRUÁR

Szeresd apádat
február 2-28.

A nagy művészek olykor nem mondhatók tökéletes apának. A sorozat címadó filmje, a Szeresd apádat jól példázza, hogy mennyi sebet ejthet a híres és hiányolt apa, aki nem adja meg gyermekének a vágyott szeretetet. A rideg apa és a kétségek közt őrlődő fiú kettősét hitelesen megformáló két színésznek, Gérard és Guillaume Depardieu-nek szerepformálásukhoz volt miből meríteni, hiszen a valóságban is családi kötelék fűzi össze őket. A nemzedékek szükségszerű ellentéte fokozottan jelentkezik világhírű művészek és gyermekeik esetében. A „szörnyeteg” apa árnyékában a lázadó, érzékeny, sebzett ifjak mégis gyakran választják apjuk hivatását. A sorozatban olyan filmeket látunk, ahol a gyerek folytatta az apa hivatását és maga is világhírű filmművésszé lett. Amennyi előnnyel jár egy-egy híres családba születni, annyi terhet is jelent egy nagy személyiség árnyékában élni. Alain Delon, vagy Gérard Depardieu fiainak pokolra kellett szállniuk, hogy megtalálják a saját útjukat. A bűnözést, a kábítószert, a féktelen életvitelt túlélve értek maguk is művésszé.

Jon Voight Oscar-díjas amerikai színész gyönyörű lányának, a ma már ugyancsak Oscar-díjas Angelina Jolie-nak extravagáns szerepei távol állnak az apa által megformált szeretetreméltó figuráktól. Angelina mára az egyik legismertebb sztár, rajongótábora szerte a világon egyre nő.
Az új francia színészgeneráció két sármos és karizmatikus egyéniségének, Mathieu Kassovitznak és Vincent Casselnek volt kitől örökölnie. Mathieu édesapja a magyar származású Peter Kassovitz operatőr, filmrendező, író (aki viszont a Kasso néven alkotó Kassovitz Félix grafikus fia). Vincent apjába, Jean-Pierre Casselbe, a filmek francia gigolójába egy nemzedék volt szerelmes. Nélküle nem képzelhető el több kultikus film, így a Burzsoázia diszkrét bája sem.
A mai francia filmes generáció Bertrand Blier szabadszájú, provokatív, botrányos filmjein nevelkedett. Ezeknek a filmeknek a hideglelős, sötét humora éppen azokat az emberi értékeket tagadja, amelyeket Bertrand apja, Bernard Blier, az egyik legnagyobb francia karakterszínész még magáénak vallott a klasszikus drámákban és vígjátékokban.
Henry Fonda tehetségét gyermekei, Jane és Peter örökölték. Peter a filmtörténeti jelentőségű Szelíd motorosokban nyújtott alakítását máig nem tudta fölülmúlni. Ez az a film, amely megteremtette a lehetőségét egy új nemzedék, Coppoláék nemzedékének az elindulásához.
Francis Ford Coppola ma már az egyetemes filmtörténet meghatározó alakja. Úgy tűnhet, leányának, Sofia Coppolának nem volt más választása, mint hogy filmrendező legyen. Sofiának mégis rögös utat kellett bejárnia, míg a színészet, a fotózás, a ruhatervezés után megtalálta saját útját: a filmrendezést. A siker, a csillogó díjak talán nem kápráztatják el, Amerika egyik legegyénibb hangú rendezője marad.
Kirk Douglas fia, Michael édesapjától küllemét és tehetségét is örökölte. Már Oscar-díjas producer volt, amikor színészi karrierje is magasba ívelt. Gyakorlatilag minden filmje világsiker.
Max Ophüls a francia film különös egyénisége, igazán csak halála után emelkedett a legnagyobbak közé. Szinte egyetlen filmje sem lett siker, művei mégis generációról generációra hatnak. Fia, Marcel Ophüls az újhullámos francia nemzedék bohém értelmiségije. Elsősorban dokumentumfilm rendező, a megdöbbentő erejű Bánat és irgalommal vált híressé.
Vittorio Gassman fia, a most negyvenéves Alessandro filmszínész és fotómodell. Filmes karrierjét 1982-ben édesapjával közös filmjében, Az apa fiában kezdte. Legismertebb filmjei a Törökfürdő és a Szállító 2.
Az amerikai független film megteremtőjének, a modern filmművészet kiemelkedő alakjának, John Cassavetesnek fia, Nick rendezőként és színészként is ismert. Édesanyját, Gena Rowlands-t is instruálhatta a Csillagot az égről című filmben.

Bernard és Bertrand Blier:
Az ördögök (Les possédés), francia, 1988, r: Andrzej Wajda 02.08.18.30
Estélyi ruha (Tenue de soirée), francia, 1984, r: Bertrand Blier 02.07.18.30

John és Nick Cassavetes:
Rosemary gyermeke (Rosemary’s Baby), amerikai, 1968, r: Roman Polanski 02.20.20.30
Csillagot az égről (Unhook the Stars), amerikai, 1996, r: Nick Cassavetes 02.24.20.30

Jean-Pierre és Vincent Cassel:
A burzsoázia diszkrét bája (Le charme discret de la bourgeoisie), francia–spanyol–olasz, 1972, r: Luis Bunuel 02.10.20.30
Bíbor folyók (Les rivieres pourpres), francia, 2000, r: Mathieu Kassovitz 02.09.18.30

Francis Ford és Sofia Coppola:
Gengszterek klubja (The Cotton Club), amerikai, 1984, r: Francis Ford Coppola 02.27.20.30
Elveszett jelentés (Lost in Translation), amerikai–japán, 2003, r: Sofia Coppola 02.28.18.30

Alain és Anthony Delon:
Napfogyatkozás (L'Eclisse), olasz–francia, 1962, r: Michelangelo Antonioni 02.17.20.30
Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (Crónica de una muerte anunciada), olasz–francia, 1987, r: Francesco Rosi 02.13.20.30

Gérard és Guillaume Depardieu:
Az utolsó metró (Le dernier metro), francia, 1980, r: François Truffaut 02.23.20.30
Szeresd apádat (Aime ton pere), francia–svájci–kanadai–angol, 2002, r: Jacob Berger 02.21.20.30

Kirk és Michael Douglas:
A dicsőség ösvényei (Paths of Glory), amerikai, 1957, r: Stanley Kubrick 02.14.16.30
Kína-szindróma (The China Syndrome), amerikai, 1979, r: James Bridges 02.09.20.30

Henry és Peter Fonda:
Tizenkét dühös ember (Twelve Angry Men), amerikai, 1956, r: Sidney Lumet 02.16.16.30
Szelíd motorosok (Easy Rider), amerikai, 1969, r: Dennis Hopper 02.18.20.30

Vittorio és Anthony Gassman:
Egy remete Rómában (Il profeta), olasz, 1967, r: Dino Risi 02.23.17.00
Törökfürdő (Hamam), török–olasz–spanyol, 1997, r: Ferzan Ozpetek 02.22.20.30

Jon Voight és Angelina Jolie:
Hazatérés (Coming Home), amerikai, 1978, r: Hal Ashby 02.02.20.30
Mr. és Mrs. Smith (Mr and Mrs Smith), amerikai, 2005, r: Doug Liman 02.07.20.30

Peter és Mathieu Kassowitz:
Éli az életét (Vivre sa vie), francia, 1962, r: Jean-Luc Godard 02.03.18.30
A gyűlölet (La haine), francia, 1995, r: Mathieu Kassovitz 02.05.18.30

Max és Marcel Ophüls:
Lola Montez (Lola Montes), francia, 1955, r: Max Ophüls 02.19.18.30
Húszévesek szerelme (L'amour a vingt ans), francia, 1962, r: Andrzej Wajda 02.22.18.30

Haskell Wexler 80
február 2-26.

A most nyolcvan esztendős mester Amerika egyik legismertebb és legtiszteletreméltóbb operatőre, aki egyaránt otthonosan mozgott Hollywood és a függetlenek között, valamint dokumentarista és politikai témákban. Évekig ipari és nevelési filmeket készített, mindennapi eszközeit a dokumentarista stílusú A vad szem-ben összegezte. Ilyen irányú gyakorlatát „mainstream”-filmekben kamatoztatta és fejlesztette tovább. Olyan nagy hatású és később legendássá váló alkotásokat fényképezett, mint az Amerika, Amerika, a Forró éjszakában, a Nem félünk a farkastól. Ez utóbbiért a legjobb fekete-fehér fényképezés Oscarját kapta. Miután biztosította helyét az első vonalban, megragadta az alkalmat, hogy saját filmet készítsen. Ő maga írta, rendezte és fotografálta a Medium Coolt, egy megrázó fikciós művet, mely felhasználta a lázadás-félbeszakította 1968-as chicagói Democratic National Conventionről készült eredeti felvételeket. Látvány-konzultáns és supervisor volt az American Graffitiben, és egyik operatőre a Száll a kakukk fészkére című filmnek. Politikai aktivitását és elkötelezettségét jól jellemzi – többek közt – az általa rendezett és Oscar-díjas dokumentumfilm, az Interjúk My Lai-i veteránokkal (1970), valamint az Életünk legszebb napja (The Trial of the Catonsville Nine, 1972), amely annak a kilenc amerikainak a perét rekonstruálja, akik tiltakozásul a vietnami háború ellen elégették a catonsville-i katonai nyilvántartás kartonjait. A folkénekes Woody Guthrie életét feldolgozó Bound for Glory (1976) Oscar-díjas fotográfusáról írta egyik kritikusa: „Az a gyakran és könnyelműen használt kifejezés, hogy minden képkocka egy műremek, épp vele kapcsolatban van legközelebb az igazsághoz.” A filmet Hal Ashby rendezte, akivel együtt dolgozott később a vietnami háború testi és lelki sérüléseit, végzetes traumáját bemutató Hazatérésben is. Wexler egyike annak a hat operatőrnek, akik „csillagot” kaptak a hollywoodi hírességek utcájában.

Amerika, Amerika (America America – The Anatolian Smile), amerikai, 1963, r: Elia Kazan 02.26.16.30
Forró éjszakában (In the Heat of the Night), amerikai, 1967, r: Norman Jewison 02.06.20.30
Hazatérés (Coming Home), amerikai, 1978, r: Hal Ashby 02.02.20.30
Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Wolf?), amerikai, 1966, r: Mike Nichols 02.12.20.30

Clark Gable 105
február 4-13.

105 évvel ezelőtt született az erős, férfias karakterjegyeket viselő színész. A harmincas évek elején már az MGM legfontosabb sztárja. A stúdió azonban megbünteti, mert elutasít egy szerződést. Aztán bérbe adják a Columbiának, ahol elnyer egy Oscar-díjat (Ez történt egy éjszaka). Visszatér az MGM-hez, ahol fontos, egész pályáját megalapozó szerepek várják (Lázadás a Bountyn, Elfújta a szél). Amikor harmadik felesége, Carole Lombard repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett 1942-ben, három évre önkéntesként bevonult a légierőhöz. Amikor visszatért, a stúdió oly annyira túlzónak találta a fizetését, hogy nem újította meg szerződését. Független művész lett, de akkori filmjei már nem váltak anyagilag sikeressé. A Kallódó emberekről mondta: „Ez a legjobb film, amit csináltam, s az egyetlen alkalom, amikor képes voltam játszani.” Nem sokkal a forgatás befejezése után halt meg.

A nagy riport (Teacher’s Pet), amerikai, 1957, r: George Steaton 02.10.16.30
Elfújta a szél (Gone with the Wind), amerikai, 1939, r: Victor Fleming 02.04.16.30
Ez történt egy éjszaka (It Happened One Night), amerikai, 1934, r: Frank Capra 02.05.16.30
Hollywood, Hollywood! (That's Entertainment, Part II), amerikai, 1976, r: Gene Kelly 02.13.16.30
Kallódó emberek (The Misfits), amerikai, 1961, r: John Huston 02.12.16.30
Lázadás a Bountyn (Mutiny on the Bounty), amerikai, 1935, r: Frank Lloyd 02.08.16.30
Olajváros (Boom Town), amerikai, 1940, r: Jack Conway 02.06.16.30

James Dean 75
február 4-15.

Most lenne 75 éves az a színész, akinek neve és alakja egybekapcsolódott az ötvenes évek amerikai fiataljainak ösztönös lázadásával, és később is minta és szimbólum maradt a felnövekvő nemzedékek szemében. Mindössze három film, három igazi szerep jelzi pályáját, s azok közül kettő különösen bevésődött a mindenkori filmemlékezetbe. A szeretetért esdeklő, mellőzött fiú: egy mai Káin-figura Elia Kazan filmjében (Édentől keletre). Dean alakítása perzselően érezteti Cal vesszőfutását, szeretetigényét és űzöttségét, jóra való hajlamát és bűn felé sodródását. A lehajtott fej, a megtévesztően kétértelmű, alulról felfelé pillantás, a robbanékonyság és a lágyság, a szelídség és az indulatosság mind-mind együtt ad teljes és összetett képet a figuráról. Másik filmjében az ok nélkül lázadó, a helyét kereső és önmagát megmutatni akaró fiatal örökérvényű megtestesítője (Haragban a világgal). Halálos autóbalesete után került bemutatásra utolsó filmje (Óriás), melyet az értelmetlen halál, a visszavonhatatlan pusztulás, a fiatalság gyásza avatott filmtörténeti eseménnyé.

Édentől keletre (East of Eden), amerikai, 1955, r: Elia Kazan 02.08.20.30
Haragban a világgal (Rebel Without a Cause), amerikai, 1955, r: Nicholas Ray 02.15.20.30
Óriás (Giant), amerikai, 1956, r: George Stevens 02.04.20.00

John Schlesinger 80
február 16-27.

John Richard Schlesinger, a brit és az amerikai filmművészet, az angol újhullám egyik legkiemelkedőbb alakja idén lenne nyolcvan éves. Oxfordi tanulmányai végeztével amatőr filmesként dolgozott, majd kisebb filmszerepeket vállalt. Ezt követően a BBC számára készített művészeti műsorokat. Első jelentős sikerét 1961-ben a londoni Waterloo pályaudvar életét bemutató Terminus című dokumentumfilmjével aratta, amellyel a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán, valamint a Brit Filmakadémia legjobb rövidfilmért járó díját is elnyerte. 1962-ben rendezte meg Stan Barstow regényéből az Ez is szerelem című filmdrámát a fiatal Alan Bates főszereplésével. Ezután két hasonlóan sikeres film következett: A hazudós Billy Tom Courtenay-val a főszerepben és a Darling, amely a hatvanas évek Londonjának jólétben élő, szabados fiatalságáról fest szatirikus képet. A sikerért és a gazdagságért mindent feláldozó fiatal nő szerepében Julie Christie látható, aki ezért az alakításáért 1966-ban megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat. A filmet további két Oscarral jutalmazták: a legjobb jelmezterv, valamint a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában. Schlesinger 1967-es, ma már klasszikusnak számító filmje a Távol a tébolyult tömegtől fogadtatása elmaradt a várakozásoktól, ám két évvel később az Éjféli cowboy bizarr történetével tömegeket vonzott az amerikai mozikba. A mű megkapta a legjobb rendezőnek, a legjobb filmnek, valamint a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscart is. Schlesinger 1971-ben ismét Angliában forgatott. Az 1960-as években Londonban játszódó Vasárnap, átkozott vasárnap kényes témával, a homoszexualitással foglalkozik meglepő nyíltsággal. A sokoldalú rendező két izgalmas thrillerjét is láthatjuk a sorozatban (Maraton életre-halálra, Csendes terror). 2000-ben forgatta utolsó filmjét, A második legjobb dolog címmel. 2003-ban halt meg.

Távol a tébolyult tömegtől (Far from the Madding Crowd), angol, 1967 02.26.20.00
Maraton életre-halálra (Marathon Man), amerikai, 1976, 02.28.20.30
Éjféli cowboy (Midnight Cowboy), amerikai, 1969 02.25.20.30
Darling, angol, 1965 02.27.16.30
Ez is szerelem (A Kind of Loving), angol, 1962 02.16.18.30
Csendes terror (Pacific Heights), amerikai, 1990 02.19.20.30
A hazudós Billy (Billy Liar), angol, 1963 02.23.18.30

Raf Vallone 90
február 17-28.

Kivételes külső adottságai: erőteljes termete, göndör, egykor éjfeketén, ma fehéren csillogó haja, valószerűtlenül kék, mosolygós szeme már önmagában is különös egyéniséget sejtet. Valóban, Raf Vallone különös ember, különös sorsú művész. Ha közelebbi ismeretséget kötünk vele, egy mélyen gondolkodó, nyugtalan, színes egyéniségű művész alakja körvonalazódik előttünk. Sztár, akit első filmje után azonnal felfedezett és nagyra értékelt a kritika és a közönség egyaránt. Sztár, aki nem a hivalkodók, a magukat nagyra tartók közül való. Nem hajszolta a népszerűséget, inkább a színháznak élt, a film számára csak másodlagos volt. Ráadásul nem maga választotta a hivatását, hanem az „talált rá” váratlanul. Giuseppe De Santis, a neves filmrendező már elsőre a Keserű rizs főszerepét kínálta fel az akkor éppen újságírásból élő fiatalembernek. A filmben sikert aratott és ezzel megkezdődött színészi karrierje. Születését egyes források 1916, mások pedig 1917. február 17.-re datálják. A színésznőknél fordul elő ilyenfajta bizonytalanság, ebben az esetben viszont vegyük tudomásul, hogy, ha 89, ha 90 éves is, filmjeinek bemutatása mindenképpen remek alkalom az ünneplésre és a visszatekintésre. Gyermekkorát a dél-olaszországi Tropeában töltötte. Fiatalkorában tehetséges középcsatárként futballozott a torinói csapatban. Az olasz nagyválogatottnak is tagja volt. Egy baleset folytán azonban abba kellett hagynia az aktív sportolást. Bölcsészetből és jogból szerzett diplomát. A háborúban behívót kap, de hamarosan megszökik és partizánként harcol tovább a fasizmus ellen. 1945 után a L’Unitá című torinói újság munkatársa lett. Újságíróként és amatőr színjátékosként csöppen a film világába. A színészet mellett egyenrangú szerep jut a rendezésnek, a műfordításnak, az újságírásnak és az irodalomtudománynak egyaránt. Műfordítóként többek között Arthur Miller drámáit ő tolmácsolta olaszul. Rendezőként a színház az élete, számára a színház az örökkévalóság és a múlékonyság furcsa szintézise. Legalább olyan elmélyültséggel és felkészültséggel játszik színpadon, mint filmen: valójában a színházat szereti igazán. Évekig járta országát és a világot saját színtársulatával. Arthur Miller Pillantás a hídról című darabjának Eddie-jét Párizsban ötszázszor játszotta el francia nyelven, de nagy színpadi sikerei közé tartozik Csehov Ványa bácsijában, Pirandello IV. Henrikjében nyújtott kiváló alakításai is.

A bosszú (La venganza), spanyol, 1958, r: Juan Antonio Bardem 02.22.16.30
A reménység útja (Il cammino della speranza), olasz, 1950, r: Pietro Germi 02.21.16.30
Bocsáss meg! (Perdonami), olasz, 1952 r: Mario Costa 02.20.16.30
Egy asszony meg a lánya (La ciociara), olasz–francia, 1960, r: Vittorio De Sica 02.24.16.30
Keserű rizs (Riso amaro), olasz, 1948, r: Giuseppe De Santis 02.28.16.30
Rose Bernd, nyugatnémet, 1957, r: Wolfgang Standte 02.19.16.30
Titkos küldetés (The Secret Invasion), amerikai, 1964, r: Roger Corman 02.17.18.30
Törvényen kívüli lovag (Le chevalier sans loi), olasz–francia, 1951, r: Mario Soldati 02.25.16.30

Lucullusi Mozifieszta
február 11.

Szindbád gyöngyöző húslevese, a bakter szilvás gombóca, Pécsi Ildikó rétese, Juliette Binoche csokoládéja – legendás étkek, amelyek a filmtörténet, sőt a mindennapok gasztro-kultúrájának részévé váltak. Most először lehetőség nyílik arra, hogy a híres „evőfilmek” fogásaiból nem csak a filmvásznon csemegézhetünk, hanem a valóságban is közelebbi barátságra léphetünk velük.

Az Örökmozgó Filmmúzeum és Magyarország legnagyobb ínyencklubja, a Lucullus Baráti Társaság megtartja első Lucullusi Mozifiesztáját. Több neves hazai étterem, séf, csokoládémester segítségével rekonstruáljuk három film – a Veri az ördög a feleségét, a Nagy zabálás és a Csokoládé fogásait, amelyeket a vetítéseket követően meg is lehet kóstolni.

A nagy zabálás (La grande bouffe), olasz–francia, 1973, r: Marco Ferreri 02.11.16.30
Csokoládé (Chocolat), angol–amerikai, 2000, r: Lasse Hallström 02.11.20.30
Veri az ördög a feleségét, magyar, 1977, r: András Ferenc 02.11.18.30

További információ: www.lucullusbt.hu

Truffaut-filmklub

A nagysikerű Bunuel-filmklub után most Truffaut megunhatatlan alkotásaival várjuk a filmbarátokat, kéthetente, hétfőn.

Jules és Jim (Jules et Jim), francia, 1962, r: François Truffaut 02.13.18.30
Bársonyos bőr (La peau douce), francia, 1964, r: François Truffaut 02.27.18.30

A vetítés után filmelemzés és vita. Előadó és vitavezető: Perlaki Tamás

.................................................................................................................................

MÁRCIUS

Érdemes megnézni - Új német filmek XI.
március 10-22.

