Ludas Matyi

( 1949, rendező: Nádasdy Kálmán)

 

A művek keletkezése

Fazekas Mihály az 1800-as évek elején írta meg a Ludas Matyi (az akkori helyesírás szerint Lúdas Matyi) című elbeszélő költeményét, melyet többször is átdolgozott. Végső formájában 1814-ben jelent meg. Az ebből készült filmváltozatot Nádasdy Kálmán és Ranódi László 1949-ben készítette. A forgatókönyvet Szinetár György írta. A történet 1820 és 1830 között játszódik.

 

Az eredeti mű és a forgatókönyv összehasonlítása

Az egyik legszembetűnőbb különbség, hogy a forgatókönyv sok, az elbeszélő költeményben még csak nem is említett mellékszereplővel egészül ki. Ugyanígy gyakori a „körítés", a megegyező alapmotívumok (Matyi ill. Döbrögi megbotozása) „felöltöztetése", kiszínesítése kisebb történetekkel. A forgatókönyv és a film nem ábrázolja Döbrögi jellemfejlődését, mely az eredeti mű egyik lényeges momentuma. Fazekas elbeszélő költeményében Döbrögi megbánja tettét, megváltozik, jó emberré lesz. A forgatókönyv a kor elvárásaihoz illő eszmei mondanivalóval is kibővült: így válhatott a Ludas Matyi „egy nép felemelkedési vágyának és forradalmi törekvéseinek eposzává".

 


A filmes jelenet értelmezése

A filmes jelenet minden új helyszín, új szereplő(k) érkezése, ill. távozása egy-egy új jelenetnek számít természetesen filmnyelvi eszközökkel kifejezve (pl. áttűnéssel helyszín változtatása, kamera ráirányítása a belépő szereplőre stb.). Nehézséget okoz a hosszabb jelenetek határának pontos megállapítása. Jelen esetben pl. a vásári jelent több kisebb „képből", a többi jelenethez képest jóval több beállításból áll, mégis egy jelenetnek számít, hiszen a helyszín változatlan (vásár), a szereplők ugyanazok (vásározók, Döbrögéik), az időpont ugyanaz. A vásárban egyszerre több helyszínen történnek az események, melyek úgy hatnak, mintha külön jelenetek lennének. Ha viszont tartjuk magunkat a hely-idő-szereplő(k) hármas egységhez, könnyebben meg tudjuk állapítani a jelenetek határait. Az eredeti forgatókönyv 120 képből. ill. 662 beállításból áll. A jelenetek határainak megállapításánál igazodtam a képek határaihoz, tiszteletben tartva ezzel a forgatókönyvíró elképzeléseit. A film jeleneteinek meghatározásánál a hely-idő-szereplő(k) egységet vettem kiindulópontnak. Az összehasonlítás megkönnyítéséért a mellékletekben( A teljes tanulmány a Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtárában olvasható. (A szerk.)) szereplő, csilaggal jelölt oszlopban a forgatókönyv, ill. film megegyező, vagy hasonló cselekményű jeleneteinek sorszámát is feltüntettem.

-A rövidítés és a felcserélés nem azonos nagyságrendű egységekre jellemző, nem azonos típusú művelet


- Összevonás


- Tágítás (expanzió, amplificatio)


- Tipizálás:

(1) egyezés

(2) módosítás

(3) kihagyás

a) filmből forgatókönyvé

b) forgatókönyvből filmé (A kövérrel szedett szöveg a szerkesztő megjegyzése)

 

A forgatókönyv és a film jeleneteinek jellemzői

Ezek figyelembevételével a film, ill. a forgatókönyv jeleneteinek meghatározása és összehasonlítása során a következő sajátosságokat vettem észre:

(1) Teljesen megegyező jelenetek. A film jelenetei megegyeznek a forgatókönyv „képeivel", jeleneteivel. Nincsenek se lerövidítve, módosítva, nincsenek pl. a szövegek felcserélve stb. (Ezeket a jeleneteket dőlt betűtípussal emeletem ki.)

Gyakori, hogy a film és a forgatókönyv jelenetei bár megegyeznek, a jelenetek sorrendje felcserélődött.

(2) A filmben szereplő jelenetek nagy része a forgatókönyv jelenetének módosított változata.

A módosítás egyik fajtájaként igen gyakran előfordul a jelenetek lerövidítése, a leglényegesebb mozzanatok kiragadása. Pl. Gergely átad egy levelet Gyöngyinek, amiben a mérgezésről tájékoztatja őket valaki. A forgatókönyv szerint Döbrögi arról faggatja Gergelyt, ki adta át neki ezt a levelet. Majd pedig Gergely személyleírása alapján „gyanús", nagybajszú férfiakat sorakoztatnak fel. A filmben ez utóbbi rész kimarad, mivel nem befolyásolja a történet alakulását.

Ritkábban, de előfordul a szövegek felcserélése. Pl. Amikor Gergely átadja Nyegriczky báró üzenetét, a forgatókönyvben és a filmben Gyöngyi és Döbrögi szövege felcserélődött. Érdekesség az is, hogy a forgatókönyvben Döbrögit főispánná, a filmben alispánná választják.

Helyzetek felcserélése. Pl. A forgatókönyvben Anyó és Matyi rőzsegyűjtés közben találkozik Gergellyel, aki Döbrögi felől érdeklődik. A filmben Gergely Matyitól és Pirostól kérdezősködik.

Több jelenet összevonása. Ez a megoldás főleg dramaturgiai okokra vezethető vissza. A jelenetek összevonásával jobban kiemelhető a lényeges rész, egyszerűbben megoldhatók bizonyos beállítások, helyzetek.

Egy jelenet felosztása több, kisebb jelenetre. Pl. A viharban megérkező Nyegriczky Bálintot Döbrögi nem ismeri fel, fél beengedni. A filmben ezt a jelenetet dramaturgiailag úgy oldották meg, hogy hol a bárót, hol Döbrögiéket mutatták, míg a forgatókönyvben Döbrögi csak a báró hangját hallja. Így izgalmasabbá válik a film, a jelenetek több feszültséget hordoznak magukban.

(3a) A filmben szereplő, de a forgatókönyvből kimaradó jelenet, melynek szerepe a történet érthetőbbé, egyértelművé tétele a nézők számára, esetleg a tartalmi-ideológiai mondanivaló jobb kiemelése. Pl. A forgatókönyv csak utalásszerűen fejeződik be, a nézőre bízza, hogyan értelmezi a filmet. A film utolsó jelenete nem enged ekkora „szabadságot" a nézőnek: egyértelműen megtudjuk, hogy jól teszi az arisztokrácia, ha fél, mert az igazság győz, és az igazságnak néha még fegyvere is van.

(3b) A forgatókönyvben szereplő, de a filmből kimaradó jelenetek, melyeket az alábbiakban vizsgálok meg részletesebben. Ezen jelenetek nagy valószínűséggel leforgatásra kerültek.

Ezek alapján a film és a forgatókönyv jeleneteinek összehasonlításakor csak azokat a jeleneteket vizsgáltam, melyek szerepelnek a filmben, de nem szerepelnek a forgatókönyvben, valamint amelyek szerepelnek a for gatókönyvben, de nem szerepelnek a filmben. A módosított jeleneteket, hasonlóságuk miatt - bár külön vita tárgya lehetne, hogy hasonló jelenetek alatt mit értünk - nem vizsgáltam.

 

A kész film és a forgatókönyv közötti különbség

A filmben szereplő, a forgatókönyvből hiányzó jelenetek listája, magyarázata

Jelenet száma

Cselekmény

Magyarázat

9

Megérkeznek a Döbrögi birtokra, Piros nagyon szépnek találja.