Az utóbbi években a német film egyre inkább jelen van a magyar (és a nemzetközi) moziforgalmazásban, bizonyítékaként annak, hogy egyre több az izgalmas, a nagyközönség érdeklodésére számot tartó német film. Új szempontokat felveto fiatal rendezok jelentkeznek, mint Fatih Akin (A fallal szemben) - és régi mesterek térnek vissza, mint Volker Schlöndorff (A kilencedik nap). A fiatal német filmesek a történelembol mutatnak be példaképeket (Sophie Scholl), vagy elrettento példákat (A bukás), politikusak és szórakoztatóak tudnak lenni egyszerre (Educators). Összeállításunkkal ezt a képet szeretnénk árnyalni, szélesebb összefüggébe helyezni. A nyitófilm, Andreas Dresen keserédes vígjátéka az idei Berlini Fesztivál sikere volt. A válogatásban helyet kapott a tavalyi év legnagyobb közönség- és kritikai sikerét aratott, zsidó milioben játszódó vígjáték (Zucker a nyero!), a gazdasági bunözés titkait feszegeto kísérleti dokumentumfilm (Láthatatlan bunök), a nagyvárosi szubkulturák világába vezeto epizódfilm (Status YO!), atmoszférikus szerelmi történet (Nem játszunk szerelmes számokat, Szívritmuszavar), vagy a magyarul is napvilágot látott nagy sikeru gyerekkönyv filmváltozata (A Vad Banda 2.).

A Vad Banda 2. (Die Wilden Kerle 2.), 2005, r: Joachim Masannek 03.11.16.30, 19.16.30
Berlini történetek (Stadt als Beute), 2005, r: több rendezo 03.13.20.30, 18.18.30
Kék határ (Die blaue Grenze), 2005, r: Till Franzen 03.19.20.30, 22.20.30
Láthatatlan bunök (Hat Wolff von Amerongen Konkursdelikte begangen?), 2005, r: Gerhard Friedl 03.11.18.30, 17.18.30
Nem játszunk szerelmes számokat (Keine Lieder über Liebe), 2004, r: Lars Kraume 03.15.20.30, 21.20.30
Nyár Berlinben (Sommer vorm Balkon), 2005, r: Andreas Dresen 03.10.19.00, 16.20.30,
10.-én vendégünk Wolfgang Kohlhaase forgatókönyvíró és Peter Rommel producer.
Se falu, se város (Durchfahrtsland), 2005, r: Alexandra Sell 03.12.18.30, 19.18.30
Status YO! 2003, r: Till Hastreiter 03.12.20.00, 03.20.20.30,
12.-én vendégünk a film egyik operatore, Keményffy Tamás.
Szívritmuszavar (Kammerflimmern), 2004, r: Hendrik Hölzemann 03.11.20.30, 17.20.30
Zucker a nyero! (Alles auf Zucker), 2004, r: Dani Levy 03.14.20.30, 18.20.30

A Goethe Intézet , a German Films és az MNFA közös rendezvénye.

Támogatók:
MMKA
SPI

Médiatámogatók:
Pesti Est
PEP!

A Filmkultúra ajánlata a programhoz:

A szép napoknak nincs vége - Német filmek a Berlinálén, 2005
Boldogtalan szerelmek - Német filmek a Berlinálén, 2004
A német újfilm a kezdetektol a kilencvenes évekig
Tipikus német történetek
A szerzoi film halott. Hiszünk-e az újban?
A német film nagy (fel)futása
Képtár: Berlin
Képtár: Dívák és amorózók - Magyar színészek a német filmgyártásban


.................................................................................................................................

Villanófény: Remegve I-ten elott
március 1-4.

Remegve I-ten elott (Trembling Before G-D), amerikai dokumentumfilm, 2001, r: Sandi Simcha DuBowski

A homoszexualitás kérdését - ortodox körökben - eloször tette nyilvános vita tárgyává a Remegve I-ten elott címu dokumentumfilm. Az alkotók haszid és ortodox zsidókat - noket és férfiakat -, szólaltatnak meg, akik néha rejtett kamerák elott, olykor pedig arcukat vállalva nyilatkoznak. Vannak köztük nos férfiak, köztük egy ortodox rabbi, akik szexuális orientációjuk ellenére „ál” családi életet élnek, s vannak köztük leszbikus nok, akiket családjuk kitagadott. A szereplok néha fájdalommal és lázadó indulattal, máskor pedig humorosan és szeretetteljes módon beszélnek hitrol és szexuális vonzalmakról. Vallomásaik középpontjában egy feloldhatatlan dilemma áll: miként lehet összeegyeztetni a judaizmus iránt érzett szenvedélyes elkötelezettséget a bibliai intelemmel, amely szigorúan tiltja az egynemuek szerelmét: a törvényszegoket a közösség eltaszítja magától, és I-ten szigorúan megbünteti a vétkezoket.

Az MNFA és a Másképp Alapítvány közös rendezvénye.

Vetítések:
Örökmozgó 03.01.20.00, 03.02.20.00
Cirko-Gejzír (Budapest V. Balassi Bálint u. 5-7.) 03.04.18.00

Minden vetítésen vendégünk Sandi DuBowski rendezo és Steve Greenberg rabbi,
a film egyik szereploje.

.................................................................................................................................


Terrorizmus a filmeken
március 5-21.

Eroszak, vér, thrill, brutalitás – mindez a mozi születése óta alapveto és meghatározó része mozgókép-fogyasztásunknak. A kegyetlen történethez pedig hatásosan lehet morális felhangokat társítani, vagy éppen „elgondolkoztatni”, ha a készítok ilyen-olyan módon a terrorizmust járják körül. A terroristát lehet szeretni: a jéghideg bérgyilkossal szemben neki elve és lelke van, sot szíve is. Mennyivel szeretetre méltóbb az IRA-terrorista Richard Gere, mint az orosz maffia, de egyébként bárki megbízását elvállaló Bruce Willis az 1997-ben készült A sakálban, vagy hogy egy friss példát említsek, a hazájáért küzdo, tiszta tekintetu palesztin terrorista, mint a bosszúból gyilkoló Moszad-ügynök Spielberg Münchenjében (2005), még akkor is – sot éppen azért –, ha ez a haza csupán néhány olajfát, viskót és pár tonna homokot jelent. De mély undorral megvetni is lehet a terroristát elvetemült és ostoba fanatizmusa miatt. E két, egymástól tökéletesen eltéro terroristafigura között szépen sorakoznak a különféleképpen árnyalt variánsok.

Eke és csillagok (The Plough and the Stars), amerikai, 1937, r: John Ford 03.16.18.30
Hajnal (L'aube), francia–izraeli, 1986, r: Jancsó Miklós 03.06.20.00
Mennyország most (Paradise Now), francia–német–holland–izraeli, 2005, r: Hany Abu Assad 03.09.20.30
München (Munich), amerikai, 2005, r: Steven Spielberg 03.05.20.00
Ostromállapot (État de siege), francia–olasz–nyugatnémet, 1973, r: Costa-Gavras 03.21.16.30
Táncos a házban (The Dancer Upstairs), spanyol–amerikai, 2002, r: John Malkovich 03.21.18.30

.................................................................................................................................


Nino Manfredi 85
március 2-15.

Jelmondatom: „castigat ridendo mores”, azaz „nevetve ostorozd az erkölcsöket!” - mondta 1968-ban egy interjúban az akkor 47 éves Nino Manfredi. Az elsosorban színészként, groteszk, szatirikus, komikus és tragikomikus szerepek alakítójaként ismert Manfredi sok vígjátékban megvalósította ezt a jelmondatot. Manfredi jogot és színiiskolát végzett Rómában, majd tagja lett a milánói Piccolo Teatro társulatának. 1949-ben szerepelt eloször filmen, de csak 1955-ben kapott figyelemreméltó szerepet Mauro Bolognini Szerelmesek címu filmjében, viszont ettol kezdve évente két-három filmben játszott. Rendezoként az 1971-ben készült Csoda olasz módra címu film tette ismertté, amelyben a foszereplo Benedetto - akit maga a rendezo, Manfredi játszik - a mutoasztalon vet számot életével, melynek során mindig összeütközésbe került a vallással és annak képviseloivel. Láthatjuk még Dino Risi vígjátékaiban (Komplexusok, San Gennaro kincse, Ölj meg, csak csókolj!), amelyekre ma is érdemes beülni, ha egy jót szeretnénk nevetni. Nanni Loy A családapa címu filmjében fiatal pályakezdoként férjként és apaként is meg kell állnia a helyét. 2004 júniusában, 83 évesen halt meg Rómában.

A családapa (Il padre di famiglia), olasz, 1969, r: Nanni Loy 03.07.16.30
Csoda olasz módra (Per grazia ricevuta), olasz, 1971 r: Nino Manfredi 03.06.18.30
Hutlenség olasz módra (Adulterio all’ italiano), olasz, 1963, r: Pasquale Festa Campanile 03.02.16.30
Komplexusok (I complessi), olasz, 1965, r: Dino Risi, Luigi Filippo D’Amico 03.09.16.30
Ölj meg, csak csókolj! (Straziani, madi baci saziani), olasz–francia, 1968, r: Dino Risi 03.10.16.30
San Gennaro kincse (Operazione San Gennaro), olasz–francia–nyugatnémet, 1966, r: Dino Risi 03.15.16.30

.................................................................................................................................


Francisco Rabal 70
március 3-8.

Kalandosabb életet és halált kívánni sem lehet, mint amit Francisco Rabalnak megadott a sors. A több mint negyven éven át vezeto spanyol színésznek számító Rabalt öt évvel ezelott a montreáli fesztiválon tüntették ki életmudíjjal. A gépe hazafelé tartott Madridba, amikor a 75 éves színész szívverése megállt. Rekedt, szinte csak a tüdejében dörgo hangjával, surun és mélyen barázdált arcával egészen egyedülálló módon egyszerre tunt félelmetes és mégis védtelen öregúrnak. Bányászcsaládban született egy kis faluban, és filmes családot teremtett a fovárosban. Szülei a polgárháború elott a vidéket sújtó nyomor elol költöztek Madridba. Francisco volt utcai árus, majd munkás a csokigyárban, míg az akkor létrehozott és spanyol Hollywoodnak szánt Chamartín stúdióba került villanyszerelo-tanoncként. Tömegjelenetekben bukkant fel eloször a vásznon, közben Dámaso Alonso költo unszolására a színházzal is megpróbálkozott. Hamar kiderült, hogy lágy, mégis férfias vonásai színészi ostehetséggel párosulnak. A Lope de Vega társulatban ismerkedett meg Asunción Balaguer színésznovel, akivel életre szóló házasságot kötött. Az 50-es években a spanyol filmgyártás egyik jellemzo mufaja a vallásos misztikus film volt. Ilyenekben kapta elso szerepeit. Érdekes, hogy késobb Bunuel ironikus, sot blaszfémiával is vádolt filmjeivel (Nazarin, Viridiana) robbant be a filmes köztudatba. Innentol szerepeket kap Anonionitól, Rivette-tol, Viscontitól, az argentin új hullámos Leopoldo Torre-Nilssontól és a brazil filmes fenegyerektol, Glauber Rochától. Állítólag Friedkin ot szemelte ki a Francia kapcsolat drogbárójának szerepére, de egy félreértésbol kifolyólag Fernando Rey kapta a szerepet. Cannes-ban Mario Camus Aprószentek címu filmjében nyújtott alakításáért ítéltek neki Arany Pálmát. Késobb megkapta a legmagasabb spanyol állami díjakat a muvészetéért, melyet több száz film- és tévészerep, néhány saját rendezésu dokumentumfilm, és megannyi színházi fellépés reprezentál.

Che Guevara (El „Che” Guevara), olasz, r: Paolo Heusch 03.05.18.30
Délután ötkor Madridban (A las cinco de la tarde), spanyol, 1960, r: Juan Antonio Bardem 03.03.16.30
Méhkas (La colmena), spanyol, 1982, r: Mario Camus 03.06.16.30
Sándor Mátyás (Mathias Sandor), francia, 1963, r: Georges Lampin 03.08.16.30
Simon Bolivar, venezuelai–spanyol–olasz, 1968, r: Alessandro Blasetti 03.04.18.30
Viridiana spanyol–mexikói, 1961, r: Luis Bunuel 03.07.18.30

.................................................................................................................................



Robert Altman
március 3-30.

Tavaly februárban ünnepelte 80. születésnapját az egyik legeredetibb amerikai muvész. Laza szövésu, hatalmas „gobelinképeit” ragyogó együttes színészi játék, élesen megrajzolt karakterek és (hosszasan elpróbált) spontaneitás jellemzi. Pályája kezdetén magazinoknak és a rádiónak dolgozott. Hamarosan megalakította elso kis produkciós cégét, mely iparvállalatoknak készített megrendelésre filmeket. E céggel hozta teto alá bemutatkozó nagyjátékfilmjét 1957-ben. Rögtön ezután, a James Dean Story címu dokumentumfilmje nyomán felfigyeltek rá. Egy sor megbízást kapott különbözo tévétársaságoktól: bizonyos sorozatok egyes epizódjait rendezhette. Saját játékfilmeket is forgatott, de azok nem hozták meg a várt sikert. Ennek ellenére 1970-ben rábízták a M. A. S. H. elkészítését, melyet addig több mint tizenöt rendezo már visszautasított. A koreai háborúban játszódó (de elkerülhetetlenül Vietnamra asszociáltató) fekete komédia – mely tábori felcserek groteszk stiklijei és kalandjai körül bonyolódik – végre átüto szakmai és közönségsikert aratott. Altman felfedezte (a maga) valódi tehetségét és szakmai elhivatottságát: kíméletlen objektivitással feltárni a helyzetek, a jelenségek, a személyek igazi lényegét. A M. A. S. H. attól olyan fergeteges szatíra, hogy hosei normális, hétköznapi emberekként viselkednek egy orülten abnormális, felfordult világban. A Nashville egy választási kampánnyal összekapcsolódó country-fesztivál (vagy fordítva!) keretei között a sztárságra vágyók életformájának élethazugságait és szerepjátszásait leplezi le – teljes körképet adva az amerikai társadalomról. A játékos szellemes gúnyrajz a hollywoodi álomgyár praktikáiról, a filmstúdiók kulisszatitkairól és „gyilkos” belso világáról. A Rövidre vágva a Los Angeles-i kertváros hétköznapi emberpárjainak egymásba kapcsolódó történetein keresztül szól elfojtott indulatokról, érzelmi sivárságról, gyötro féltékenységrol, méltatlan helyzetekrol, kicsinyes bosszúról – meg egy váratlan gyilkosságról. A Gosford Park stílusos és többsíkú leleplezése az angol arisztokrácia prudségének, szexuális- és osztálykonfliktusainak egy gyilkossági rejtéllyel tetézett gunyoros társadalmi komédiában. Altmant gyakran vádolják azzal, hogy „ágyúval lo verebekre”. De hát éppen ez muvészetének és leghatásosabb filmjeinek esszenciája. Freskószeru tablókban és a szuperprodukciók minden eszközét (egyénien!) felhasználva bemutatni a közép- vagy kisszeruség burjánzó, összefonódó világát: a hétköznapi gyengeségekkel és gyarlóságokkal megvert – olykor pitiáner és szerencsétlen – alakok és sorsok középpontba állításával. Elmondhatjuk, Robert Altman egyike azon néhány (egy kézen megszámolható) tengerentúli filmesnek, akik saját, eredeti vizuális-auditív nyelvet alakítottak ki. Nála ráadásul ez a nyelv és filmes hozzáállás a legfontosabb muvészi üzenet. Altman a zsánerfilmjeiben is túllépett a mufaji konvenciókon, s az újítás szándékával nyúlt a westernhez (McCabe and Mrs. Miller; Buffalo Bill és az indiánok), a krimihez (A hosszú búcsú), a sci-fihez (Kvintett), a képregényhez (Popeye), az életrajzi filmhez (Vincent és Theo), a thrillerhez (Cuki hagyatéka). Vagy teremtett új mufajt: a zenés filmbe oltott politikai pamfletet (Kansas City). Legújabb filmjét (A Prairie Home Companion) most vetítették a berlini fesztiválon, és hamarosan várható a hazai mozikban is.

A játékos (The Player), amerikai, 1992, 03.22.18.30
Buffalo Bill és az indiánok (Buffalo Bill and the Indians, Or Sitting Bull's History Lesson), amerikai, 1976, 03.18.16.30
Cuki hagyatéka (Cookie’s Fortune), amerikai, 1999, 03.23.20.30
Esküvo (A Wedding), amerikai, 1978, 03.08.20.30
Gosford Park, angol–amerikai–német–olasz, 2001, 03.14.18.30
Kansas City, amerikai–francia, 1996, 03.30.18.30
M. A. S. H., amerikai, 1970, 03.03.20.30
Nashville, amerikai, 1975, 03.07.20.00
Pret-a-porter – Divatdiktátorok (Pret-a-porter ), amerikai, 1994,
03.09.18.30

A Filmkultúra ajánlata a programhoz:

Ha mindenki jól játszik a zenekarban, akkor gyönyöru lesz a koncert
A modern(izmus) lenyomatai posztmodern mufajfilmekben
Egy fogalom csapdájában - Az amerikai független film
Démoni csapda
"E helyen 1897-ben nem történt semmi" - Cuki hagyatéka


.................................................................................................................................


Budapesti Tavaszi Fesztivál – Mozart 250
március 24-31.

A Mozart Évben Mozart-filmek az Örökmozgóban:

Amadeus, amerikai, 1984, r: Milos Forman 03.24.20.00, 03.30.20.30
Don Giovanni, francia–olasz–angol–német, 1979, r: Joseph Losey 03.25.19.00
Figaro házassága (Figaros Hochzeit), NDK, 1949, r: Georg Wildhagen 03.31.18.30
Mozart és Salieri (Mocart i Szalieri), lett-szovjet, 1962, r: Vlagyimir Gorikker 03.29.18.30
Mozart, osztrák, 1955, r: Karl Hartl 03.28.18.30
Varázsfuvola (Trollflöjten), svéd, 1974, r: Ingmar Bergman 03.26.19.00

A Filmkultúra ajánlata a programhoz:

Katarzis helyett katéter - Mundruczó Kornél: Johanna

.................................................................................................................................

Truffaut-filmklub

A nagysikeru Bunuel-filmklub után most Truffaut megunhatatlan alkotásaival várjuk a filmbarátokat, kéthetente, hétfon.
A vetítés után filmelemzés és vita. Eloadó és vitavezeto: Perlaki Tamás

451 Fahrenheit (Fahrenheit 451), angol, 1966 03.13.18.30
A Mississippi szirénje (La sir?ne du Mississippi), francia, 1969, 03.27.18.30

A Filmkultúra ajánlata a programhoz:

Catherine Deuneve

.................................................................................................................................

ÁPRILIS

13. Titanic Fesztivál
Jean-Pierre és Luc Dardenne
április 5-9.

A vallon Dardenne-fivérek, Jean-Pierre és Luc Dardenne a hetvenes évek óta dolgoznak mint dokumentumfilm-rendezo és producer. Több évtizedes filmezés után találták meg összetéveszthetetlenül egyedi hangjukat, és foglalták el helyüket a nemzetközi filmvilágban. Az igazi áttörést Rosetta címu filmjük hozta meg számukra. Ettol kezdve nem volt megállás: három, egymás után bemutatott munkájuk nyert Cannes-ban Arany Pálmát - 1999-ben a Rosetta a legjobb rendezonek és a legjobb noi foszereplonek járó díjat, A fiú 2002-ben a legjobb színész és az Ökumenikus Zsuri díját, 2005-ben A gyermek a legjobb filmnek járó nagydíjat kapta. A lazán összefuzött trilógia mindhárom darabja a felnotté válás drámája, metafizikai realizmus hatja át: a sorsra nincs magyarázat.

A gyermek magyarországi premierjét április 5-én, 20.30-kor az Örökmozgóban tartja a Másképp Alapítvány a Titanic-fesztivál keretében.

Kapcsolódóan a Dardenne-fivérek korábbi filmjeit is levetítjük:

A gyermek (L´Enfant), belga–francia, 2005 04.05.20.30
A fiú (Le fils), belga–francia, 2002 04.06.20.30
Az ígéret (La Promesse), belga, 1996 04.07.20.30
Rátok gondolok (Je pense a Vous), belga–luxemburgi–francia, 1992 04.09.20.30
Rosetta, belga–francia, 1999 04.08.20.30

A Filmkultúra ajánlata a programhoz:
Muvészprofik a fedélközi utasokról
Szubjektív kalauz I.
Mozikörkép egy filmbemutató ürügyén
A budapesti mozik neonjai: Cirko mozi

13. Titanic Fesztivál
Titanic Fesztivál az Örökmozgóban

A mennyország illata (Smell of Paradise), holland–lengyel–bolgár–dán, 2005, r: Marcin Mamon, Mariusz Pilis 04.01.18.30, 04.03.18.30
Félelem igazgat (State of Fear), perui–amerikai, 2005, r: Pamela Yates 04.05.18.30, 04.07.18.30
Földrengések zongorahangolója (The Piano Tuners of Earthquakes), angol, 2003, r: Timothy Quay, Stephen Quay 04.09.18.30
Holdkór (Šílení), cseh–szlovák, 2005, r: Jan Švankmajer 04.02.20.30
Kis Jeruzsálem (La Petite Jerusalem), francia, 2005, r: Karin Albou 04.03.20.30
Pavee Lackeen – Cigányúton (Pavee Lackeen: The Traveller Girl), ír, 2005, r: Perry Ogden 04.06.18.30
Rövidfilm az indio néprol (Maicling pelicula nang ysang indio nacional), fülöp-szigeteki, 2006, r: Raya Martin 04.02.18.30
Tigriskirály háza (House of the Tiger King), angol–svéd, 2004, r: David Flamholc 04.04.20.30
Toro negro – Fekete bika (Toro negro), mexikói, 2005, r: Pedro González-Rubio 04.08.18.30
Új világ (Neue Welt), osztrák, 2005, r: Paul Rosdy 04.01.20.30, 04.04.18.30

10. Francia Filmnapok
10 év – 10 film – 10 no
április 17-30.

Azoknak a francia színésznoknek az életmuvébol vetítünk egy-egy filmet, akik a 10. Francia Filmnapok keretében bemutatott filmekben foszerepet játszanak. Különbözo életkorú és karakteru muvészek, közös vonásuk csak annyi, hogy mindnyájan meghatározó szerepet töltenek be a mai francia filmmuvészetben.