A forgatókönyv szerint úgy derül ki, hogy Piros már Döbrögiéknél van, hogy Mari néni, a belső cseléd magyarázza el neki, mit kell csinálnia. A forgatókönyv jelenete ezzellerövidült, és mindenki számára világossá vált, hogy Piros megérkezett az urasághoz.

21

Két hajdú égő fáklyát dob a kovácsműhely tetejére, majd ellovagol az úton.

Matyi drámai helyzetének fokozása, annak kihangsúlyozása milyen nagy bajban van.

22

A kovácsműhely lángokban áll, Matyi elkeseredett arccal jön elő a füstből. A falubeliek vízzel oltják a lángokat.

Matyi drámai helyzetének fokozása, annak kihangsúlyozása milyen nagy bajban van.

26

Piros Bogáncs csizmáját tisztogatja, és megkéri, hogy vigye be a csizmákataszobájába.

Bogáncs Piros iránti érzéseinek jobb kiemelése.

30

Hajdúk bekísérik a bárót és Gergelyt a házba. Piros az ajtóban fogadja őket, elveszi a csomagjukat. Gergely még visszanéz Piros után.

Annak kiemelése, hogy Gergely is vonzódik Piroshoz. Újabb konfliktushelyzet megteremtése.

37

Paméla az ételek feltálalására tanítja a pincéreket. Bemutatja, hogy a francia etikett szerint hogyan kell körbehordozni az ételeket. Nyeszli és a pincérek utána csinálják.

A forgatókönyvben szereplő konyhai jelenet lerövidítése, átalakítása. Enyhe iróniát, humort takar a jelenet. A következő jelenetben a hajdúk ennek megfelelően hordozzák körbe az ételeket.

54

A füvészkertben diákok sétálva tanulnak, egyikük kulacsából iszik.

A kollégiumra való utalás, egyértelművé tétele annak, Matyi hol jár.

72

Piros átfut a folyosón.

Utalás arra, hogy Piros valamire készül, valamit tervel magában.

79

Bogáncs a szobában a kulcslyukon keresztül les ki a folyosóra, s csendre inti a többieket.

Valószínű, hogy a forgatókönyv egy korábbi jelenetéhez tartozott, a fokozás érdekében lett új jelenet. (Egy jelenet felosztása több kisebb jelenetre.)

84

Matyiék még az ajtó előtt szöszmötölnek, Boldizsár elveszi Matyitól a szükséges orvosi eszközöket.

Valószínű, hogy a forgatókönyv egy korábbi jelenetéhez tartozott, a fokozás érdekében lett új jelenet. (Egy jelenet felosztása több kisebb jelenetre.)

121

Ellovagol.

Utalás arra, hogy Gergely tényleg elindult megkeresni Matyit. A néző elbizonytalanodhat, hogy Gergely találkozott-e Matyival.

125

Halászok a bojtárfiút Matyihoz vezetik, közben személyes élményeiket mesélik. A halászok bemutatják Matyinak a fiút, akinek a családját egy szál gúnyában űzték ki a megyéből. A fiú elmondja, hogy csak ő maradt, nem érték utol a pandúrok csoda lovát. Ekkor megérkezik Piros, aki elmondja, hogy Gergely halálhírét keltette Döbrögön, és hogy másnap lesz az ispánválasztás. Matyi dühös lesz a hírtől. Matyi a bojtárfiú segítségét kéri a holnapi választáson. Pirost visszaküldi üzenetével Gergelyhez, de Piros inkább Matyival maradna. Matyi meggyőzi, hogy most menjen vissza, és ha meglesz a választás, és nem kapják el, utána összeházasodnak.

A forgatókönyvben nem derül ki, hogy honnan ismeri meg Matyi azt a bojtárfiút, aki Döbrögi ispánná választásakor Ludas Matyinak adja ki magát. A forgatókönyvben szintén kimarad, csak utalásszerűen tudjuk, sejtjük, hogy Piros elment Semjénbe, és figyelmeztette Matyit. Ezek a filmbe beiktatott jelenetek egyértelművé teszik a néző számára a történetet.