Fanny Ardant:
Szomszéd szeretok (La femme d’a côté), 1981, r: François Truffaut 04.30.18.30
Emmanuelle Béart:
…és a Pokol (Manon des sources), 1986, r: Claude Berri 04.20.18.30
Juliette Binoche:
Három szín: Kék (Trois couleurs: Bleu), 1993, r: Krysztof Kieslowski 04.25.18.30
Catherine Deneuve:
Ahol a bun lakozik (Le lieu du crime), 1986, r: André Téchiné 04.17.18.30
Emanuelle Devos:
A számat figyeld (Sur mes levres), 2001, r: Jacques Audiard 04.27.18.30
Charlotte Gainsbourg:
Kösz, megvagyok (Merci la vie), 1985, r: Bertrand Blier 04.26.18.30
Isabelle Huppert:
Ceremónia (Cérémonie), 1996, r: Claude Chabrol 04.23.20.30
Sophie Marceau:
Maradok (Je reste), 2003, r: Diane Kurys 04.24.20.30
Jeanne Moreau:
Ez a szerelem (Cet amour la), 2001, r: Josée Dayan 04.19.18.30
Charlotte Rampling:
Homok alatt (Sous le sable), 2000, r: François Ozon 04.29.18.30

Jeanne Moreau
április 14-29.

Jeanne Moreau évtizedek óta Franciaország egyik vezeto színésznoje. 1998-ban, hetvenéves korában életmuvéért Oscar-díjat kapott. A díj átvételekor a következoket mondta: „Számot kellett vetnem a múltammal, s ettol nem voltam elragadtatva. De a múlt csodálatos, hiszen ez a múlt teremtett meg engem, s ezért nagyon jó érzésekkel tekintek hátra.” Jeanne Moreau már tíz éve volt színészno, amikor Louis Malle fölfedezte benne a modern no megtestesülését. A Felvonó a vérpadra lett Jeanne Moreau elso „igazi” filmszerepe.

Louis Malle így vall róla: „Jeanne-nak minden helyzetben voltak mélypontjai és szárnyalásai. Hangulatember. Nagy erobedobással éli az életét, a drámai pillanatokat is, ami azonban nem zárja ki remek humorérzékét. Gyakran alakított komor vagy gyenge idegzetu embereket, de mindig visszatalált biztonságot, józanságot adó paraszti gyökereihez, amelyek révén az életet és szépségeit mindig tudja élvezni. Akkoriban, amikor azonosították a végzet „sötét” szexualitású asszonyával, én csak mosolyogtam: eszembe jutott az a Jeanne, aki jól foz, aki szeret szórakozni, és akinek a nevetését soha nem fogom elfelejteni... Azt hiszem, Jeanne-nak végso soron nagy elonye az önbizalom, a tehetségtudat, attól olyan képlékeny... Filmrol filmre megorzi hangját, mosolyát, arcjátékát, járását, eszességét. A filmszínészek ama nagy családjába tartozik, amelynek tagjai eloször a nézo érzékeit, szemét és fülét hódítják meg. Jeanne testileg, érzékileg közelíti meg alakjait. Nem elemez, nem alkot elméletet, magától értetodon belopózik, bebújik a figurába. Mint rendezo mindig érdeklodéssel figyelem ezt a leheletfinom, változatos játékot az alak és az alakító közt. Azt tapasztaltam, akárhogyan is gyúrja-gyötöri a szerepet, a forgatáson lényegében mindig önmagát adja… Jeanne Moreau attól ilyen kivételes színészno, hogy o maga kivételes és szenvedélyes egyéniség. Nagyon nehéz bárkihez is hasonlítani: senkinek sincs ilyen súlya a felvevogép elott, senki sem tud annyira semmit sem csinálni, csupán egyszeruen jelen lenni, mint o. A legritkább tehetség ez, rejtélyes és kiszámíthatatlan adottság, afféle érthetetlen alkímia. Végso soron attól függ, mi kerül a vászonra: milyen mélységeket és milyen lobogást rejt az emberi lélek, mert a felvevogép mindezt látja, s az objektív tekintete könyörtelen...”

Jeanne Moreau a 10. Francia Filmnapok vendége, magyarországi látogatásának alkalmából az Örökmozgó musorra tuzi legemlékezetesebb filmjeit.

A per (Le Proces), francia–olasz–német, 1962, r: Orson Welles 04.23.18.30
Az ágy (Il letto), olasz–francia, 1954, r: Henri Decoin 04.21.16.30
Az éjszaka (La Notte), olasz, 1960, r: Michelangelo Antonioni 04.16.20.30
Egy szobalány naplója (Le journal d'une femme de chambre), francia–olasz, 1964, r: Luis Bunuel 04.21.18.30
Emberek fehérben (Les hommes en blanc), francia, 1955, r: Ralph Habib 04.25.16.30
Ez a szerelem (Cet amour-la), francia, 2002, r: Josée Dayan 04.19.18.30
Falstaff (Campanadas a medianoche), spanyol–svájci, 1966, r: Orson Welles 04.23.16.30
Felvonó a vérpadra (Ascenseur pour l’echafaud), francia, 1957, r: Louis Malle 04.22.16.30
Jules és Jim (Jules et Jim), francia, 1962, r: François Truffaut 04.18.18.30
Moderato cantabile, francia–olasz, 1960, r: Peter Brook 04.14.18.30
Nikita, francia, 1990, r: Luc Besson 04.19.20.30
Szeretok (Les amants), francia, 1958, r: Louis Malle 04.27.16.30
Veszedelmes viszonyok (Les liaisons dangereuses), francia, 1959, r: Roger Vadim 04.29.16.30
Viva Maria!, francia–olasz, 1965, r: Louis Malle 04.28.18.30

A Filmkultúra ajánlata a Francia Filmnapokhoz kapcsolódó programokhoz:

Izlés dolga – 5. Francia Filmnapok
Promóciós turné – 7. Francia Filmnapok
"Catherine maga a film" – François Truffaut
Film, színház, muzsika
A tanárno és tanítványai
Találkozás Jeanne Moreau-val

Díjnyertes török filmek
április 10-17.

A török és török származású filmrendezok muvei az elmúlt néhány évben tuntek fel a nemzetközi fesztiválokon, díjakat szereztek és a világ számos mozijában vetítik oket. Filmhetünk figyelemfelhívás erre a nálunk szinte teljesen ismeretlen filmmuvészetre. A programban szerepelnek török származású rendezok muvei (A busz, Fallal szemben), a nyolcvanas évek török filmmuvészetének meghatározó alakjának, Yilmaz Güneynek ma már klasszikusnak számító Az úton címu filmje; valamint két film, melyet a török filmkritikusok „minden idok legjobb török filmjei” válogatásából emeltünk ki (A piroskendos lány, Muhskin úr).

A piroskendos lány (Selvi Boylum Al Yazmalim), török, 1977, r: Atif Yilmaz 04.10.20.30, 04.14.20.30
Fallal szemben (Gegen die Wand), német–török, 2004, r : Fatih Akin 04.16.18.30
Törökfürdo (Hamam), török–olasz–spanyol, 1997 r: Ferzan Ozpetek 04.13.18.30
A busz (Otobüs), török–svájci, 1975, r: Bay Okan 04.11.20.30
Az út (Yol), svájci–török, 1982, r: Yilmaz Güney 04.12.20.30
Muhsin úr (Muhsin Bey), török, 1987, r: Yavuz Turgul 04.13.20.00, 04.17.20.00
Messze (Uzak), török, 2002, r: Nuri Bilge Ceylan 04.15.20.30

A Filmkultúra ajánlata a programhoz:

4:3 – Török Filmhét 2000
Jó estét Neked is! – Török Filmhét 2002

Villanófény

Villanófény rovatunk ebben a hónapban három egyedi bemutatóval is jelentkezik:

A piroskendos lány (Selvi Boylum Al Yazmalim), török, 1977, r: Atif Yilmaz 04.10.20.30, 04.14.20.30
Muhsin úr (Muhsin Bey), török, 1987, r: Yavuz Turgul 04.13.20.00, 04.17.20.00
Szentpétervári Fesztivál díjnyertes filmje, 2005:
Egy város, napfény nélkül (Gorod bez szolnca), orosz, 2005, r: Szergej Potyomkin 04.21.20.30, 04.22.20.30

Ütközések
április 9-29.

Az Ütközések címu, idén Oscart nyert film kapcsán filmtörténeti munkákat bemutatva közös gondolkodásra invitáljuk a nézoket. És nem is csak a rasszizmust állítjuk középpontba, hanem általában véve az eloítéleteinket, nehezen megingatható megszokásainkat.

A gonosz érintése (Touch of Evil), amerikai, 1957, r: Orson Welles 04.15.18.30
A megbilincseltek (The Defiant Ones), amerikai, 1958, 04.12.18.30
Amerika hoskora (The Birth of a Nation), amerikai, 1915, r: D. W. Griffith 04.09.16.30
Collateral – A halál záloga (Collateral), amerikai, 2004, r: Michael Mann 04.20.20.30
Keseru szerelem (Les laches vivent d’espoire), francia, 1960, r: Claude Bernard-Aubert 04.24.16.30
Szelíd motorosok (Easy Rider), amerikai, 1969, r: Dennis Hopper 04.27.20.30
Téboly (Fury), amerikai, 1936, r: Fritz Lang 04.25.20.30
Tiltott határátlépés (O salto), francia, 1968, r: Christian de Chalonge 04.19.16.30
Tizenkét dühös ember (Twelve Angry Men), amerikai, 1956, r: Sidney Lumet 04.10.16.30
Ütközések (Crash), amerikai-német, 2004, r: Paul Haggis 04.29.20.30
Ütközéspont (Changing Lanes), amerikai, 2002, r: Roger Michell 04.18.20.30

A Muszter ajánlata a programhoz:
Óvakodj a reszkető csuklyástól!

Truffaut-filmklub

A nagysikeru Bunuel-filmklub után most Truffaut megunhatatlan alkotásaival várjuk a filmbarátokat, kéthetente hétfon.
A vetítés után filmelemzés és vita. Eloadó és vitavezeto: Perlaki Tamás

A vad gyerek (L’enfant sauvage), francia, 1970, r: François Truffaut 04.10.18.30
Két angol lány és a kontinens (Les deux anglaises et le continent), francia, 1971, r: François Truffaut 04.24.18.30

MÁJUS

10. Izraeli Filmtavasz
május 4-14.

Tizedik alkalommal rendezzük meg az Izraeli Filmtavaszt az Örökmozgó Filmmúzeumban. A tíz év alatt az izraeli filmmuvészet legjobb alkotásait hoztuk el Magyarországra. Noha a filmek többsége mindössze egy-két alkalommal került vetítésre, mégis eljutottak hozzánk, írtak róluk, néhányat a Duna Televízió is sugárzott közülük. Jelentos izraeli muvészek és alkotók találkozhattak magyar közönségükkel, interjúk készültek velük a magyar sajtóban, rádióban, televízióban. Csak néhány név vendégeink sorából: Gila Almagor, az izraeli filmmuvészet „nagyasszonya, ismert közéleti személyiség; Assi Dayan filmrendezo; Lior Askenazi, a nemzetközi közönség és kritikai sikert kiváltott filmek foszereploje (Kései házasság, A vizenjáró) az egyik legnépszerubb izraeli színész, Avi Nesher, a Világ végén fordulj balra címu film Amerikában élo rendezoje. Az izraeli filmmuvészet muvészi értéke, elismertsége nott az elmúlt idoszakban. Az izraeli-palesztin konfliktus, a háború, és a hadsereg problémái egyre inkább háttérbe szorulnak, elotérbe kerülnek a magánélet problémái, a filmek hangvétele intimebbé, személyesebbé vált. Jól érzékelheto ez a mostani válogatáson is. A bemutatásra kerülo négy játékfilm és három dokumentumfilm felsorakoztatja az egyéni boldogulás alapkérdéseit, az izraeliek és az arabok közötti házasság, a modern világ és a családi hagyományok közötti feszültségek, a prostitúció, a homoszexualitás és a szerelem kimeríthetetlen témaköreit. Az elmúlt években az izraeli filmek kiléptek az ismeretlenség homályából, megtalálták helyüket a világ filmmuvészetében, tényezové váltak. A nemzetközi filmkritikusok szövetsége tavaly A szíriai menyasszonyt ítélte az év legjobb filmjének. A Nyina tragédiáját a világ számos mozijában és televíziójában sikerrel vetítik, a Mondj áment pedig az egyik legtöbb fesztivált megjárt dokumentumfilm. Oszintén reméljük, hogy az egyre nehezedo anyagi feltételek között is mód nyílik sorozatunk folytatására.

Az Izraeli Filmtavasz vendége: Eran Riklis, A sziriai menyasszony rendezoje

Támogató:
Izrali Film Alapítvány

Eladó nok (Women for Sale), dokumentumfilm, 2005, r: Nili Tal 05.11.18.30
Kávémesék (Sipuray Bate Kafe’), 2003, r: Amit Lior 05.05.18.30, 05.08.20.30
Már nem 17 éves (Lo Bat 17), 2003, r: Isaac Yeshurun 05.07.20.30, 05.12.20.30
Mondj áment (Say Amen), dokumentumfilm, 2005, r: David Deri 05.07.18.30, 05.11.20.30
Nyina tragédiája (Ha-Asanot Shel Nina), 2003, r: Savi Gabison 05.05.20.30, 05.14.20.30
A szíriai menyasszony (Ha-Kala Ha-Surit), 2004, r: Eran Riklis 05.06.20.30, 05.09.20.30
Sztálin utolsó tisztogatása (Stalin’s Last Purge), 2005, r: Alan Rosenthal 05.10.20.30, 05.13.20.30

Portugál Filmhét
május 23-31.

A portugál filmhétnek hagyománya van az Örökmozgóban. Több évtizedes hiányt pótoltunk Magyarországon, amikor 2000-ben megrendeztük a portugál filmhetet. A projekt olyan sikeres volt, hogy Debrecenbe is elvittük a legkiemelkedobb alkotásokat. Idén mindenképpen folytatni szeretnénk a vállalkozást. Immár a portugál film egy másik arcára, a fiatalok munkáira irányítanánk a figyelmet. Erre most remek okot ad, hogy az Alice címu portugál opera primát az európai filmdíj zsurije az év felfedezettjei közé nominálta. Nem csupán azért fontos egy portugál filmhét, mert így egy európai uniós ország kortárs filmmuvészete kerül hozzánk közelebb, hanem mert Portugália néhány „lépéssel” elottünk jár az európai uniós tagságban, körülbelül ugyanakkora a gazdasági ereje, mint a miénk, és a tagságból fakadó, ezért a filmkultúrájukat is érinto problémák mindenképpen elgondolkodtatók, tanulságosak a számunkra.

Támogató:
Portugál Nagykövetség

Alice, 2005, r: Marco Martins 05.26.20.30, 05.28.20.30
André Valente, 2003, r: Catarina Ruivo 05.23.20.30, 05.25.20.30
Boksz-dokumentum (Documento boxe), 2005, r: Miguel Clara Vasconselos 05.25.18.30
Hallgass meg mindenkit! (Esquece tudo o que te disse), 2002, r: António Ferreira 05.23.18.00, 05.29.20.30
Lisszaboniak (Lisboetas), 2004, r: Sérgio Tréfaut, 05.26.18.30
Más negyedek (Outros barrios), 2004, r: Ines Gonçalves 05.31.18.30
Morajló part (Costa dos murmúrios), 2004, r: Margarida Cardoso 05.27.20.30, 05.31.20.30
Rasganço, 2001, r: Raquel Freire 05.24.20.30, 05.30.20.30

Foci és mozi
május 17-22.

A futballfilmek a sport szépségérol, a küzdoszellemrol és a hétköznapi életrol szólnak. A játékból kiindulva olyan témákat vetnek fel, mint a csapatszellem, a rajongók, a család, a vallási és kulturális különbségek. Futballsztárok, svéd kissrácok, ázsiai szurkolók vagy afrikai utcagyerekek osztják meg velünk a lelkesedésüket és tesznek bennünket is egy határokon átívelo közösség részévé.
A 2006-os németországi futball világbajnokság alkalmából a Goethe Intézet és az MNFA hat filmbol álló válogatást mutat be, egészestés játék- és dokumentumfilmek mellett Shoot Goals! Shoot Movies! címmel egy rövidfilmösszeállítást, amely a 2004-es Berlinale pályázatának gyoztes alkotásaiból készült. Ez utóbbit az Café Eckermanban is vetítjük.

Támogató:
Goethe Intézet

A berni csoda (Das Wunder von Bern), német, 2003, r: Sönke Wortmann 05.18.18.30
A tizenegy ördög (Die 11 Teufel), német, 1927, r: Korda Zoltán 05.21.18.30
Egy nap Európában (One Day in Europe), német–spanyol, 2005, r: Hannes Stöhr 05.18.20.30
Felszabadított zóna (Befreite Zone), német, 2002, r: Norbert Baumgarten 05.17.20.30
Foci, mint még soha (Fußball wie noch nie), nyugatnémet, 1971, r: Hellmut Costard 05.22.20.30
Támadás hátulról (Aus der Tiefe des Raumes), német, 2004, r: Gil Mehmert 05.21.20.30
Telitalálatok labdával és kamerával (Shoot Goals! Shoot Movies!), 2004 05.21.16.30

A programhoz kapcsolódó filmek:

A mérkozés, magyar, 1981, r: Kósa Ferenc 05.06.18.30
Csavard be, mint Beckham (Bend It Like Beckham), angol–német, 2002, r: Gurinder Chadha 05.26.16.30
Dugó, a csodacsatár (Fimpen), svéd, 1978, r: Bo Widerberg 05.14.16.30
Futball-faktor (The Football Factory), angol, 2004, r: Nick Love 05.14.18.30
Gól! (Goal!), amerikai, 2005, r: Danny Cannon 05.29.18.30
Huligánok (Hooligans), amerikai, 2005, r: Lexi Alexander 05.19.20.30
Két félido a pokolban, magyar, 1961, r: Fábri Zoltán 05.09.18.30
Menekülés a gyozelembe (Escape to Victory), amerikai, 1981, r: John Huston 05.02.20.30
Nagypályások (Garpasztum), orosz, 2005, r: ifj. Alekszej German 05.16.20.30
Nevem: Joe (My Name is Joe), angol–német, 1998, r: Ken Loach 05.01.20.30
Régi idok focija, magyar, 1973, r: Sándor Pál 05.03.18.30

Rossellini 100
május 1-27.

1906-ban született Roberto Rossellini, a háború utáni évek egyik legnagyobb olasz filmrendezoje. Róma nyílt város, Paisa, Németország nulla évben címu munkáival rendkívüli hatást tett az európai filmre. Kortársaival (Visconti, De Sica, De Santis, Zavattini) nemcsak új stílusirányzatot, hanem új valóságlátást is teremtett. Mindig a dokumentált elbeszéléshez és az átélt riporthoz ragaszkodott. Eltökélt szándéka, hogy kerülje az olcsó érzelmi hatásokat, visszautasítsa a tetszetos formákat, és arra törekedjen, hogy az embereket és a dolgokat a maguk valóságában, demagógia nélkül, az egyetemesség elvének a leheto legnagyobb tiszteletben tartásával mutassa be. Rossellini a világos feju megfigyelo, az igazság szenvedélyes kutatója. Azoknak az igazságát kereste, akiket elragadott a század forgataga: Stromboli, Jeanne d’Arc a máglyán, Vanina Vanini. Egy megalázott, meggyötört nép igazságát, amelynek utolsó erofeszítése már az áldozaté: Róma nyílt város, Németország nulla évben, Az éjszaka szökevényei. A forradalmi lendület igazságát, amely lassan-lassan egy egész közösséget ragad magával: Európa ’51. Az értelem igazságát a szkepticizmuséval szemben, diadalát a papok összeesküvése felett: Ferenc, Isten lantosa, Rovere tábornok. Rendkívüli erofeszítéseket tesz a szintézis megteremtéséért, és ugyanilyen eroteljesen összpontosít mások megfigyelésére is, eljut odáig, hogy azonosulni tud a történelem mozgásaival és a világ harmóniájával. 1977-ben bekövetkezett halálával a filmmuvészet elvesztette a XX. század második felének egyik legnagyobb európai filmmuvészét.

A fehér hajó (La nave bianca), olasz, 1941 05.04.18.30
Európa ’51, olasz, 1952, 05.17.18.30
Ferenc, Isten lantosa (Francesco giullare di Dio), olasz, 1950 05.13.16.30
Németország, nulla évben (Germania anno zero), olasz–német, 1947 05.27.18.30
Rogopag, olasz–francia, 1963 05.20.16.30
Róma nyílt város (Roma citta aperta), olasz, 1945 05.12.18.30
Rovere tábornok (Il generale Della Rovere), olasz, 1959 05.01.16.30
Vanina Vanini, olasz, 1961 05.19.18.30

Geraszimov 100
május 2-28.

Szergej Geraszimov (1906-1985) a szovjet-orosz filmmuvészet egyik legszínesebb, legellentmondásosabb figurája. Színészként, rendezoként, forgatókönyvíróként egyaránt tevékenykedett. Kapcsolatban volt a szovjet avantgárddal, ám érdekes módon legsikeresebb filmjeit a harmincas-ötvenes évek kemény idoszakában alkotta. Kétségtelen azonban, hogy mindig vállalható, humánus értékeket képviselt. Így aztán bátran vállalható például a Heten a hó ellen, a Komszomolisták címu filmje is, akárcsak Az ifjú gárda címu Fagyejev-mubol készített filmje, vagy Solohov Csendes Donjának nagyszabású feldolgozása. A Lenfilmnél, és a Gorkij Filmstúdiónál betöltött vezeto szerepe, s foleg kiemelkedoen eredményes pedagógiai teljesítménye a filmmuvészeti foiskolán a szovjet film mindenki által tisztelt és megbecsült egyéniségéve avatta. Úgy tunik, Geraszimov rendezoi munkásságában, amely szakmai szempontból kétségtelenül magas színvonalú, fontos szerepet játszottak a külso elvárások, a pontosan meghatározott korlátok. Ezek keretei között tudott igazán alkotni. És bár fontos szerepett játszott filmes "olvadásban", az ennek eredményeként erosödo alkotói szabadság, az általa is támogatott korszerubb formanyelv számára inkább gátakat jelentett a muvészi kiteljesedésben.

Álarcosbál (Maszkarad), szovjet, 1941 05.02.18.30
Heten a hó ellen (Szemero szmelih), szovjet, 1936 05.05.16.30
A tanító (Ucsityel), szovjet, 1939 05.08.16.30
Új Babilon (Novij Vavilon), szovjet némafilm, 1929 05.28.18.30
Falusi orvos (Szelszkij vracs), szovjet, 1951 05.16.18.30
Lev Tolsztoj, szovjet–csehszlovák, 1984 05.20.19.00

Gino Cervi 105
május 2-19.

1901-ben született, eredeti neve Luigi Cervi. Az 1930-as évek elejétol szerepelt filmen, elotte, miután elvégezte Rómában a színésziskolát, Pirandello társulatával járta Európa nagyvárosait, Budapesten is felléptek. A háború után nincs túl sok szerencséje a szerepeivel. 1953-ban a fiatal Michelangelo Antonionitól a Hölgy kaméliák nélkül címu filmben kap végre egy jó szerepet. A legnagyobb népszeruséget a Don Camillo-sorozatban a kommunista Peppone alakítása hozta meg neki, nemcsak Olaszországban, hanem Franciaországban is.

A menyasszony nem tud várni (La sposa non puo attendere), olasz, 1949, r: Gianni Franciolini 05.07.16.30
Bunös no (La peccatrice), olasz, 1940, r: Amleto Palermi 05.02.16.30
Hölgy kaméliák nélkül (La signora senza camelie), olasz, 1953, r: Michelangelo Antonioni 05.17.16.30
Kigyúlnak a fények (Un uomo ritorna), olasz, 1946, r: Max Neufeld 05.19.16.30
Maigret felügyelo csapdája (Maigret a Pigalle), olasz–francia, 1966, r: Mario Landi 05.04.16.30
Szerelem és fecsegés (Amore e chiacchiere), olasz, 1957, r: Alessandro Blasetti 05.09.16.30

Truffaut filmklub

A nagysikeru Bunuel-filmklub után most Truffaut megunhatatlan alkotásaival várjuk a filmbarátokat, kéthetente hétfon. A vetítés után filmelemzés és vita. Eloadó és vitavezeto: Perlaki Tamás

Amerikai éjszaka (La nuit américaine), francia, 1973, r: François Truffaut 05.08.18.30
Adele H. története (L’ historie de Adele H), francia, 1975, r: François Truffaut 05.22.18.30

Japán filmklub

A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indít a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklodok számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes.

Aiki, 2002, r: Tengan Daisuke, 05.10.18.30
Robocon – Robotverseny (Robocon), 2003, r: Furumaya Tomoyuki, 05.24.18.30

.................................................................................................................................

JÚNIUS

A dán Dogma 10 éve
június 1-14.

1995 március huszadikán, a mozgókép megszületésének századik évfordulóját ünneplo konferencián Lars von Trier is felszólalt a párizsi Odeon színházban. Eloször is elnézést kért, hogy eltér a tárgytól, majd bejelentette a Dogma 95 csoport létrejöttét, felolvasta és csinos piros papírlapokon szét is szórta a manifesztumot – végül elhagyta a termet. Így indult világhódító útjára a Dogma-mozgalom, melynek indító kiáltványát amúgy a konferencia elott egy héttel, szuk háromnegyed óra alatt írta Lars von Trier és Thomas Vinterberg. A korai évtizedek avantgárdjait és a hatvanas évek újhullámát idézo manifesztum hamar felkavarta a kedélyeket (betarthatatlan, a szövegezoi által sem betartott pontok gyujteménye, blöff, egyszeru pr-fogás lenne?), a következo évek során elkészült Dogma-filmek azonban komoly sikert arattak. A Dogma 95 az elmúlt bo évtized egyik legdivatosabb és legtöbbet vitatott filmes mozgalma. Dogma-filmek a világ majd minden szegletében készültek, a mozgalom hivatalos honlapján több mint száz cím található – a Dogma-titkárság azonban már évek óta felfüggesztette a muködését, a csoportot útnak indító Trier és Vinterberg szintén régóta más, saját projektekben utazik. A túlcicomázott, hamis és illúziókelto kortárs filmipar ellen ironikus-bombasztikus lázadást hirdeto Dogma-mozgalom (története) korántsem ellentmondásmentes, ám éppen ellentmondásai a legizgalmasabbak. Meg maguk a filmek: a Születésnap, az Idióták, vagy épp az Olasz nyelv kezdoknek… Az Örökmozgó sorozatában a tíz legérdekesebb és legfontosabb dán Dogma-film lesz látható – közülük több elso alkalommal kerül bemutatásra Magyarországon.

A király él (The King is Alive), dán, 2000, r: Kristian Levring 06.03.20.30, 06.08.20.30
Bunök (Forbrydelser), dán, 2004, r: Anette K. Olesen 06.14.20.30
Hogy szeretsz? (Elsker dig for evigt), dán, 2002, r: Susanne Bier 06.02.18.30
Idióták (Idioterne), dán, 1998, r: Lars von Trier 06.10.20.30
Igazi ember (Et Rigtigt Menneske), dán, 2000, r: Ake Sandgren 06.05.20.30, 06.07.20.30
Mifune utolsó dala (Mifunes sidste sang), svéd–dán, 1999, r: Anders Thomas Jenesen 06.08.18.30
Nézz balra, ott egy svéd! ( Se Til Wenstre, Der En Svenker), dán, 2003, r: Natasha Arthy 06.11.20.30
Olasz nyelv kezdoknek (Italiensk for begyndere), dán–svéd, 2000, r: Lone Scherfig 06.12.18.30
Örök szerelem (En karlighedshistorie ), dán, 2001, r: Ole Christian Madsen 06.04.20.30, 06.06.20.30
Születésnap (Festen), dán, 1998, r: Thomas Vinterberg 06.01.20.00

Indiai fesztivál
június 22-25.

Indiában évente majd ezer játékfilm készül, ebbol a legjobb esetben egy kerül moziforgalmazásba Magyarországon. Pedig rajtunk kívül alig maradt ország, ami kimaradt volna India legsikeresebb termékei, a bollywood-i filmek hódító hadjáratából. Persze, amit nem ismerünk, nem is hiányolhatjuk. Nem így vannak ezzel az országunkban élo indiaiak, akik közül egyre többen tekintik missziójuknak, hogy megismertessék kedvenc filmjeiket választott hazájukkal. Bollywood - amit az átlagember hibásan az egész indiai filmipar becenevének hisz; valójában a hindí nyelvu filmeket gyártó bombay-i stúdiók - tavaly majd kétszáz játékfilmet mutattak be nem csak Indiában, hanem Angliában, Amerikában és a Közel-Keleten, sot Németországban és Romániában is. Az Örökmozgó - a jóvoltából - ezúttal azoknak a filmeknek ad otthont, amelyek a közelmúltban a legnagyobb közönségsikert érték el szüloföldjükön. Az elmúlt három év ötven legkedveltebb hindí filmje közül négyet bemutató válogatás olyan, mintha mozgóképben adná a kezünkbe bombay-i színészek almanachját. India, sot a világ legismertebb sztárja Amitabh Bachchan, bizonyítja drámai nagyságát a Gondviselo címu filmben. Alakítása annyira belopta magát hazai közönsége szívébe, hogy közel 170 szereppel a háta mögött, e hatvanas úr és partnernoje, Hema Malini nyerte el a Screen Weekly magazin díját 2003-ban. Igazi sztárparádét ígér a Don Bombay. Foszereploit, Sanjay Dutt-ot, Arshad Warsit, és Boman Iranit egyaránt díjazták Indiában. A film sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy egy évvel késobb tamil és telugu nyelvu változatát is elkészítették, sot 2006 augusztusára mozikba kerül a folytatás is, ahol Munna foga jogi diplomára fáj. A Don Bombay-t Hollywoodban is újraforgatják – erre mondja valaki, hogy Bollywood másolja Hollywoodot. Ha akad még komikus, akit kihagytunk a fenti felsorolásból, biztosan megismerhetjük az Egy hazug százat csinál címu tavalyi vígjátékból. Bipashua Basu és Esha Deol bája újfent igazolja, hogy Indiában gyönyöru hölgyek „teremnek”. Ennél a filmnél külön ki kell emelnünk az bollywood-i filmek nélkülözhetetlen alkotóelemét, a filmzenét. Anu Malik és a Salim-Sulaiman szerzopáros dalai a zenei toplistákat ostromolták, alig akadt szórakozóhely Indiában, ahol ne csendült volna fel nap mint nap a film focímdala. India Brad Pittje, Shah Rukh Khan (Tavaly nyáron láthattuk Devdasban is) és Rani Mukherji a Se veled se nélküled keserédes szerelmi történetében mutatkoznak be. Az o foszereplésükkel még egy filmet ajánlhatunk, amely a sorozat nyitófilmje lesz az Uránia Filmszínházban; Vijayadan Detha regényének második filmes feldolgozását, az indiai filmipar 2005-ben Oscar-díjra jelölt filmjét, a Paheli címu, kosztümös, de CGI trükköket sem nélkülözo éteri szerelmi mesét.

Behajtani tilos (No Entry), 2005, r: Anees Bazmee 06.23.19.00
Don Bombay (Munnabhai M.B.B.S.), 2003, r: Rajkumar Hirani 06.25.19.00
Gondviselo (Baghban), 2003, r: Ravi Chopra 06.24.19.00
Se veled se nélküled (Chalte Chalte), 2003, r: Aziz Mirza 06.22.19.00

Anthony Mann 100
június 1-30.

Gyakorta innovatív vizuális stílusának és a karakterek egyéni megközelítésének köszönhetoen Mann leginkább azon ötvenes években készült western-rendezései révén ismert, melyeket James Stewart foszereplésével készített: Winchester '73, Bend of the River, The Naked Spur, The Far Country, The Man from Laramie. (Ugyancsak Stewart volt a hose – ebben az idoszakban – a Glenn Miller élete címu zenés filmnek.) Szikár, feszes dramaturgiájú muveinek középpontjában elszánt férfiak eroszakos, gyakran bosszúszomjas akciói állnak. De Mann nemcsak westerneket rendezett. A negyvenes években híressé vált John Alton operatorrel alkotott tandemje, amelynek eredményeként olyan alacsony vagy közepes költségvetésu film noir thrillerek születtek, melyek a mufaj legjobbjai közé sorolandók: Desperate, T-Men, He Walked by Night, Raw Deal, Follow Me Quietly. A korai hatvanas években két intelligens, a bombasztikus hatáskeltést mellozo epikus történelmi filmmel hívta fel magára a figyelmet. Az El Cid és A Római birodalom bukása késobb is gyakran idézett példa maradt a szélesvászon legjobb alkalmazására. Még e filmek elkészítése elott o lett volna a Spartacus rendezoje – de a producer-foszereplo, Kirk Douglas másképp döntött. 1968-ban, a Dandy in Aspic forgatása közben halt meg. Most lenne 100 éves.

Bádogcsillag (The tin Star), amerikai, 1957, 06.06.18.30
Egy férfi Laramie-bol (The man From Laramie), amerikai, 1955, 06.19.20.30
Halálos játék (The Great Flamarion), amerikai, 1945, 06.01.18.30
Sullivan utazásai (Sullivan's Travels), amerikai, 1942, 06.30.18.30
Winchester '73, amerikai, 1950, 06.17.20.30

Billy Wilder 100
június 2-30.

A klasszikus vígjáték utolsó képviseloje, sajátos világot teremtett íróként és rendezoként. Érzo szív és cinikus elme jellemezte. Világképét Matthau így foglalta össze: „A helyzet teljesen reménytelen, de nem súlyos”. Mindig szimpátiát tudott kelteni alakjai iránt, lehettek azok alkoholisták, bunözok, egykori sztárok vagy egyszeruen csak szerencsétlen kisemberek. A legtöbbet hozta ki sodró lendületu, pattanásig feszült jeleneteibol. Jelszava volt: sohasem untatni! És a legtöbbet hozta ki színészeibol. Sokakat o juttatott a sztárság csillogó rivaldafényébe. Lubitsch volt a példaképe. Összeköti oket: a sztori kifogástalan felépítése, a remek idozítések és poénok, az emberszeretet és egy nagy adag szarkasztikus humor. Mindketten szívesen dolgoztak egyszerre több forgatókönyvíróval, sokra becsülték a dramaturgiához illeszkedo díszleteket, de mindenek felett a színészi egyéniségeket, akiknek karizmáját a celluloidszalag és a filmvászon csak még titokzatosabbá tette. Sok mufajú rendezo volt. Akaratán kívül a film noir egyik megteremtoje (Gyilkos vagyok, 1944). Legnagyobb vígjátéki és drámai sikereit az ötvenes-hatvanas években aratta: Alkony sugárút, Délutáni szerelem, A vád tanúja, Van, aki forrón szereti, A legénylakás. A hetvenes években népszerusége visszaesett, „kiment a divatból”. (1981-tol már nem forgatott többet.) De megmaradt jelentos rendezonek, aki akarva-akaratlan saját korát tükrözte. Így vallott önmagáról: „Szeretem a változatosságot. Amikor szomorú vagyok, vígjátékot csinálok, s amikor jó a kedvem, akkor súlyos drámát. Más is van az életemben, mint a film. És ha van valami, amit jobban utálok annál, hogy nem vesznek komolyan, akkor az az, ha túl komolyan vesznek.” 96 évesen halt meg – most lenne 100 éves.

A vád tanúja (Witness for the Prosecution), amerikai, 1957, r: Billy Wilder 06.11.16.30
Alkony sugárút (Sunset Boulevard), amerikai, 1950, r: Billy Wilder 06.27.20.30
Délutáni szerelem (Love in the Afternoon), amerikai, 1957, r: Billy Wilder 06.17.16.30
Éjfél (Midnight), amerikai, 1939, r: Mitchell Leisen 06.26.20.30
Emberek vasárnap (Menschen am Sonntag), német, 1929, r: Robert Siodmak 06.04.18.30
Fedora, német–francia, 1978, r: Billy Wilder 06.30.20.30
Férfiszenvedély (The Lost Weekend), amerikai, 1945, r: Billy Wilder 06.14.16.30
Gyilkos vagyok (Double Indemnity), amerikai, 1944, r: Billy Wilder 06.29.20.30
Kékszakáll nyolcadik felesége (Bluebeard's Eight Wife), amerikai, 1938, r: Ernst Lubitsch 06.20.16.30
Külügyi szívügyek (A Foreign Affair), amerikai, 1948, r: Billy Wilder 06.28.20.30
Legénylakás (The Apartment), amerikai, 1960, r: Billy Wilder 06.15.20.30
Ninocska (Ninotchka), amerikai, 1939, r: Ernst Lubitsch 06.08.06.30
Öt lépés Kairó felé (Five Graves to Cairo), amerikai, 1943, r: Billy Wilder 06.02.16.30
Ritmus a folyón (Rhythm on the River), amerikai, 1940, r: Victor Schertzinger 06.27.18.30
Sógorom a zugügyvéd (The Fortune Cookie), amerikai, 1966, r: Billy Wilder 06.06.20.30
Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot), amerikai, 1959, r: Billy Wilder 06.05.18.3

.................................................................................................................................

Paulo Stoppa 100
június 4-30.

Száz éves lenne az olasz film és színpad egyik legjelentosebb karakterszínésze. 1935-ben kapott eloször filmszerepet, de elsosorban színházban játszott. Különösen a háború után, egyike lett az olasz filmmuvészet legtöbbet foglalkoztatott mellékszereploinek.

A torreádor (Mi tío Jacinto), spanyol, 1956, r: Vajda László 06.18.16.30
Az öreg hölgy látogatása (Der Besuch), nyugatnémet–olasz–francia, 1964, r: Bernhard Wicki 06.09.16.30
Az utolsó ítélet (Il giudizio universale), olasz–francia, 1961, r: Vittorio De Sica 06.26.16.30
Becket, angol, 1964, r: Peter Glenville 06.24.16.30
Boccaccio 70, olasz–francia, 1962, r: F. Fellini, V. de Sica, L. Visconti, M. Monicelli 06.13.16.30
Csoda Milánóban (Miracolo a Milano), olasz, 1950, r: Vittorio De Sica 06.04.16.30
Rocco és fivérei (Rocco e i suoi fratelli), olasz–francia, 1960, r: Luchino Visconti 06.10.16.30
Róma 11 óra (Roma ore 11), olasz –francia , 1951, r: Giuseppe De Santis 06.30.16.30
Rómában történt (La giornata balorda), olasz –francia , 1960, r: Mauro Bolognini 06.06.16.30

Luigi Comencini 90
június 6-21.

„Építészmérnökként diplomázott Franciaországban, majd 1938-ban Corrente címmel lapot alapított Alberto Lattuada és Mario Ferrari társaságában, s annak filmkritikusa. Velük együtt hozta létre a Cineteca Italianát , az olasz filmarchívumot , amelynek több éven át az elnöke. Számos dokumentumfilm- és játékfilm-forgatókönyv elkészítése után 1948-ban jelentkezik elso önálló rendezésével (Tilos lopni!). Sokszor hangoztatott meggyozodése, hogy a filmnek a tömegek szórakoztatását kell szolgálnia, mert – amint egyik szakmai önvallomásában írta – amelyik filmnek nincs közönségsikere, az nem is méltó erre a megnevezésre. E felfogása jegyében készítette el a Kenyér, szerelem, fantázia (1953), a Kenyér, szerelem, féltékenység (1954), a Róma szépe (1955) címu, a neorealizmus stiláris újításait a habkönnyu tömegfilm mufajába oldó, s egytol egyig kiugró kasszasikereket arató vígjátékait.” – írja róla a Totem Kiadó Filmlexikona. Az Örökmozgóban látható lesz Bube szerelmese, amely 1963-ban készült Carlo Cassola azonos címu regényébol, Claudia Cardinaléval a foszerepben. Az én kis feleségem címu filmben Silvana Mangano és Alberto Sordi öt kegyetlen humorú történetben a férfiak és a nok kapcsolatáról mutatnak egy-egy epizódot. Mindkét nem megkapja benne a magáét, de a kritika zöme a férfiaknak jut. A rendorfelügyelo és a Kártyajáték olasz módra címu vígjátékokban szintén Alberto Sordit láthatjuk a foszerepben.

A rendorfelügyelo (Il commissario), olasz, 1962, r: Luigi Comencini 06.21.16.30
Az én kis feleségem (La mia signora), olasz, 1964, r: többen, 06.06.16.30
Bube szerelmese (La ragazza di Bube), olasz –francia , 1963, r: Luigi Comencini 06.15.16.30
Kártyajáték olasz módra (Lo scopone scientifico), olasz, 1972, r: Luigi Comencini 06.11.18.30

Stefania Sandrelli
június 7-29.

Tizenöt esztendos korában szerepelt eloször filmen (Az éjszakai fiatalság), de nem ez a film tette ot ismertté. A film csúfosan megbukott, Stefania pedig visszatért szülohelyére, Viareggióba, és egyelore letett filmes álmairól. Két év múlva újabb kísérletet tett, hogy kipróbálja magát színésznoként. 1960-ban Pietro Germi keresett egy fiatal temperamentumos lányt a Válás olasz módra címu filmjébe Daniella Rocca és Marcello Mastroianni mellé. És megtalálta Angela megtestesítojét… Stefania Sandrellirol kiderült, hogy nemcsak szép és jól fényképezheto, de született színészno is. Germi következo filmjében (Elcsábítva és elhagyatva) már foszerepet kap. A film elkészülte után így nyilatkozott a rendezo: „Stefania, a filmem foszereploje olyan izgalmas tehetség, akiben vad, szinte barbár erok szunnyadnak, de akiben – ha kell – van finom ötletesség is. Nem utolsósorban éppen az o játéka segítségével lett filmem az a tragikus tréfa, amelyet megálmodtam.” 1972-ben az Alfredo, Alfredo címu filmben Dustin Hoffman mellett a megcsalt feleséget is kiválóan alakítja. Foszereploként láthatjuk még Bertolucci Huszadik század címu nagyszabású filmjében.