127

Egyik hajdú kiabál, hogy jön Döbrögi alispán úr. Pár parasztgyerek lelkesen éljenezni kezd, de Bogáncs visszaparancsolja őket a helyükre, hogy csak akkor vivátozzanak, hogy ha Döbrögi alispán úr átlépte a diadalkaput.

A hangulat, a parasztokkal való „bánásmód" kihangsúlyozása.

128

Piros izgatottan kérdi Gergelyt, hogy hol maradt ilyen soká. Gergely örömmel mondja, hogy alispánt választottak.

Piros izgalmának kihangsúlyozása. Az ispánválasztás „sikerességének" érzékeltetése Gergely öröme által.

132

Matyi egy hirdetőtáblára az alábbi szöveget írja: Itt járt Ludas Matyi és akármikor visszajön, ha kell. Anyó bosszankodik, hogy miért is engedte el Matyit akkor a vásárra. Matyi egyáltalán nem bánja, mert legalább tanult valamit. Piros aggodalmaskodik, hogy mi lesz ezután, nem fogják őket békén hagyni. Matyi megnyugtatja, hogy van őneki fegyvere, az igazság, de botja is van hozzá.

A forgatókönyv utolsó jelenetei a nézőre bízzák a történet továbbgondolásának lehetőségét.

Ezzel a befejezéssel nyeri el a film végső mondandóját.

A filmből hiányzó, a forgatókönyvben szereplő jelenetek listája, magyarázata

Jelenet száma

Cselekmény

Magyarázat

1

Matyi a fűben heverészik, fütyül, a libáit legelteti. Anyó az erdő szélen rőzsét szed, odakiált Matyinak, hogy inkább dolgozna, mint heverészne. Matyi egy madarat figyel, parittyával megcélozza. Odaszól az Anyónak, hogy a madár sem dolgozik.

Matyi hozzáállása ebben a jelenetben ellentmond a későbbi jelenetekben mutatott viselkedésének.

Fazekas művében pontosan fellelhető részlet.

2

Javítják a Döbrögi címert, a címeres rézcsatot a lószerszámon, porolják az úr ünneplő mentéjét.

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet.

3

Gyöngyi mutatja a hajdúnak, hogy apja arcképét hova akasz-sza fel. Egy szög véletlenül kiszakítja a képet, Paméla felkiált, Gyöngyi toporzékolni kezd és megfenyegeti a hajdút, hogy apja ezért megbünteti.

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet.

Döbrögi és Gyöngyi jellemvonásainak hangsúlyozása.

8

Matyi és Anyó most értek haza a rőzsével. Matyi tereli a libákat, Piros szalad feléje.

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet.

15

Mari néni és Piros tollal tölti meg a párnákat. Mari néni tanítja Pirost, mit hogyan csináljon. Mari néni kimegy a szobából, Piros bezuhan az ágyba, és álmodozni kezd arról, hogy milyen szépet álmodhat az, aki ilyen selyem ágyban alhat.

Piros megérkezését Döbrögre igen erősen lerövidítették. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a jelenet leforgatásra került, Piros őszinte elragadtatása egészen megható.

17/d

Döbrögi a vásárbíró hátára ül, mert az nem hozta el a karosszékét. Bogáncs, Döbrögi, Vásárbíró nyájasan beszélgetnek. Bogáncs szerint sok a dézsmatartozásuk. Vásárbíró összeroskad Döbrögi alatt. Döbrögi hanyatt fordul. Gyöngyi és Paméla beszélgetnek, Gyöngyi szerint jó, hogy nem jött el Nyegriczky Bálint, nem látja így Döbrögit.

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet.

20

Gyöngyi a pruszlikot próbálja, behallatszik Bogáncs hangja, ahogy számol. Gyöngyi kinéz, közönyösen csukja be az ablakot.