A meztelen Maya (Volavérunt), spanyol, 1999, r: Bigas Luna 06.29.18.30
Alfredo, olasz–francia, 1972, r: Pietro Germi 06.18.18.30
Elcsábítva és elhagyatva (Sedotta e abbandonata), olasz, 1964, r: Pietro Germi 06.02.18.30
Huszadik század I-IV. (Novecento), olasz–francia–német, 1976, r: Bernardo Bertolucci, I-II. rész: 06.20.20.30 , III-IV. rész: 06.21.20.30
Police Python 357, francia – német, 1976, r: Alain Corneau 06.26.18.30
Válás olasz módra (Divorzio all' Italiana), olasz, 1961, r: Pietro Germi 06.07.16.30 

Truffaut filmklub

A nagysikeru Bunuel-filmklub után most Truffaut megunhatatlan alkotásaival várjuk a filmbarátokat, kéthetente hétfon. A vetítés után filmelemzés és vita. Eloadó és vitavezeto: Perlaki Tamás

Zöld szoba (La chambre verte), francia, 1978, r: François Truffaut 06.05.20.30
Szomszéd szeretok (La femme d'a côté), francia, 1981, r: François Truffaut 06.19.18.30

Japán filmklub

A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indít a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklodok számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes.

Gomen, 2002, r: Togashi Shin 06.14.18.30
Kényszeru kaszkador (Kamata Koshinkyoku/Fall Guy), 1982, r: Fukasaku Kinji 06.28.18.30

.................................................................................................................................

JÚLIUS

Afrika a filmen
július 1-30.

A domb (The Hill), angol, 1965, r: Sidney Lumet 07.01.16.30
A nagy manover (I Was Monty's Double), angol, 1958, r: John Guillermin 07.12.16.30
A sejk fia (The Son of the Sheik), amerikai, 1926, r: George Fitzmaurice 07.08.18.30
Afrikai szeretok (Die weisse Massai), német, 2005, r: Hermine Huntgeburth 07.17.20.30
Az algíri csata (La battaglia di Algeri), algériai–olasz, 1965, r: Gillo Pontecorvo 07.25.18.30
Az elszánt diplomata (The Constant Gardener), angol–német, 2005, r: Fernando Meirelles 07.21.20.30
Az istenek a fejükre estek (The Gods Must Be Crazy), amerikai, 1981, r: Jamies Uys 07.22.16.30
Casablanca, amerikai, 1942, r: Michael Curtiz 07.19.16.30
Egy éjszaka Casablancában (A Night in Casablanca), amerikai, 1946, r: Archie Mayo 07.02.16.30
Fekete-fehér színesben (La victoire en chantant), francia, 1976, r: Jean-Jacques Annaud 07.13.18.30
Gyémánt rabjai (Diamond Frontier), amerikai, 1940, r: Harold D. Schuster 07.05.16.30
Hotel Ruanda (Hotel Rwanda), angol–dél-afrikai–olasz, 2004, r: Terry George 07.26.20.30
Jöjj vissza, Afrika! (Come Back, Africa), amerikai, 1960, r: Lionel Rogosin 07.15.18.30
Kirikou (Kirikou et la sorciere), francia rajzfilm, 1998, r: Michel Ocelot 07.16.16.30
Lépj olajra! (La poudre d'escampette), francia, 1971, r: Philippe de Broca 07.09.16.30
Marokkó (Morocco), amerikai, 1930 r: Joseph von Sternberg 07.01.18.30
Maszájok (Massai – Les guerriers de la pluie), francia, 2004, r: Pascal Plisson 07.27.18.30
Milyen jóízuek a fehérek! (Come sono buoni i bianchi), olasz–francia–spanyol, 1987, r: Marco Ferreri 07.21.18.30
Piszkos játék (Play Dirty), amerikai, 1969, r: André de Toth 07.29.18.30
Szahara (Sahara), amerikai–spanyol–német, 2005, r: Breck Eisner 07.30.18.30
Tarzan és fia (Tarzan Finds a Son!), amerikai, 1939, r: Richard Thorpe 07.23.16.30
Távol Afrikától (Out of Arfica), amerikai, 1985, r: Sydney Pollack 07.04.20.00

Vágy és film
július 1-31.

A vágy az emberi élet egyik alapélménye, az ember legszemélyesebb világához tartozó lelki, testi, szellemi törekvés. A vágy a szerelem belso hatóereje, maga a titok, hiszen akkor és úgy alakul ki, ahogy csak akarja, eredete megfejthetetlen. A vágy és a belole fakadó emberi cselekedetek, mint az akarat, a szexualitás, a szerelem, a szeretet problémái a muvészet és így a filmmuvészet legnagyobb témái. Az Örökmozgó Filmmúzeum júliusi musorában izgalmas, szenvedélyes, vággyal teli filmekbol állítottunk össze programot.

A postás mindig kétszer csenget (The Postman Always Rings Twice), amerikai, 1981, r: Bob Rafelson 07.23.18.30
A profi (Le Professionnel), francia, 1981, r: Georges Lautner 07.09.18.30
A vágy titokzatos tárgya (Cet obscur objet du désir), francia, 1977, r: Luis Bunuel 07.01.20.30
Az ártatlan (L'innocente), olasz–francia, 1976, r: Luchino Visconti 07.09.20.30
Az én pasim (Mon homme), francia, 1996, r: Bertrand Blier 07.07.18.30
Az utolsó tangó Párizsban (Ultimo tango a Parigi), olasz–francia, 1972, r: Bernardo Bertolucci 07.19.20.30
Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice), angol–francia, 2005, r: Joe Wright 07.31.20.30
Casanova, amerikai, 2005, r: Lasse Hallström 07.08.20.30
Casanova, olasz, 1976, r: Federico Fellini 07.20.20.00
Egy szerelmes éjszakáért (Pour une nuit d'amour), francia, 1946, r: Edmond T. Gréville 07.26.16.30
Eleven hús (Carne tremula), spanyol, 1997, r: Pedro Almodóvar 07.14.18.30
Erotikus képregény (Hokusai manga), japán, 1981, r: Shindo Kaneto 07.25.20.30
Érzékek birodalma (Ai no corrida), japán, 1976, r: Nagisa Oshima 07.12.20.30
Eszkimó asszony fázik, magyar, 1984, r: Xantus János 07.02.18.30
Felvonó a vérpadra (Ascenseur pour l'echafaud), francia, 1957, r: Louis Malle 07.11.16.30
Grazia szigete (Respiro), olasz–francia, 2002, r: Emanuele Crialese 07.18.18.30
Halálos ölelés (Martin Roumagnac), francia, 1946, r: Georges Lacombe 07.21.16.30
Hindu síremlék (Das indische Grabmal), német, 1921, r: Joe May 07.22.18.30
I love you, francia–olasz, 1986, r: Marco Ferreri 07.28.18.30
Lidércfény (Jude), angol, 1996, r: Michael Winterbottom 07.24.18.30
Match Point, angol–amerikai–luxemburgi, 2005, r: Woody Allen 07.13.20.30
Szemközti ablak (La finestra di fronte), olasz–angol–török–portugál, 2003, r: Ferzan Ozpetek 07.10.18.30
Szerelemre hangolva (Dut yeung nin wa), hongkongi–francia–thaiföldi, 2000, r: Wong Kar-Wai 07.30.20.30
Tétova tangó (Je ne suis pas la pour etre aimé), francia, 2005, r: Stéphane Brizé 07.15.20.30
Vágyakozás (Les orgueilleux), francia, 1953, r: Yves Allegret 07.03.16.30
Vágyakozás (Nostalgie), francia, 1937, r: Victor Tourjansky 07.04.16.30
Walewska grófno (Conquest), amerikai, 1937, r: Clarence Brown 07.06.16.30

Capote
július 3-14.

Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany's), amerikai, 1961, r: Blake Edwards 07.03.20.30
Capote, amerikai–kanadai, 2005, r: Bennett Miller 07.14.20.30
Hidegvérrel (In Cold Blood), amerikai, 1967, r: Richard Brooks 07.05.20.30

Truffaut-filmklub

A nagysikeru Bunuel-filmklub után most Truffaut megunhatatlan alkotásaival várjuk a filmbarátokat, kéthetente hétfon. A vetítés után filmelemzés és vita. Eloadó és vitavezeto: Perlaki Tamás

Végre vasárnap (Vivement dimanche), francia, 1982, r: François Truffaut 07.03.18.30

Japán filmklub

A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indít a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklodok számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes.

A tokiói taxisofor (Tsuki wa docchi ni dete iru), 1993, r: Sai Yoichi 07.12.18.30
Nabbie szerelme (Nabbie no Ko), 1999, r: Yuji Nakane 07.26.18.30

.................................................................................................................................

AUGUSZTUS

AUGUSZTUS 7-20. KÖZÖTT A MOZI TECHNIKAI OKOK MIATT ZÁRVA TART.

John Huston 100
1906. augusztus 5-én született Nevadában, Walter Huston színész fiaként. Hollywoodban eloször mint forgatókönyvíró szerzett nevet magának, majd a krimimufajban iskolát teremto Máltai sólyommal 1941-ben debütált mint rendezo. Elso háború utáni sikere a háromszoros Oscar-díjas Sierra Madre kincse (1948), az apjával és Humprey Bogarttal a foszerepben. Bogart késobb a Key Largoban is foszerepet játszott, majd Hustonnal együtt részt vállalt Hollywood McCarthy-ellenes tiltakozásában. Huston az ötvenes és hatvanas években kereken húsz filmet forgatott, köztük olyan klasszikusokat, mint a Moulin Rouge, vagy a Kallódó emberek, Clark Gable és Marilyn Monroe legendás kettosével. 1987 augusztus 28.-án Los Angelesben halt meg.

A 606. kísérlet (Dr. Ehrlich's Magic Bullet), amerikai, 1940, r: William Dieterle 08.22.18.30
A máltai sólyom (The Maltese Falcon), amerikai, 1941, r: John Huston 08.01.18.30.
A Morgue utcai gyilkosságok (Murders in the Rue Morgue), amerikai, 1932, r: Robert Florey 08.31.18.30
A Sierra Madre kincse (The Treasure of the Sierra Madre), amerikai, 1948, r: John Huston 08.04.18.30
Aszfaltdzsungel (The Asphalt Jungle), amerikai, 1950, r: John Huston 08.27.16.30
Az óra körbejár (The Stranger), amerikai, 1946, r: Orson Welles 08.24.20.00
Dr. Clitterhouse (The Amazing Dr. Clitterhouse), amerikai, 1938, r: Anatole Litvak 08.25.18.30
Freud: a titkos szenvedély (Freud: The Secret Passion), amerikai, 1962, r: John Huston 08.02.20.30
Jezebel, amerikai, 1938, r: William Wyler 08.28.18.30
Juarez, amerikai, 1939, r: William Dieterle 08.26.18.30
Kallódó emberek (The Misfits), amerikai, 1961, r: John Huston 08.06.16.30
Key Largo, amerikai, 1948, r: John Huston 08.03.18.30.
Menekülés a gyozelembe (Escape to Victory), amerikai, 1981, r: John Huston 08.21.18.00
Moulin Rouge, angol, 1952, r: John Huston 08.23.20.30
Roy Bean bíró élete és kora (The Life and Times of Judge Roy Bean), amerikai, 1972, r: John Huston 08.05.18.30
York ormester (Sergeant York), amerikai, 1941, r: Howard Hawks 08.30.16.30

.................................................................................................................................

SZEPTEMBER

IX. Zsidó Nyári Fesztivál - Diaszpóra–történetek Odesszától Bombay-ig
szeptember 1-3.

Két játékfilm, két dokumentumfilm, egy rövidjátékfilm és egy filmsorozat a zsidó Budapestrol – ezek az alkotások képezik az idei Zsidó Nyári Fesztivál filmprogramját. A filmek többsége díjat nyert különféle fesztiválokon, nem egyet külföldi mozikban is játszanak. A rövidfilm kivételével ezek a filmek Magyarországon most eloször lesznek láthatók. Sokan emlékeznek Radu Mihailenau elozo filmjére, az Életvonat-ra. A rendezo ez alkalommal egy afrikai kisfiú zsidóvá alakulásának lelki megpróbáltatásairól készítette új filmjét. A hamarosan mozikban is látható Élj és legyél címu filmjének premier elotti vetítését tartjuk a fesztiválon – az Odeon Llyod támogatása révén. A megrendíto történetben egy afrikai kisfiú a túlélés reményében vallja magát zsidónak. Az Odessza! Odessza! címu filmben a rendezono a diaszpórában élo, Odesszából elszármazott zsidókat keresi fel New Yorktól Izraelig. Az o számukra évtizedek múlva is Odessza jelenti a boldogságot. Az Örökké a tiéd címu norvég dokumentumfilmben egy nagypapa eltunése jelenti a családi titkot. A Norvégiában élo, magyar származású unoka, Monica Csango, a film rendezoje egészen Indiáig megy, hogy végre fény derüljön az igazságra. A mu a rangos amszterdami dokumentumfilm fesztivál közönségdíját nyerte el. A neves bolgár rendezo, Ivan Nicsev Utazás Jeruzsálembe címu alkotása a bolgár társadalom hitleri idoszakban tanúsított emberiességének állít emléket. Groó Diana költoien szép rövidfilmjében, az Urlicht -ben feltunik a holokauszt túléloinek harmadik generációja.

Támogató:

Bolgár Köztársaság Nagykövetsége
Cinema-Film  
Magyar Mozgókép Közalapítvány
Norvég Filmintézet
Odeon

Élj és legyél (Va, vis et deviens), francia–izraeli, 2005, r: Radu Mihailenau 09.02. 20.30
Odessza! Odessza! (Odessa!Odessa!) francia–izraeli, 2005, r: Michale Boganim 09.01. 20.30, 09.03. 18.30
Örökké a tiéd (Evig din), norvég, 2005, r: Monica Csango 09.01. 18.30, 09.03. 20.30
Urlicht (Osfény), magyar kisjátékfilm, 2005, r: Groó Diana 0 9.01. 18.30, 09.03. 20.30
Utazás Jeruzsálembe (Putuvane kam Yerusalim), bolgár–német, 2003, r: Ivan Nicsev 09.02. 18.30

10. Filmemlékezet Fesztivál
szeptember 16-30.

1997-ben az akkor ötvenéves Francia Intézet és negyvenéves Magyar Nemzeti Filmarchívum közös születésnapi rendezvényeként – francia mintára - jött létre a Filmemlékezet Fesztivál. Természetes tehát, hogy az idei jubileumi fesztiválunk egy – francia társarchívumtól kölcsönkapott – némafilm különlegességgel nyílik, melynek foszerepét a századforduló legendás színpadi színésznoje, Sarah Bernhardt alakítja. Vendégünk lesz a mai francia film világszerte elismert, de nálunk szinte ismeretlen, bár magyar származású, igen érdekes egyénisége, Olivier Assayas, akinek 1986-ban indult rendezoi pályafutását hét filmje szemlélteti. A fesztivál másik két vendége egy tipikus új összeurópai produkcióval érkezik: a német Peter Lichtefeld rendezte Playa del Futuro egyik foszereploje a Berlinben élo Koniger Miklós, akit eddig a Filmemlékezet fesztiválokhoz kapcsolódó kiállítások (Putty Lia, Gaál Franciska, Asta Nielsen) kurátoraként ismert az Örökmozgó közönsége. Kiállítás (Ludwig Múzeum) kapcsolódik a hatvan született és sokáig Berlinben élt Bódy Gábor játékfilmrendezéseit bemutató sorozatunkhoz. A fesztiválon immár hagyományos évfordulós sorozatokkal emlékezünk meg a százhúsz éve született olasz Carmine Gallone, a száz éve született francia Jacques Becker és az ötven éve elhunyt magyar-angol Korda Sándor rendezokre. Ötven éve indult – a késobb világhíressé lett játékfilmrendezok dokumentumfilmjeivel – a háború utáni angol film legjelentosebb irányzata, a Free Cinema, amelynek szinte minden alapmuvét levetítjük most, némelyiket az érdekesség kedvéért párhuzamba állítva egy-egy hasonló témát feldolgozó, jóval késobbi angol sikerfilmmel. Megemlékezünk Jancsó Miklós 85. születésnapjáról is: a Magánbunök, közerkölcsök érdekes új megvilágításba kerülhet Korda Sándor azonos témájú némafilmjével, A trónörökössel összevetve. Nem hiányozhatnak a programból az újonnan – ez alkalommal a belgrádi archívumtól – beszerzett magyar némafilmek sem. A 10. Filmemlékezet Fesztivál ezzel még nem ér véget: megemlékezésünk az idén, nyolcvan éves korában elhunyt világhíres japán rendezorol, Imamura Shoheirol, az összeállítás – a Japán Alapítvány jóvoltából – egy klasszikus japán filmhétben folytatódik, amelynek keretében Mizoguchi Kenji három és Ozu Yasujiro, Kinoshita Keisuke, valamint Kurosawa Akira egy-egy filmje kerül bemutatásra.

Támogató:
Cinémathéque Française
Francia Intézet
Japán Alapítvány
NKA

Nyitófilmek
A kaméliás hölgy (La dame aux camélias), francia, 1911, r: André Calmettes 09.16. 20.30
Jeanne Doré, francia, 1916, r: Louis Mercanton, René Hervil 09.16. 20.30

Magyar blokk
Cillei Ulrik és Hunyadi László, szerb, 1911, r: Ilija Stanojevic 09.20. 20.30
Jön az öcsém, magyar, 1919, r: Kertész Mihály 09.19. 18.30
Júdás fiai, magyar, 1920, r: ifj. Uher Ödön 09.20. 20.30
Playa del Futuro, német, 2005, r: Peter Lichtefeld 09.17. 20.00

Vendégünk Peter Lichtefeld és Koniger Miklós

Jacques Becker
Miénk az élet (La vie est à nous), francia, 1936, r: Jean Renoir, Jacques Becker 09.30. 16.30
Montparnasse 19, francia, 1958, r: Jacques Becker 09.19. 16.30
Párizs és a tavasz (Antoine et Antoinette), francia, 1946, r: Jacques Becker 09.17. 16.30

Carmine Gallone
Pompei pusztulása (Gli ultimi giorni di Pompei), olasz 1926, r: Carmine Gallone 09.18. 20.30
Szerelmes idok (Melodie eterne), olasz, 1940, r: Carmine Gallone 09.21. 17.00
Trubadúr (Il trovatore), olasz, 1949, r: Carmine Gallone 09.29. 16.30

Korda Sándor
A trónörökös (Tragödie im Hause Habsburg), német, 1924 09.24. 16.30
Az aranyember (The Golden Man), magyar, 1918 09.19. 18.30
Lady Hamilton (That Hamilton Woman), angol, 1941 09.16. 16.30
Marius, francia, 1931 09.18. 16.30
VIII. Henrik magánélete (The Private Life of Henry VIII.), angol, 1933 09.23. 16.30

Free Cinema
A hosszútávfutó magányossága (The Loneliness of the Long Distance Runner), angol, 1962, r: Tony Richardson 09.27. 16.30
Alul semmi (The Full Monty), angol–amerikai, 1997, r: Peter Cattaneo 09.21. 20.30
Darling, angol, 1965, r: John Schlesinger 09.28. 16.30
Dühöngo ifjúság (Look Back in Anger), angol, 1959, r: Tony Richardson 09.16. 18.30
Egy ember ára (This Sporting Life), angol, 1963, r: Lindsay Anderson 09.26. 16.30
Ez is szerelem (A Kind of Loving), angol, 1962, r: John Schlesinger 09.25. 16.30
Hely a teton (Room at the Top), angol, 1958, r: Jack Clayton 09.20. 18.30
Szombat este, vasárnap reggel ( Saturday Night and Sunday Morning), angol, 1960, r: Karel Reisz 09.22. 16.30
Titkok és hazugságok (Secrets and Lies), angol, 1996, r: Mike Leigh 09.30. 20.30

Imamura Shohei
11'09"01 – Szeptember 11. (11'09"01 – September 11), francia, 2002, r: többen 09.11. 18.30
Fekete eso (Kuroi ame), japán, 1989, r: Imamura Shohei 09.29. 18.30
Narayama balladája (Narayama Bushi-ko), japán, 1983, r: Imamura Shohei 09.25. 18.30
Rovarasszony (Nippon Konchuki), japán, 1963, r: Imamura Shohei 09.19. 20.30

+ Klasszikus japán filmek (októberben folytatódik)
Az utolsó krizantém története (Zangiku monogatari), japán, 1939, r: Mizoguchi Kenji 09.30. 18.00
Fekete eso (Kuroi ame), japán, 1989, r: Imamura Shohei 09.29. 18.30
Megszülettem, de... (Umarete wa mita keredo), japán, 1932, r: Ozu Yasujiro 09.28. 18.30

Olivier Assayas

Az európai filmmuvészet egyik jelentos alkotója, a magyar származású, ám hazánkban alig ismert Olivier Assayas, francia filmrendezo pályafutását kritikusként kezdte a Cahiers du cinéma-nál. Sikeres rövidfilmjei után 1986-ban forgatta elso nagyjátékfilmjét Zurzavar címmel. A film hose négy fiatal párizsi jó barát, akik élnek-halnak a rock zenéért. Mivel nincs elég pénzük hangszerre, betörnek egy hangszerboltba. Kényszeruségbol, akaratukon kívül, megölik a tulajdonost. A trauma olyan mély nyomokat hagy bennük, hogy barátságuk, karrierjük darabokra hullik... A Zurzavar-ban megmutatkozik Assayas szenvedélye a zene iránt, a zene minden filmjének jellemzo eleme marad. Augusztus végén, szeptember elején címu filmjében továbbra is a fiatalok életével foglalkozott, szerelmi kapcsolataik összefonódásaival, szétválásaival… Elso filmjeiben is felsejlik az a téma, amely jellemzo lesz elkövetkezo munkáira: az illúziók elvesztése, a vágyak és az álmok fájdalmas szembesülése a valósággal. Mint Truffaut és Téchiné tanítványa, minden filmjében vállalja az érzelmek fontosságát, és árnyaltan ábrázolja hosei lelki életét. Assayas elsok között figyelt fel az ázsiai újhullámos filmekre. A kilencvenes évektol ambiciózus és eklektikus projektekkel próbálta kitágítani a francia muvészfilmek körét. Maggie Cheung, aki több éven át a felesége volt, több filmjének a foszerepét játszotta. Elso filmjükben, az Irma Vep -ben (a Vampire anagrammája) Cheung önmagát alakította, hongkongi sztárként érkezett Franciaországba, ahol nyelvtudás híján nehezen illeszkedett be a párizsi, elitista értelmiségi világba. Az Emmanuelle Béart és Charles Berling foszereplésével készült Érzelmek útvesztoi címu kosztümös, történelmi muve Jacques Chardonne harmincas években megjelent regényének klasszicizáló filmváltozata, több generációs családi saga. Ezt a filmjét a Démoni szereto címu high-tech thriller követette két év múlva. A Tiszta címu drogdrámáját a hivatalos Cannes-i versenyprogramban mutatták be. Maggie Cheung, a film foszereploje elnyerte a legjobb noi alakításért járó díjat. Olivier Assayas jelenleg világsztárokkal forgatja Angliában, Luxemburgban és Hong-Kong-ban Boarding Gate címu nagyszabású, nemzetközi produkcióban készülo filmjét.

A rendezo szeptember 23-án, szombaton lesz az Örökmozgó Filmmúzeum vendége.

Augusztus elején, szeptember végén (Fin août, début septembre), francia, 1999 09.23. 20.30, 09.29. 20.30
Démoni szereto (Demonlover), francia, 2002 09.27. 20.30
Érzelmek útvesztoi (Les Destinées Sentimentales), francia, 2000 09.26. 19.00
Irma Vep, francia, 1996 09.21. 18.30
Paris, je t'aime, francia, 2006 09.28. 20.30
Tiszta (Clean), francia, 2004 09.25. 20.30
Zurzavar (Désordre), francia, 1986 09.24. 20.30

Hommage à Bódy Gábor

„Bódy Gábor (1946–1985) a hetvenes és nyolcvanas évek magyar és európai filmmuvészetének egyik legkiemelkedobb és legszokatlanabb, sokoldalú, lenyugözo és elkápráztató személyisége. Korunk legmerészebb, radikális újítói közé tartozik.

Az 1980-as években szélesköru érdeklodést keltett és nagy visszhangot váltott ki Bódy Gábor második játékfilmje, a Nárcisz és Psyché (1980), különösen a független és avantgárd filmesek körében. Emellett azonban munkásságának egyéb vonatkozásai is – eloadásai, videomuvészete, installációi és turnéi is – egyetemes ihleto forrást és a gondolatok tárházát jelentették a filmkészítok és a filmbarátok számára. 1985-ben bekövetkezett, korai halálát követoen (mindössze 39 éves volt ekkor) filmjei feledésbe merültek, és mára munkássága, amelyrol a filmes szakirodalom csak ritkán tesz említést, a bizalmas ajánlások tárgyává vált. A fiatalabb mozilátogató nemzedék alig ismeri a nevét. Pedig az újabb filmes irányzatok fényében Bódy filmjei érdekes felfedezésekre adnak alkalmat, revelációként hathatnak a mi idonkben is. Éppen ezért tartjuk hasznosnak és elengedhetetlennek, hogy újra felfedezzük filmjeit, s végiggondoljuk, tanulmányozzuk elméleti és gyakorlati munkásságát.”

(Ulrich Gregor: Filmex V., Tokyo 2004)

A Ludwig Múzeum Kortárs Muvészeti Múzeum Budapest 2006. szeptember 21 és október 1. között Bódy Gábor születésének 60. évfordulóján vetítéssorozatot rendez Bódy Gábor szinte valamennyi munkájából, melyet egy konferencia kísér Kovács András Bálint növendékei közremuködésével (szeptember 22.-délután) valamint az Akadémiai Kiadó Bódy Gábor írásaiból tervezett háromkötetes kiadvány elso két kötete is bemutatásra kerül a megnyitó napján (szeptember 21.- 18 órakor). Ehhez csatlakozik az Örökmozgó programja, melyben a 35mm-es filmek eredeti hosszukban lesznek láthatók három izgalmas estén keresztül: szeptember 22-24.

(Dr. Baksa Soós Vera, Ludwig Múzeum )

Amerikai anzix, magyar, 1975, r: Bódy Gábor 09.24. 18.30
Kutya éji dala, Hungary, 1983, r: Bódy Gábor 09.23. 18.00
Psyché, magyar, 1980, r: Bódy Gábor 09.22. 18.30

Jancsó Miklós 85

Köszöntjük a 85 éves Jancsó Miklóst!
Magánbunök, közerkölcsök (Vizi privati, publiche virtu), olasz–jugoszláv, 1975, r: Jancsó Miklós 09.27. 18.30

Freud 150

Sigmund Freud születésének 150. évfordulójára az Osztrák Kulturális Fórum és a Magyar Nemzeti Filmarchívum sorozatot állított össze a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodójáról, a pszichoanalízis atyjáról. „A filmezést – úgy látszik – éppúgy nem lehet kikerülni, mint a bubifrizurát, de én nem hagyom magam megnyírni és nem kívánok semmiféle filmmel személyes kapcsolatba kerülni” – írta Sigmund Freud Ferenczi Sándornak 1925-ben Georg Wilhelm Pabst német filmrendezo Egy lélek titkai címu filmje kapcsán (Thalassa, 2004.) Noha Freud maga elutasította a pszichoanalízis elméletének és módszerének filmes ábrázolását, életmuve kitörölhetetlen nyomot hagyott a világ filmtörténetében. Sorozatunkban néhány alapveto filmtörténeti alkotáson kívül dokumentumfilmekbol válogattunk, amelyek bizonyítják, hogy Freud örök téma, máig jelen van, mind a filmmuvészetben, mind pedig a tudományos életben. A filmsorozat több olyan alkotást tartalmaz, amelyek eloször kerülnek bemutatásra Magyarországon. Az Egy lélek titkai a legkorábbi film, amely a pszichoanalízist mint gyógyítási módszert ábrázolja, elokészítésében Freud munkatársai, Karl Abraham és Hanns Sachs is részt vettek. Sabine Spielrein (Carl Jung páciense és szerelme, Freud követoje és munkatársa) életét tárja fel Elisabeth Marton fikciós-dokumentumfilmje, míg Otto Brusatti új dokumentumfilmje Freud életpályáját öleli fel (Sigmund Freud: Utak és felismerések, 2006). Freud írásain, tudományos munkásságán alapul Axel Corti osztrák rendezo muve, a Fiatal Freud. A lélektani motívumok ábrázolásának nagy mestere, Alfred Hitchcock két alkotása került a programba, az Elbuvölve és a Szédülés. Noha Hitchcock maga szkeptikus volt a pszichoanalízissel, mint gyógymóddal szemben, Freud munkásságának hatása érzékelheto mindkét filmben. Rendhagyó életrajzi film John Huston Freud: A titkos szenvedély címu alkotása. Freudról és Freud hatásáról beszélgetnek magyar pszichológusok és pszichiáterek Forgács Péter Beszélgetések a pszichoanalízisrol címu ötrészes sorozatában. Ez utóbbi sorozat a Ferenczi Sándorról készült portréfilmmel együtt (r: Szendi Edit, MTV) a galérián vetítjük.

Támogató:
Forgács Péter forgax@t-online.hu
Magyar Televízió
Osztrák Kulturális Fórum

A fiatal Freud (Der Junge Freud), osztrák–nyugatnémet dokumentumfilm, 1976, r: Axel Corti 09.10. 18.30, 09.11. 20.30
Egy lélek titkai (Geheimnisse einer Seele), német, 1926, r: Georg Wilhelm Pabst 09.10. 20.30
Elbuvölve (Spellbound), amerikai, 1945, r: Alfred Hitchcock 09.12. 20.30
Freud fürdeni megy (Freud im Bad), osztrák dokumentumfilm, 2006, r: S. Brameshuber, H. Gellner 09.10. 18.30, 09.11. 20.30
Freud: A titkos szenvedély (Freud: The Secret Passion), amerikai, 1962, r: John Huston 09.14. 20.30
Sabina Spielrein (Ich hiesse Sabina Spielrein), svéd–dán–finn, 2002, r: Elisabeth Márton 09.09. 20.30 Vendégünk Elisabeth Márton
Sigmund Freud – Utak és felismerések (Sigmund Freud – Wege und Erkenntnisse), osztrák–francia dokumentumfilm, 2006, r: Otto Brusatti 09.15. 20.00 Vendégünk Otto Brusatti
Szédülés (Vertigo), amerikai, 1958, r: Alfred Hitchcock 09.13. 20.30

.................................................................................................................................

OKTÓBER

20. század a filmen: a hidegháború
október 5. - 29.

Idén szeptember indítjuk útjára a 20. század a filmen címu, egy éven át tartó filmtörténeti sorozatunkat. Minden hónapban más és más társadalomtörténeti korszakot ragadunk ki az elmúlt száz évbol, és olyan filmeket vetítünk, melyek vagy kifejezik az adott korszak hangulatát, vagy mesélnek róla, tükrözik azt. A sorozat elso darabjának a hidegháború címet adtuk. Húsz film került a válogatásba. Jó részük a hidegháború ideológiai megosztottságát ábrázolja és vannak köztük olyanok, melyek egy-egy nagyon jellemzo elemét ragadják ki a korszaknak. Ilyen például a Rakparton, a Salemi boszorkányok (melyek saját történelmi kontextusuk nélkül is értelmezhetok, mégis sajátos fénytörésbe kerülnek, ha meggondoljuk, hogy szerzoik milyen szerepet játszottak az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság procedúrájában) és mondjuk, a Délidoben, amely a korszakra jellemzo bezárkózás, fenyegetettség és mindenkire rátelepedo félelem filmje. A másik oldalról ugyanígy kiemelhetjük az Egy asszony elindul vagy a Berlin, Schönhauser sarok címu filmeket, melyek a nyugatiak kém- vagy „csak” bomlasztó tevékenységét szövik a cselekményükbe. Más filmek megidéznek egy-egy legendás eseményt (Good Night and Goog Luck, Tizenhárom nap, Ilyenek voltunk stb.). A hangulat megidézése végett néhány korabeli rövidfilmet is kapcsoltunk a sorozathoz amerikai kémekrol, a békeharcosokról, diverzánsokról stb. És sorozatunk részévé válik az 1956-os forradalom 50. évfordulójára Spanyolországból megszerzett, Magyarországon még soha nem vetített Rapsodia de sangre címu film, melyet 1957-ben forgattak, s melynek színhelye a forrongó Budapest. Reméljük, szívesen idézik fel velünk a mögöttünk hagyott század korszakait.

A nyugodt nap éve (Rok spokojnego slonca), lengyel-amerikai-nyugatnémet, 1984, r: Krysztof Zanussi 10.26. 16.30
Az ezüstszínu por (Szerebrisztaja pül), szovjet, 1953, r: Abram Room 10.12. 16.30
Berlin, Schönhauser sarok (Berlin, Ecke Schönhauser), keletnémet, 1957, r: Gerhard Klein 10.16. 16.30
Délido (High Noon), amerikai, 1952, r: Fred Zinnemann 10.10. 16.30
Dr. Strangelove (Dr. Strangelove Or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb), angol, 1963, r: Stanley Kubrick 10.05. 20.30
Egy asszony elindul, magyar, 1949, r: Jenei Imre 10.18. 16.30
Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind), amerikai, 2001, r: Ron Howard 10.23. 18.00
Egy király New Yorkban (A King in New York), angol, 1957, r: Charles Chaplin 10.29. 20.30
Good Night, and Good Luck, amerikai, 2005, r: George Clooney 10.19. 18.30
Ilyenek voltunk (The Way We Were), amerikai, 1973, r: Sydney Pollack 10.17. 20.30
Kelet-Nyugat (Est-Ouest), francia, 1999, r: Régis Wargnier 10.06. 16.30
Kereszttuz (Crossfire), amerikai, 1947, r: Edward Dmytryk 10.26. 20.30
Nyugati övezet, magyar, 1952, r: Várkonyi Zoltán 10.29. 18.30
Orosz kérdés (Ruszkij voprosz), szovjet, 1947, r: Mihail Romm 10.09. 16.30
Rakparton, (On the Waterfront), amerikai, 1954, r: Elia Kazan 10.21. 18.30
Rapsodia en sangre, spanyol, 1957, r: Antonio Isasi-Isasmendi 10.18. 20.30 , 10.21. 20.30 Az 1956-os forradalom tiszteletére.
Salemi boszorkányok (Les sorcieres de Salem), francia-keletnémet, 1956, r: Raymond Rouleau 10.28. 20.30
Találkozás az Elbán (Vsztrecsa na Elba), szovjet, 1949, r: Grigorij Alekszandrov 10.22. 20.30
Tizenhárom nap (Thirteen Days), amerikai, 2000, r: Roger Donaldson 10.27. 18.00

(Ott)honvágy
október 6. - 15.

Nem is olyan régen Ausztria, Svájc és Magyarország még az emigráció kiindulópontjának számított, ahonnan ezrek és ezrek keltek útra politikai vagy gazdasági okból vagy egyszeruen csak kalandvágytól hajtva az ismeretlen felé, kitörve a levegotlen otthoni viszonyok közül. A tömegsors mögött megannyi egyéni élettörténet húzódik meg: drámaisággal, tragédiával, de éppúgy humorral, szerencsével, szerelemmel és sikerrel is átszott elbeszélések a bürokrácia útvesztoirol, rosszindulatról, félreértésekrol, grandiózus újrakezdésrol és nyomasztó kudarcokról szóló történetekkel együtt.

Országaink, ahonnan korábban emigránsok tömege vándorolt ki, idoközben meggazdagodtak és maguk váltak bevándorlók úticéljává. Ma más államokból kelnek útra ezrek és ezrek, hogy szerencsét próbáljanak Ausztriában, Svájcban vagy éppen Magyarországon - és hasonlóképpen politikai vagy gazdasági okból vagy egyszeruen kalandvágyból kitörjenek a szuk hazai korlátok közül. És olyasféle sorsokat élnek meg, mint mi magunk korábban.

1956. októberében és novemberében 200 000 ember menekült el Magyarországról és lelt végül új hazára Európában és a tengerentúlon. A forradalom 50. évfordulója alkalmából a filmhét rájuk, és minden idok menekültjeire emlékezik egészen napjainkig - különbözo megközelitésu filmekkel.

Támogató: Osztrák Kulturális Fórum
Svájci Nagykövetség

A csónak megtelt (Das Boot ist voll), svájci, 1980, r: Markus Imhoof 10.07. 20.30.
A remény útja (Reise der Hoffnung), svájci, 1990, r: Xavier Koller 10.14. 20.30
Abszurdhonban (Geboren in Absurdistan), osztrák, 1999, r: Houchang Allahyari 10.15. 20.30.
Anya (Mutter), svájci dokumentumfilm, 2002, r: Gimes Miklós 10.12. 20.30
Bockerer III. - Andau hídjai (Der Bockerer III - Die Brücke Von Andau), osztrák, 2000, r: Franz Antel 10.10. 20.30
Eldorádó, magyar, 1988, r: Bereményi Géza 10.13. 18.30
Herminamezo - Szellemjárás, magyar, 2006, r: Halász Péter 10.08. 16.30
Hogyan csináljunk svájcit? (Die Schweizermacher), svájci, 1978, r: Rolf Lyssy 10.09. 20.30
Jób lázadása, magyar, 1983, r: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna 10.07. 16.30
Közel a szerelemhez, magyar, 1999, r: Salamon András 10.15. 16.30
Napló apámnak, anyámnak, magyar, 1990, r: Mészáros Márta 10.14. 16.30
Papírhíd (Die papierene Brücke), osztrák dokumentumfilm, 1987, r: Ruth Beckermann 10.07. 18.30
Rose Hill asszonya (La Femme de Rose Hill), svájci-francia, 1989, r: Alain Tanner 10.15. 18.30
Sárga cseresznye (Gelbe Kirschen), osztrák, 2000, r: Leopold Lummerstorfer 10.13. 20.30
Suzie Washington, osztrák, 1998, r: Florian Flicker 10.14. 18.30
Szamárköhögés, magyar, 1986, r: Gárdos Péter 10.11. 16.30
Törésteszt (Crash Test Dummies), osztrák, 2005, r: Jörg Kalt 10.08.18.30
Züri Ost, svájci dokumentumfilm, 2003, r: Béla Batthyány 10.06. 19.00
Vendégünk a rendezo.

Klasszikus japán filmek
október 1. - 4.

12 szempár (Nijushi no hitomi), 1954, r: Kinoshita Keisuke 10.01. 18.00
Néma párbaj (Shizukanaru ketto), 1949, r: Kurosawa Akira 10.03. 18.30
Keresztre feszített szerelmesek (Chikamatsu monogatari), 1954, r: Mizoguchi Kenji 10.04. 18.30
Oyu kisasszony (Oyusama), 1951, r: Mizoguchi Kenji 10.02. 18.30

Vonatkozó cikk:
Tanaka Chiseko: A japán film az ötvenes évektol napjainkig

Wolfgang Staudte-centenárium
október 5. - 31.

Wolfgang Staudte (1906-1984), aki apja nyomdokán 20 éves korától színpadi, majd 1931-tol filmszínészként dolgozott, olyan színházi nagyságok mellett szerzett rendezoi gyakorlatot, mint Max Reinhardt és Ernst Piscator. Bár már 1941-ben játékfilmet rendezett, leghíresebb alkotása 1946-ban készült a kelet-berlini DEFA filmvállalat felkérésére: A gyilkosok köztünk vannak olyan égetoen aktuális témát vetett fel máig ható érvényességgel, ami kiindulást jelentett a német filmgyártás háború utáni újjászületéséhez. Talán e miatt az (ön)kritikus megközelítés miatt jutott el a magyar mozikba az 1955-tol már Nyugat-Németországban alkotó Staudte késobbi filmjeinek többsége is. Az alattvaló mellett különösen figyelemre méltó sajátos trilógiája: a Rózsák az államügyésznek, A búcsú és az Asszonyok faluja mind a németek harcát mutatja be a németek (nácik) ellen.

A bárány (Das Lamm), nyugatnémet, 1964 10.28. 16.30
A gyilkosok köztünk vannak (Die Mörder sind unter uns), német, 1946 10.08. 20.30
A kis Muck története (Die Geschichte vom kleinen Muck), keletnémet, 1953 10.29. 16.30
Asszonyok faluja (Herrenpartie), nyugatnémet-jugoszláv, 1964 10.22. 16.30
Az eroszak árnyékában (Rotation), keletnémet, 1949 10.19. 17.00
Az utolsó tanú (Der letzte Zeuge), nyugatnémet, 1960 10.25. 16.30
Jelzotuz (Leuchtfeuer), keletnémet-svéd, 1954 10.31. 16.30
Rose Bernd, nyugatnémet, 1957 10.13. 16.30
Rózsák az államügyésznek (Rosen für den Staatsanwalt), nyugatnémet, 1959 10.05. 16.30

Építészet Hónapja 2006 Fesztivál
október 9. - 31.

Emlékezetes kép: az Empire State Building tetején egy hatalmas szörny, karjában az imádott szoke szépség. King Kong a felhokarcoló csúcsán küzd a körülötte körözo repülogépekkel.

Emlékezetes kép: ultramarinkék, áramvonalas mezben, vörös köpenyben izmos alak repked New York felhokarcolói között. Superman, a harmincas évek képregény hose meghódította a mozivásznat.

Emlékezetes kép: felhokarcolók 424 méter és 422 méter magasan, 110 emelettel, Manhattan hét épületes épületegyüttesének meghatározó épületei. Szeptember 11-én World Trade Center ikertornyaiba nem sokkal egymás után két repülogép csapódik be. A világ döbbenten állt az események elott.

Felhokarcolók, melyeket látványa már a némafilmeseket is lenyugözte. Fritz Lang elképeszto várost „épített fel” a Metropolis sci-fiben. A húszas évek végén elore vetítette az általa elképzelt jövo városát. Nem tett mást az Ötödik elem stábja sem, csupán hetven évvel késobb építette fel a maga fantázia városát. A Sky kapitány alkotói pedig a harmincas évek fílingjét, az art deco annyira kedvelt stílusát idézték meg, bevetve a technika minden trükkjét.

Az Építészet Hónapja 2006 Fesztivál idén a felhokarcolókat választotta témájául. Hatalmas, felhok közé emelkedo tornyok az építés korának tudományos és technológiai felkészültéségét tükrözik. És a film? Mint mindig, most a látványt használja ki. Egy hatalmas épület, mely színterül szolgálhat bármilyen történetnek.

programsorozat keretében.

www.octogon.hu

A függetlenség napja (Independence Day), amerikai, 1996, r: Roland Emmerich 10.16. 20.00
A Parallax-terv (The Parallax View), amerikai, 1974, r: Alan J. Pakula 10.28. 18.30
A. I. - Mesterséges értelem (Artificial Intelligence: AI), amerikai, 2001, r: Steven Spielberg 10.18. 18.00
Arizónai álmodozók ( Arizona Dream ), angol-francia, 1993, r: Emir Kusturica 10.30. 20.30
Az ötödik elem (The Fifth Element), francia, 1997, r: Luc Besson 10.22. 18.30
Felhokarcolók árnyékában (Give Us This Day), angol, 1949, r: Edward Dmytryk 10.09. 18.30
King Kong, amerikai, 1933 r: Merian C. Cooper, Ernest B. Schoedsack 10.21. 16.30
King Kong, amerikai-új-zélandi, 2005, r: Peter Jackson 10.20. 18.00
Manhattan, amerikai, 1979, r: Woody Allen 10.27. 20.30
Metropolis, német, 1927, r: Fritz Lang 10.31. 18.30
Natasa, magyar, 1998, r: Tóth Tamás 10.12. 18.30
Pizzás, magyar, 2000, r: Balogh György 10.26. 18.30
Sky kapitány és a holnap világa (Sky Captain and the World of Tomorrow), amerikai-angol-olasz 10.24. 16.30
Superman visszatér (Superman Returns), amerikai, 2006, r: Bryan Singer 10.19. 20.30
World Trade Center, amerikai, 2006, r: Oliver Stone 10.24. 20.30

Vonatkozó cikk:
Szemerey Samu: A mozgókép és az építészet

október 10. - 31.

A navigátor (The Navigator), amerikai, 1924, r: Buster Keaton, Donald Crisp 10.17. 18.30
Amerika hoskora (The Birth of a Nation), amerikai, 1915, r: D. W. Griffith 10.10. 18.30
Aranyláz (The Gold Rush), amerikai, 1925, r: Charles Chaplin 10.24. 18.30
Dr. Caligari (Das Kabinet des Doktor Caligari), német, 1920, r: Robert Wiene 10.17. 18.30
Metropolis, német, 1927, r: Fritz Lang 10.31. 18.30

10. Filmemlékezet Fesztivál
október 1. - 4.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum 1997 óta minden szeptemberben megrendezi nemzetközi archívumi fesztiválját. Az idén a filmtörténeti remekmuvek bemutatása októberben is tart.

Aranysisak (Casque d'or), francia, 1951, r: Jacques Becker 10.03. 20.30
Baleset (Accident), angol, 1967, r: Joseph Losey 10.04. 20.30
Egy csepp méz (A Taste of Honey), angol, 1963, r: Tony Richardson 10.01. 20.30
Ha... (If...), angol, 1968, r: Lindsay Anderson 10.02. 20.30
Puccini, olasz-francia, 1952, r: Carmine Gallone, Glauco Pellegrini 10.04. 16.30
Rembrandt, angol, 1936, r: Alexander Korda 10.01. 16.30

Beineix 60

Hatvanadik születésnapját ünnepli a francia új hullám utáni nemzedék egyik nagy alakja, Jean-Jacques Beineix, aki Luc Besson és Léos Carax társaságában a francia neobarokk irányzat „szentháromságának” egyik tagja. Filmjei pontosan érzékeltetik a modern francia film eredetiségét, stílusát, érzelemvilágát és gondolatiságát.

Az Örökmozgó Filmmúzeum két sikeres filmjével tiszteleg az alkotó elott: a kultikus Dívával és a botrányosan izgalmas Végzetes hipnózissal.

Díva (Diva), francia, 1981 10.25. 20.30
Mortal Transfer - Végzetes hipnózis (Mortel transfert), francia, 2000 10.31. 20.30

Neorealista barátaink - filmklub

A XX. század egyik leghaladóbb, leghumanistább irodalmi és filmmuvészeti irányzata a neorealizmus. Olyan neoavantgárd mozgalom, amely különbözo származású és világnézetu írókat, költoket, képzomuvészeket, zenészeket és filmeseket hozott össze. A neorealista filmekre jellemzo, hogy olyan témákat dolgoznak fel, melyek a nézok szociális érzékenységét fejlesztik. A filmklub elso filmje, a Fiúk a rács mögött (Vittorio De Sica, 1946) egy olyan világot ábrázol, ahol a felnottek közönye és romlottsága javítóintézetbe juttat gyerekeket, ahol aztán fizikai és lelki gyötrelmek közepette jutnak egyre mélyebbre.

Minden eloadás két részbol áll: Egy rövid bevezetovel kezdodik, majd a film vetítése után közös filmelemzés és baráti filmvita az Örökmozgó galériáján. Az eloadások havonta egyszer, 18.30-kor kezdodnek.

Sorozatszerkeszto-vitavezeto: Csejk Miklós

Támogató: Magyar Mozgókép Közalapítvány

Fiúk a rács mögött (Sciuscia), 1946, r: Vittorio De Sica 10.05.18.30

Japán filmklub

A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indít a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklodok számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes.

 A Shimanto folyó (Shimanto-gawa), 1991, r: Onchi Hideo 10.11. 18.30
Szeretetéhség (Ai wo Kou Hito), 1998, r: Hideyuki Hirayama 10.25. 18.30

Perlaki Tamás filmklubja

A vetítés után filmelemzés és vita. Eloadó és vitavezeto: Perlaki Tamás

 Támogató: Magyar Mozgókép Közalapítvány

Szerelmem, Hiroshima (Hiroshima, mon amour), francia-japán, 1959, r: Alain Resnais 10.16. 18.00
Tavaly Marienbadban (L'Année dernière à Marienbad ), francia, 1961, r: Alain Resnais 10.30. 18.30

NOVEMBER

A spanyol polgárháború emlékezete - Verzió 3 Retrospektív
november 8-12.

A Verzió 3 (www.verzio.ceu.hu) programjában a spanyol polgárháború kitörésének 70. évfordulójára bemutatjuk mindazokat a híres- hírhedt propagandafilmeket, melyeket már a háború alatt, illetve késõbb a hidegháború ideológiai megosztottságának megfelelõen készítettek az egyik, illetve a másik oldalon állók.
Sokszor a felvételek is ugyanazok, de a szerkesztések és a képek "fölé" helyezett narráció révén az események homlokegyenest ellenkezõ értelmet kapnak.
A filmek javarészét (Bunuel köztársasági propaganda munkáját, a Franco-rezsim antikommunista propagandaanyagát, valamint a spanyol filmhíradó unikális, eredeti, felújított felvételeit) nem láthatta még a magyar közönség.

A kék hadosztály (La división azúl), spanyol propagandafilm, 1946, r: Víctor de la Serna, Joaquín Reig 11.09. 16.30; 11.11. 18.30
A spanyol föld (The Spanish Earth), amerikai dokumentumfilm, 1937, r: Joris Ivens 11.09. 18.30
A vizcayai front és július 18. (Frente de Vizcaya y 18 de Julio), spanyol propagandafilm, 1937 11.09. 18.30
El perro negro - A fekete kutya. Történetek a spanyol polgárháborúból, magyar, 2004, r: Forgács Péter 11.12. 20.30 A filmet bevezeti Forgács Péter.
Emlékek a múltból (La vieja memoria), spanyol dokumentumfilm, 1977, r: Jaime Camino 11.12. 15.30
Espana 36, spanyol-francia propagandafilm, 1936, r: Jean-Paul Le Chanois 11.09. 20.30; 11.11. 16.30
Espana Heroica, német-spanyol, 1938, r: Joaquín Reig, Paul Laven, Fritz C. Mauch 11.12. 18.30
Köztársasági gyerekek a Szovjetunióban (Los ninos de Rusia), spanyol dokumentumfilm, 2001, r: Jaime Camino 11.10. 20.30
Meghalni Madridban (Mourir a Madrid), francia, 1962, r: Frédéric Rossif 11.11. 16.30
Miért kellett meghalni Madridban? (?Por qué morir en Madrid?), spanyol propagandafilm, 1966, r: Eduardo Manzanos Brochero 11.11. 18.30
Remény (L'espoir/Tierra de Teurel), francia-spanyol, 1945, r: André Malraux, Boris Peskine 11.10. 16.30
Részletek a Noticiario Espanol anyagából 11.09. 16.30; 11.09. 18.30; 11.10. 18.30; 11.10. 20.30; 11.12. 18.30; 11.12. 20.30
Spanyolország (Iszpanyija), szovjet propagandafilm, 1939, r: Roman Karmen, Esfir Shub 11.10. 18.30
Spanyolország a szívben - Hans Beimler és a többiek (Spanien im Herzen - Hans Beimler und andere), keletnémet propagandafilm, 1985, r: Karlheinz Mund 11.11. 20.30
Spanyolország! (Spanien!), nyugatnémet dokumentumfilm, 1973, r: Peter Nestler 11.11. 20.30
Visszatérés az életbe (Return to Life), amerikai dokumentumfilm, 1937, r: Herbert Kline, Henri Cartier-Bresson 11.09. 16.30; 11.09. 20.30

Cseh Filmhétvége
november 17-20.

Az Örökmozgó, a Cseh Centrummal közösen, minden évben a legújabb és legjobb cseh filmekkel lepi meg közönségét. A programban három játékfilm és egy dokumentumfilm szerepel, 2005 és 2006-ban készültek. A kortárs cseh film egyik legnépszerûbb, immár nemzetközileg is ismert rendezõje Jan Høebejk, aki a hatvanas évek új hullámának örökségét viszi tovább. A Szépség bajban fõszereplõjének, a fiatal és szép Marcelának két férfi közül kell választania: az egyik férfi a szerelmet, a másik pedig az anyagi biztonságot jelenti.
Jan Švankmajernek, a cseh szürrealizmus élõ klasszikusának legutóbbi filmje, a Holdkór (Šílení) kerül bemutatásra.
Az ötvenes évek börtöneiben játszódó Tenyérnyi égbolt (Kousek nebe, rendezte: Petr Nikolaev) bizonyítja, hogy a szerelem fellobbanását még a legszörnyûbb körülmények sem tudják megakadályozni. A film idén elnyerte a Variety filmkritikusainak díját, azaz a tíz legjobb európai film közé sorolták.
Az Olajmezõ (Zdroj) a bakui olajtermelés hátterét, a helyi lakosok kiszolgáltatottságát mutatja be. A nyugati befektetõket csak a profit megszerzése érdekli, az értékes nyersanyag közelében élõ lakosság életkörülményeinek javítása csak elméletben szerepel céljaik között. A film 2005-ben Pilzenben elnyerte a legjobb film díját és a közönségdíjat.

Támogató: Cseh Centrum

Holdkór (Šílení), cseh-szlovák, 2005, r: Jan Švankmajer 11.19. 20.30
Olajmezõ (Zdroj), cseh dokumentumfilm, 2005, r: Martin Mareèek, Martin Skalský 11.18. 18.30
Szépség bajban (Kráska v nesnázích), cseh, 2005, r: Jan Høebejk 11.17. 20.30
Tenyérnyi égbolt (Kousek nebe), cseh, 2005, r: Petr Nikolaev 11.18. 20.30; 11.19. 18.30

Kieœlowski
november 2-8.

Sokan rajongtak érte. Ültek elvakultan a moziban, és örültek, hogy Wajda után ismét van nagy rendezõje a mindig megbízhatóan teljesítõ, gyakran szikrázgató lengyel filmmûvészetnek.
Sokan szerették és szeretik. Egy nemzedék idõsebb és fiatalabb tagjait érintette meg szükségszerû véletlennel, és véletlen szükségszerûséggel. Együtt kiáltottak vele és kiabáltak egymással, mikor vég nélkül vitatkoztak róla. Az idõsebbek elsõ, lázadóan szociális érzékenységû korszakára voltak fogékonyak. A Forradásra, a Társulatra, az Amatõrre, a betiltott Nyugalomra. Reményekre, amelyeket lezárt bennük a Befejezés nélkül. Fiatalabb kortársaikat lélektani filmjei vonzották, bizonytalanul lebegõ szellemiségükkel. Élvezték, ahogy titokzatosan kisiklik társadalom- és lélekelemzõ értelmük alól a Rövidfilm a gyilkolásról, a Rövidfilm a szerelemrõl. Szívesen inogtak Veronika kettõs életében, a Három színben. Egyik korosztály sem tudott minden alkotásáért lelkesedni. De a Véletlen összekapcsolta õket.

Támogató: Lengyel Intézet
NKÖM

Az amatõr (Amator), lengyel, 1979 11.02. 20.30 Megnyitó
Befejezés nélkül (Bez koñca), lengyel, 1984 11.03. 20.30
Elsõ szerelem (Pierwsza mi³oœæ), lengyel dokumentumfilm, 1974 11.06. 18.30
Forradás (Blizna), lengyel, 1976 11.03. 18.30
Három szín: Kék (Trois couleurs: Bleu), francia, 1993 11.04. 20.30
Három szín: Piros (Trzy kolory: Czerwony), lengyel, 1994 11.05. 20.30
Hivatal (Urz¹d), lengyel filmetûd, 1966 11.04. 18.30
Kívánságmûsor (Koncert zyczen), lengyel filmetûd, 1967 11.04. 16.30
£ódŸ városából (Z miasta £ódŸi), lengyel dokumentumfilm, 1969 11.08. 20.30
Nagy állat (Du¿e zwierzê), lengyel, 2002, r: Jerzy Stuhr, f: Krzysztof Kieœlowski 11.08. 20.30
Nyugalom (Spokój), lengyel, 1976 11.04. 16.30
Rövidfilm a gyilkolásról (Krótki film o zabijaniu), lengyel, 1988 11.06. 20.30
Rövidfilm a szerelemrõl (Krótki film o mi³oœci), lengyel, 1988 11.04. 18.30
Társulat (Personel), lengyel, 1975 11.06. 18.30
Véletlen (Przypadek), lengyel, 1981 11.07. 20.30
Veronika kettõs élete (Podwójne zycie Veroniki), francia-lengyel, 1991 11.05. 18.30
Villamos (Tramwaj), lengyel filmetûd, 1966 11.03. 18.30

Orosz Filmhét
november 16-22.

Sajátos megemlékezés 1956 ötvenedik évfordulójára ez a magas szintû orosz-magyar együttmûködéssel létrejött filmhét, amelyen három 1956-ban és három 2006-ban készült alkotás kerül bemutatásra. Az elõbbi három (A Rumjancev-ügy, Tavasz a kisvárosban, A negyvenegyedik) a maga idejében Magyarországon is igen népszerû szovjet új hullám elindításában játszott fontos szerepet, de már csak ritkán vetítik õket. Az utóbbi három (Pityer FM, Áldozatot játszva, A kapcsolat) pedig a nálunk szinte ismeretlen mai orosz film jellegzetes alkotásának számít és most elõször látható Magyarországon.

A negyvenegyedik (Szorok pervij), szovjet, 1956, r: Grigorij Csuhraj 11.20. 19.00
A Rumjancev-ügy (Gyelo Rumjanceva), szovjet-orosz, 1955, r: Ioszif Hejfic 11.19. 16.30
Áldozatot játszva (Izobrazsaja zsertvu), orosz, 2006, r: Kirill Szerebrjannyikov 11.21. 20.30
Kapcsolat (Szvjaz), orosz, 2006, r: Dunya Szmirnova 11.22. 21.00
Pityer-FM, orosz, 2006, r: Okszana Bicskova 11.16. 20.30
Tavasz a kisvárosban (Veszna na Zarecsnoj ulice), szovjet-orosz-ukrán, 1956, r: Feliksz Mironyer, Marlen Hucijev 11.18. 16.30

Argentín Filmhét
november 24-28.

A latin-amerikai országok közül Argentína filmgyártása meghatározó volt egészen az elmúlt évekig. A hetvenes-nyolcvanas években Brazília mellett a legtöbb filmet itt gyártották. Ez után a brazil filmgyártás voltaképpen összeomlott (manapság talál ismét önmagára), az argentín filmkultúra viszont megõrizte vezetõ szerepét. Nagy számban készülnek közönségfilmek, a különbözõ nemzetközi fesztiválokon mindig felbukkan egy-egy útkeresõ munka. Néhány évvel ezelõtt már vetítettünk az Örökmozgóban egy ilyen (több, jelentõs fesztiválsikert begyûjtõ) filmet Mundo grúa címmel. Fogadtatása elmaradt a várakozásainktól. Ezért most úgy gondoltuk, hogy a sorozatba vegyesen válogatunk: közönségfilmeket éppúgy, mint szerzõi alkotásokat, mert ezzel tudunk igazán reprezentatív keresztmetszetet nyújtani az argentin filmgyártásról, és így -reményeink szerint- a magyar közönséget is inkább becsábíthatjuk a moziba.

A végsõ gyõzelemig (Hasta la victoria siempre), argentin, 1997, r: Juan Carlos Desanzo 11.25. 20.30
Amikor nincs vesztenivaló… (Nada x perder), argentin, 2001, r: Enrique Aguilar 11.24. 20.30
Chiche Bombón, argentin, 2004, r: Fernando Musa 11.26. 20.30
Kihûlt nyomon (Asesinato a distancia), argentin, 1998, r: Santiago Carlos Oves 11.27. 20.30
Kopogtatások az ajtómon (Golpes a mi puerta), argentin-venezuelai-kubai-angol, 1994, r: Alejandro Saderman 11.28. 20.30

Határátlépés - dokumentumfilm-sorozat
november 23-26.

A fiatalon világhíressé lett török származású német rendezõ, Fatih Akin szavaival élve, "ha nem tudjuk eltörölni a határokat a térképeken, akkor a fejekben lévõ határokat kell áttörnünk és átlépnünk". Erre tesz kísérletet ez a négy új német dokumentumfilm, melyek mindegyike a maga egyéni módján mutatja be a földrajzi - és egyben persze szociális és kulturális - határok átlépésének hol drámai, hol komikus, de mindig izgalmasan emberi történeteit.

Támogató: Goethe Intézet

A múlt kis töredéke (Der irrationale Rest), német dokumentumfilm, 2005, r: Thorsten Trimpop 11.26. 18.30
Akik a csatornát átússzák (Kanalschwimmer), német dokumentumfilm, 2004, r: Jörg Adolph 11.25. 18.30
Át a hídon - Isztambul hangja (Crossing the Bridge - The Sound of Istanbul), német dokumentumfilm, 2005, r: Fatih Akin 11.23. 18.30
Európa piac (Jarmark Europa), német dokumentumfilm, 2004, r: Minze Tummescheit 11.24. 18.30

20. század a filmen: 1936
november 2-30.

Szeptemberben indítottuk útjára a 20. század a filmen címû, egy éven át tartó filmtörténeti sorozatunkat. Minden hónapban más és más társadalomtörténeti korszakot ragadunk ki az elmúlt száz évbõl, és olyan filmeket vetítünk, melyek vagy kifejezik az adott korszak hangulatát, vagy mesélnek róla, tükrözik azt. A sorozat második darabjának az 1936-os évet választottuk ki.
1936-ban egy új Európa térképe rajzolódott meg. A határok meghúzásában gazdasági, politikai érvek döntöttek, illetve még egy cél: Németország meggyengítése. A világgazdasági válság azonban mindent felülírt: egyre jobban fokozódott a terjeszkedési kényszer a piacok megszerzéséért, ehhez szolgáltatott ideológiát a nemzeti szocializmus. Ezzel sikerült a fennálló társadalmi feszültségekrõl a figyelmet elterelni és a tömegeket egy eszme mellett elkötelezni.
A filmtörténeti válogatásba került filmek részben az 1936-os évben készültek, részben a '36-os idõszakot mutatják be. Tizenhárom film került a válogatásba. Nagy részük kapcsolódik az idén 70. évfordulójához érkezett spanyol polgárháború történetéhez (A spanyol légió; A háborúnak vége; Fedõneve: Lukács; Salud, Maríja!). Vannak köztük olyanok, melyek a korszak egy másik meghatározó történelmi eseményét, Hitler és a Német Birodalom elõretörését ragadják ki sajátos megközelítésben, hol tragikusan, hol tragikomikusan ábrázolva (Max, Amarcord, A hetedik kereszt, Liam, Comedian Harmonists). A sorozatunk részévé válik az 1929-es világgazdasági válság, amely hatását igazán a 30-as évek közepén éreztette (A remény bajnoka, Érik a gyümölcs).
Reméljük, szívesen idézik fel velünk a mögöttünk hagyott század korszakait.

A háborúnak vége (La guerre est finie), francia, 1966, r: Alain Resnais 11.15. 18.30
A hetedik kereszt (The Seventh Cross), amerikai, 1944, r: Fred Zinnemann 11.22. 16.30
A remény bajnoka (Cinderella Man), amerikai, 2005, r: Ron Howard 11.15. 20.30
A spanyol légió (La Bandera), francia, 1935, r: Julien Duvivier 11.02. 16.30
Amarcord, olasz-francia, 1973, r: Federico Fellini 11.20. 20.30
Bagger Vance legendája (The Legend of Bagger Vance), amerikai, 2000, r: Robert Redford 11.07. 16.30
Comedian Harmonists, német, 1997, r: Joseph Vilsmaier 11.30. 20.30
Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath), amerikai, 1940, r: John Ford 11.25. 16.30
Fedõneve: Lukács, magyar, 1977, r: Manosz Zahariasz, Köõ Sándor 11.13. 16.30
Liam, angol-német-francia, 2000, r: Stephen Frears 11.29. 20.30
Max, kanadai-német-magyar-angol, 2002, r: Menno Meyjes 11.13. 20.30
Modern idõk (Modern Times), amerikai, 1936, r: Charles Chaplin 11.14. 20.30
Párttagsági könyv (Partyijnij bilet), szovjet, 1936, r: Ivan Pirjev 11.16. 17.00
Salud, Maríja! (Szalut, Marija!), szovjet, 1970, r: Joszif Hejfic 11.20. 16.30
Szajna-parti szerelem (La belle équipe), francia, 1936, r: Julien Duvivier 11.26. 16.30

Visconti 100
november 1-30.

Visconti 100 éve született és már 30 éve, hogy meghalt. Amikor megkérdezték tõle, miért foglalkozik filmrendezéssel, azt válaszolta: "Egyszerûen azért, mert kerestem egyfajta kifejezésmódot, amellyel leleplezhetem a körülöttem lévõ igazságtalanságokat. Megpróbáltam festeni, írni, de végül is a filmmûvészetben találtam meg az igazi mûfajomat. Színházban is sokat rendeztem, de ott más volt a helyzet, mert teljesen alárendeltem magamat Shakespeare-nek, Arthur Millernek vagy Csehovnak." Visconti Jean Renoirt tartja mesterének, 30-as éveiben Párizsban tõle tanulta a filmkészítés titkait. 1942-ben, a háború közepén készítette el elsõ remekmûvét, a neorealizmus nyitófilmjének is tekinthetõ Megszállottságot. Pontos szituációkban, erõteljes színészi alakításokkal, finom, vagy éppen drasztikus hatáselemek segítségével beszéli el a történeteket. Filmjeit novemberben és decemberben láthatjuk az Örökmozgóban.

Az ártatlan (L'innocente), olasz-francia, 1976 11.29. 18.30
Érzelem (Senso), olasz, 1954 11.23. 16.30
Fehér éjszakák (Le notti bianche), olasz, 1957 11.16. 18.30
Halál Velencében (Morte a Venezia), olasz-francia, 1971 11.30. 18.30
Közöny (Lo straniero), olasz-francia-algír, 1967 11.01. 20.30

Mario Soldati 100
november 8-29.

Az írnok és az írógép (Policarpo, ufficiale de scrittura), olasz-francia-spanyol, 1958, r: Mario Soldati 11.08. 16.30
Menekülés Franciaországba, (Fuga in Francia), olasz, 1948, r: Mario Soldati 11.14. 16.30
Négy lépés a fellegekbe (Sous le ciel de Provence), olasz-francia, 1956, r: Mario Soldati 11.27. 16.30
Oké Néro (O.K. Nerone), olasz, 1951, r: Mario Soldati 11.21. 16.30
Törvényen kívüli lovag (Le avventure di Mandrin), olasz-francia, 1951, r: Mario Soldati 11.29. 16.30

Monica Vitti
november 23-30.

Éjfélkor indul útjára a gyönyör (A mezzanotte va la ronda del piacere), olasz, 1975, r: Marcello Fondato 11.30. 16.30
Tündéri nõk (Le fate), olasz-francia, 1966, r: Luciano Salce, Mario Monicelli, Mauro Bolognini, Antonio Pietrangeli 11.28. 16.30
Vörös sivatag (Deserto rosso), olasz-francia, 1964, r: Michelangelo Antonioni 11.23. 20.30

Staudte 100
november 3-6.

Wolfgang Staudte (1906-1984), aki apja nyomdokán 20 éves korától színpadi, majd 1931-tõl filmszínészként dolgozott, olyan színházi nagyságok mellett szerzett rendezõi gyakorlatot, mint Max Reinhardt és Ernst Piscator. Bár már 1941-ben játékfilmet rendezett, leghíresebb alkotása 1946-ban készült a kelet-berlini DEFA filmvállalat felkérésére: A gyilkosok köztünk vannak olyan égetõen aktuális témát vetett fel máig ható érvényességgel, ami kiindulást jelentett a német filmgyártás háború utáni újjászületéséhez. Talán e miatt az (ön)kritikus megközelítés miatt jutott el a magyar mozikba az 1955-tõl már Nyugat-Németországban alkotó Staudte késõbbi filmjeinek többsége is.

A búcsú (Kirmes), nyugatnémet, 1960 11.06. 16.30
Az alattvaló (Der Untertan), német, 1951 11.03. 16.30

Neorealista barátaink-filmklub

A XX. század egyik leghaladóbb, leghumanistább irodalmi és filmmûvészeti irányzata a neorealizmus. Olyan neoavantgárd mozgalom, amely különbözõ származású és világnézetû írókat, költõket, képzõmûvészeket, zenészeket és filmeseket hozott össze. A neorealista filmekre jellemzõ, hogy olyan témákat dolgoznak fel, melyek a nézõk szociális érzékenységét fejlesztik. A filmklub elsõ filmje, a Fiúk a rács mögött (Vittorio De Sica, 1946) egy olyan világot ábrázol, ahol a felnõttek közönye és romlottsága javítóintézetbe juttat gyerekeket, ahol aztán fizikai és lelki gyötrelmek közepette jutnak egyre mélyebbre.
Minden elõadás két részbõl áll: Egy rövid bevezetõvel kezdõdik, majd a film vetítése után közös filmelemzés és baráti filmvita az Örökmozgó galériáján. Az elõadások havonta egyszer, 18.30-kor kezdõdnek.
Sorozatszerkesztõ-vitavezetõ: Csejk Miklós

Támogató: Magyar Mozgókép Közalapítvány

Németország, nulla évben (Germania anno zero), olasz-német, 1947, r: Roberto Rossellini 11.02. 18.30

ELTE Film szak filmtörténeti sorozata
november 7-28.

A halál kocsisa (Körkarlen), svéd, 1920, r: Victor Sjöström 11.14. 18.30
Az utolsó ember (Der letzte Mann), német, 1924, r: W. Murnau 11.07. 18.30
Patyomkin páncélos (Bronyenoszec Potyomkin), szovjet, 1925, r: Szergej Eizenstein 11.28. 18.30
Szent Johanna (La passion de Jeanne d'Arc), francia, 1928, r: Carl Theodor Dreyer 11.21. 18.30

Perlaki Tamás filmklubja

A vetítés után filmelemzés és vita. Elõadó és vitavezetõ: Perlaki Tamás

Támogató: Magyar Mozgókép Közalapítvány

Éli az életét (Vivre sa vie), francia, 1962, r: Jean-Luc Godard 11.27. 18.30
Kifulladásig (A bout de souffle), francia, 1960, r: Jean-Luc Godard 11.13. 18.30

Japán Filmklub

A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indít a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklõdõk számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes.

A négy nõvér (Asuru no gotoku/Like Asura), japán, 2003, r: Morita Yoshimitsu 11.22. 18.30
Séta az akácosban (Akashia no michi), japán, 2001, r: Matsuoka George 11.08. 18.30

DECEMBER

20. század a filmen: 1944
december 1- 30.

Szeptemberben indítottuk útjára a 20. század a filmen című, egy éven át tartó filmtörténeti sorozatunkat. Minden hónapban más és más társadalomtörténeti korszakot ragadunk ki az elmúlt száz évbõl, és olyan filmeket vetítünk, melyek vagy kifejezik az adott korszak hangulatát, vagy mesélnek róla, tükrözik azt. A sorozat harmadik darabjának az 1944-es évet választottuk.
Lángok állt a világ, de a „tizedik múzsa” ekkor sem hallgatott. Alfred Hitchcock Mentőcsónak című filmje az egész háborút, sőt az egész emberiség viselkedését modellezi. A filmek alapvető témájá a második világháború volt, de nem kizárólagos témája. A háború borzalmainak feldolgozása a következő évtizedekre várt. Példa erre Máriássy Félix nagyszerű alkotása a Budapesti tavasz, Jan Kadar és Elmar Klos filmje, az Üzlet a korzón, vagy Andrzej Wajda Csatorna című alkotása. Nemcsak az európai filgyártás, hanem az amerikai is kiemelt témaként kezelte a II. világháborút. Anthony Mann Telemark hősei, William Freshman Teherán és Roger Corman a Titkos küldetés című filmje foglalkozik a témával. 

A domb  (The Hill), angol, 1965, r: Sidney Lumet  12.13. 16.30
A holló (Le corbeau), francia, 1943, r: Henri-Georges Clouzot  12.07. 16.30
A mi nemzedékünk (Pokolenie), lengyel, 1955, r: Andrzej Wajda  12.26. 18.30
A nagy manőver (I Was Monty’s Double), angol, 1958, r: John Guillermin  12.20. 16.30
A tizedes meg a többiek, magyar, 1965, r: Keleti Márton  12.27. 16.30
Angelina, olasz, 1947, r: Luigi Zampa  12.05. 16.30
Az utolsó metró (Le dernier metro), francia, 1980, r: François Truffaut  12.04. 20.30
Budapesti tavasz, magyar, 1955, r: Máriássy Félix  12.08. 16.30
Csatorna (Kanal), lengyel, 1957, r: Andrzej Wajda  12.06. 20.30
Egy szerelem három éjszakája, magyar, 1967, r: Révész György  12.21.  18.30
Én és a tábornok (The Square Peg), angol, 1958, r: John Paddy Carstairs  12.15. 16.30
Eroica (Eroica – Symfonia bohaterska w dwóch częściach), lengyel, 1957, r: Andrzej Munk  12.06. 18.30
Este hatkor háború után (V seszt csaszov vecsera poszle vojni), szovjet, 1944, r: Ivan Pirjev  12.25. 16.30
Fizess a múltadért! (Frieda), angol, 1947, r: Basil Dearden  12.19. 16.30
Harc a sínekért (Bataille du rail), francia, 1946, r: René Clément  12.06. 16.30
Meghalni egy hosszú nap végén (The Long Day’s Dying), angol, 1968, r: Peter Collinson  12.16. 19.00
Mentőcsónak (Lifeboat), amerikai, 1944, r: Alfred Hitchcock  12.30. 18.30
Nincs irgalom (Senza pietá), olasz, 1948, r: Alberto Lattuada  12.04. 16.30
Róma nyílt város (Roma cittá aperta), olasz, 1945, r: Roberto Rossellini 12.08. 18.30
Senkiföldje, magyar, 1993, r: Jeles András  12.20. 20.30
Szent Lőrinc éjszakája (La notte di San Lorenzo), olasz, 1982, r: Paolo Taviani, Vittorio Taviani  12.02. 16.30
Teherán – Forgatókönyv Roosevelt meggyilkolására (Teheran), angol–olasz, 1947, r: William Freshman  12.11. 16.30
Telemark hősei (The Heroes of Telemark), amerikai, 1965, r: Anthony Mann 12.30. 16.30
Tiltott játékok (Jeux interdits), francia, 1951, r: René Clément  12.14. 17.00
Titkos küldetés (The Secret Invasion), amerikai, 1964, r: Roger Corman  12.07. 18.30
Utazás Jeruzsálembe (Patuvane kam Jerusalim), bolgár–német, 2003, r: Ivan Nicsev 12.02. 20.30 
Üzlet a korzón (Obchod na korze), cseh, 1965, r: Ján Kadár, Elmar Klos 12.01. 20.30
Viszontlátásra, gyerekek! (Au revoir les enfants), francia, 1987, r: Louis Malle  12.10. 20.30

Lee J. Cobb 95   
december 2-22.

Egyike a legjobb amerikai karakterszínészeknek. Színpadi színészként vált ismertté. Filmes karrierje művészi csúcsát az ötvenes években érte el, amikor kétszer nominálták a legjobb mellékszereplő Oscarjára: A rakparton (1954), A Karamazov testvérek (1958). Igen emlékezetes szerepe a 12 dühös ember egyik esküdtje (1957). 1953-ban beidézték az Amerika Ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé. Vallomást tett és együttműködött a bizottsággal, akárcsak Group Theatre-beli társa, a Rakparton későbbi rendezője, Elia Kazan. Olyan rendezőkkel dolgozhatott, mint Otto Preminger (Exodus, 1960), Clint Eastwood (Coogan’s Bluff, 1968), William Wyler (L. B. Jones felszabadítása, 1970). A mozifilmes mellékszerepeken túl gyakran jelent meg televíziós sorozatokban és filmekben, valamint show-műsorokban. Utolsó nagy hollywoodi filmszerepe: Kinderman detektív figurája Az ördögűzőben (1973). 1976-ban, 64 éves korában halt meg. Habár számos emlékezetes figurát hagyott maga után a filmvásznon, Willy Loman színpadi megformálása biztosította be számára az igazi színészi halhatatlanságot (Az ügynök halála, 1949-es Broadway-produkció). Később, 1966-ban ezt a szerepet eljátszotta egy televíziós filmváltozatban. Nemcsak ő érezte úgy, hogy Loman figuráját kifejezetten neki írták, de Arthur Miller is úgy nyilatkozott, hogy Cobbra gondolt, miközben a drámát írta.

A rendőrség csak áll és néz  (La polizia sta a guardare), olasz, 1973, r: Roberto Infascelli  12.22. 18.30
Anna és a sziámi király (Anna and the King of Siam), amerikai, 1946, r: John Cromwell  12.17. 16.30
Bernadette (The Song of Bernadette), amerikai, 1943, r: Henry King 12.16. 16.30
Bumeráng (Boomerang), amerikai, 1947, r: Elia Kazan  12.11. 20.30
L. B. Jones felszabadítása (The Liberation of L. B. Jones), amerikai, 1970, r: William Wyler   12.17. 18.30
Mint a bagoly nappal (Il giorno della civetta), olasz–francia, 1967, r: Damiano Damiani 12.02. 18.30
Ördögűző (The Exorcist), amerikai, 1973, r: William Friedkin  12.13. 20.30
Tizenkét dühös ember (Twelve Angry Men), amerikai, 1956, r: Sidney Lumet  12.15. 18.30

Carol Reed 100
december 10-28.

Színpadi színészként kezdte pályáját. 1929-ben debütált színházi rendezőként. A harmincas évek közepétől forgatókönyveket írt és filmeket rendezett. A háború alatt (1942-45) a Brit Katonai Filmszolgálat munkatársaként dolgozott. Filmjein erősen érződött az angol dokumentumiskola hatása. Ez egyaránt vonatkozott fikciós alkotásaira és dokumentummunkáira. Graham Greene íróval való együttműködése trilógiát eredményezett: A ledőlt bálvány (1948), A harmadik ember (1949), Havannai emberünk (1960). Paul Page úgy jellemezte, hogy „a negyvenes évek brit mozijának felülmúlhatatlan zsenije”. Sötét, komor hangulatú filmjeiben főleg üldözött, magányos hősök szerepeltek, akik önhibájukon kívül kerültek válságos helyzetbe, s teljes erejükkel küzdeniük kellett. Késői kereskedelmi sikereiben is megőrizte humánus alapállását (Trapéz, 1956; Lázadás a Bountyn, 1962; Olivér c. musical, 1968). 1952-ben ütötték lovaggá, elismerve, hogy olyan teljesítményt nyújtott, amelyről a brit mozi addig csak álmodni merészelt.

A harmadik ember (The Third Man), angol, 1949, r: Carol Reed  12.18. 18.30
Agónia és extázis (The Agony and the Extasy), amerikai, 1965, r: Carol Reed 12.28. 18.00
Az utolsó harcos (The Last Warrior), amerikai, 1969, r: Carol Reed  12.10. 16.30

Visconti 100
december 3-29.

Visconti 100 éve született és már 30 éve, hogy meghalt. Amikor megkérdezték tőle, miért foglalkozik filmrendezéssel, azt válaszolta: „Egyszerűen azért, mert kerestem egyfajta kifejezésmódot, amellyel leleplezhetem a körülöttem lévő igazságtalanságokat. Megpróbáltam festeni, írni, de végül is a filmművészetben találtam meg az igazi műfajomat. Színházban is sokat rendeztem, de ott más volt a helyzet, mert teljesen alárendeltem magamat Shakespeare-nek, Arthur Millernek vagy Csehovnak.” Visconti Jean Renoirt tartja mesterének, 30-as éveiben Párizsban tőle tanulta a filmkészítés titkait. 1942-ben, a háború közepén készítette el első remekművét, a neorealizmus nyitófilmjének is tekinthető Megszállottságot. Pontos szituációkban, erőteljes színészi alakításokkal, finom, vagy éppen drasztikus hatáselemek segítségével beszéli el a történeteket.

A párduc (Il gattopardo), olasz–francia, 1963, r: Luchino Visconti  12.29. 18.00
Elátkozottak (La caduta degli dei/Götterdämmerung), olasz–svájci–nyugatnémet, 1969 12.04. 18.00
Ludwig, francia–olasz–nyugatnémet, 1972, r: Luchino Visconti  12.03.  16.30
Megszállottság (Ossessione), olasz, 1942, r: Luchino Visconti  12.14. 18.30
Rocco és fivérei (Rocco e i suoi fratelli), olasz–francia, 1960, r: Luchino Visconti  12.09. 16.30
Vihar előtt (La terra trema), olasz, 1948, r: Luchino Visconti   12.20.  18.30

Otto Preminger 100
december 18-21.

Osztrák származású amerikai rendező. A színészi felkészítést Max Reinhardt színiiskolájában kapta. 1924-től játszott színpadon, a harmincas évek közepén a bécsi józsefvárosi színházat igazgatta. 1935-ben került az Egyesült Államokba. A színháztól egyre inkább a film felé fordult az érdeklődése. Filmes pályájának megalapozását jelentette a Valakit megöltek (1944) című fordulatos bűnügyi történet. A 20th Century Fox hosszú lejáratú szerződést kötött vele. 1950-ben független producer lett. Színházi tevékenysége mellett sorra rendezett különböző tematikájú és műfajú mozidarabokat: így film noirt (Angyalarc, 1952), modernizált zenés darabot (Carmen Jones, 1954), filmlektűrt (Jó reggelt, búbánat!, 1957), bűnügyi drámát (Egy gyilkosság anatómiája, 1959), politikai-társadalmi drámát (Exodus, 1960; Vihar Washington felett, 1962; Vihar Délen, 1967), regényadaptációt (Emberi tényező, 1979). Elhíresült mondása volt: „Nem szeretem, ha a színészek tanácsokat adnak, ők azért vannak, hogy játsszanak”. Színészválasztásának eredményeként a nála játszottak közül kilencen kaptak Oscar-nominálást, mint például Frank Sinatra, James Stewart, George C. Scott, John Huston.

Egy gyilkosság anatómiája (Anatomy of a Murder), amerikai, 1959, r: Otto Preminger  12.18. 20.00
Valakit megöltek (Laura), amerikai, 1944, r: Otto Preminger  12.21. 16.30

Dino Risi 90
december 22-23.

1916. december 23-án született Milánóban, és idén ünnepli 90. születésnapját. Pszichiáternek készült, aztán a filmrendezésnél kötött ki. Kedvenc időtöltése volt az emberek viselkedésének és mániáinak megfigyelése a kávézók teraszáról, ez sok filmjéhez adott inspirációt. Így sorakoznak például a Szörnyetegek című szkeccsfilmben az emberi állatkert eleven panoptikumának miniportréi Ugo Tognazzi és Vittorio Gassman segítségével.
Risi a hatvanas években teljesedett ki, megteremtve a „a komédia olasz módra” irányzat egyik sajátos változatát. Éles megfigyelőkészségét kamatoztatta az emberi gyengeségek, torzulások, fonákságok, a társadalmi deformációk felmutatása során. Tragikomédiáiban görbe tükröt tartott kortársainak. Meggyőződéssel vallja, hogy a humor és a nevetés a legjobb eszköz a társadalmi valóság ábrázolására.
2002-ben Velencében megkapta a Mostra életműdíjat. A fesztivál igazgatója így méltatta: „Filmjei egyszerre egyedi portrék és társadalomrajzok. Ez a harmónia Dino Risi művészetének a lényege. Nem szabad elfelejtenünk, hogyan nőtt és teljesedett ki ez a művészet egyre jobban, mély és bölcs melankóliával.”

Előzés (Il sorpasso), olasz, 1962, r: Dino Risi  12.23. 18.30
Szörnyetegek (I mostri), olasz, 1963, r: Dino Risi  12.22. 20.30

ELTE Film szak filmtörténeti sorozata
december 5-27.

Az anya (Maty), szovjet, 1926, r: Vszevolod Pudovkin  12.12. 18.30
Föld (Zemlja), szovjet–ukrán, 1930 r: Alekszandr Dovzsenko  12.19. 18.30
Gyilkos arany (Kapzsiság) (Greed), amerikai, 1924, r: Erich von Stroheim  12.27. 18.30
Mister West rendkívüli kalandjai a bolsevikok országában (Nyeobicsajnije prikljucsenyija misztera Veszta v sztranye bolsevikov), orosz, 1924, r: Lev Kulesov 12.05. 18.30

Neorealista barátaink - filmklub

A XX. század egyik leghaladóbb, leghumanistább irodalmi és filmművészeti irányzata a neorealizmus. Olyan neoavantgárd mozgalom, amely különböző származású és világnézetű írókat, költőket, képzőművészeket, zenészeket és filmeseket hozott össze. A neorealista filmekre jellemző, hogy olyan témákat dolgoznak fel, melyek a nézők szociális érzékenységét fejlesztik.
Minden előadás két részből áll: Egy rövid bevezetővel kezdődik, majd a film vetítése után közös filmelemzés és baráti filmvita az Örökmozgó galériáján. Az előadások havonta egyszer, 18.30-kor kezdődnek.
Sorozatszerkesztő-vitavezető: Csejk Miklós

Támogató: Magyar Mozgókép Közalapítvány 

A gyermekek figyelnek bennünket (I bambini ci guardano), olasz, 1943, r: Vittorio De Sica  12.07. 18.30

Perlaki Tamás filmklubja

A vetítés után filmelemzés és vita. Előadó és vitavezető: Perlaki Tamás

Támogató: Magyar Mozgókép Közalapítvány 

Férjes asszony (Une femme mariée), francia, 1964, r: Jean-Luc Godard  12.11. 18.30

Japán Filmklub

A Japán Alapítvány budapesti irodája havi két vetítéssel filmklubot indított a mai japán film és a japán kultúra iránt érdeklődők számára. A filmeket angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A belépés ingyenes.

Első szerelem (Hatsukoi), japán, 1999, r: Shinohara Tetsuo  12.13. 18.30