Gyöngyi személyiségét már ismerjük, ezzel „csak" tovább bővítenénk a róla kialakult képet.

30/a

Áttűnésből. Ekhós szekér mellett a földön fekszenek és alszanak a színészek és Matyi is.

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet.

33

Sürgés-forgás van a konyhában, Bogáncs felügyel. Nyeszli kóstolgat, Bogáncs leszidja. Kukta elrejt egy libacombot, Nyeszli figyeli a többieket, mindenki dolgozik. (Az ő szemszögéből látjuk.) Komondor bejön és kiveszi a kukta zsebéből a combot, Nyeszli észreveszi, odakap, kitépi a szájából. Vinné vissza a tálhoz, de Bogáncs kérésére odaadja. A komondor megugatja Bogáncsot.

Dramaturgiailag nehezen kivitelezhető beállítások sorából épül fel.

A konyhai jelenetet nagymértékben lerövidítették.

37

Vásártéren áll a szekér, Matyi kibújik a ponyva alól, kezében könyv. A 3 színész haraggal beszél az esetről: „Ezért lesz úrrá rajtunk a német, mert ilyen a magyar nemes."

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet.

„Erős" tartalmi mondandója miatt szerintem cenzúrázott jelenet.

50

Piros sír, Matyiért aggódik. Gergely őszintén vigasztalja. Rákérdez, hogy szereti-e Matyit. Piros bevallja. Gergely nyugtatgatja. Áttűnés.

Piros és Matyi egymás iránti érzései kimondatlanul izgalmasabbnak, titokzatosabbnak tűnnek.

61

Piros a kamrája ablakán les ki, szemével Gergelyt követi. Gergely az udvaron át az istálló felé lovagol. Dúdol.

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet. Később egyértelműen kiderül, hogy Gergely megérkezett Döbrögre.

63

Udvaron nagybajszú férfiak sorakoznak fel, Gergely „válogat". Bogáncs dühös, Döbrögi fogadkozik, hogy megtalálja a levelet átadó férfit, még ha az egész megyét is kell feltúrni. Egyik bajuszos igazolást kér, hogy már ötször volt itt. Paméla azt tanácsolja neki, hogy vágassa le a bajszát, akkor nem lesz gyanús. Döbrögi ekkor ráébred, hogy bizonyára már az ő „embere" is levágatta a bajszát.

Szinte már „időhúzásnak" tűnhetett ez a jelenet. Nem befolyásolja a történet további alakulását.

67

Bográcsoznak. Nyeszli mondja Gyöngyinek és Pamélának, hogy mit tegyenek bele. Döbrögi az ágyban fekve figyeli, mit főznek. Gyöngyi visz neki egy tányérral, de Paméla még beledob valamit. Döbrögi megparancsolja Pamélának, hogy kóstolja meg. Gyöngyi szerint csak sót tett bele, Paméla mégis megkóstolja, sőt megeszi a tányér ételt. Döbrögi csak nézi.

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet.

96

Jó hangulatban nevetgélnek, Matyiról beszélgetnek, hogy jól elbánt Bogánccsal is, és hogy a levelet is biztos ő írta. Piros szerint Matyi nem olyan nyimnyám legény, mint ők. Erre meghökkennek a férfiak.

Matyiről a későbbiekben többször is hallunk elismerő szavakat.

104

Mohos most érkezett Budáról, elmondja hogy még ott is hallott Matyiról. Tovább itt nem tarthatja. Matyi csak azért maradt eddig, hogy becsülettel átadjon mindent. Majd Mohos megkérdi, hogy a fizetségen kívül mit vinne magával. Matyi kiválaszt egy könyvet: Dózsa György parasztlázadása.

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet.

A könyv a film egyik korábbi jelenetében jelenik meg.

113

Bogáncs vigyázban áll Gergely előtt. Gergely kiadja a parancsot, hogy holnap délben minden falu lakosa ott álljon az út szélén és vivátozzon, ha elvonul ott Döbrögi. Gergely rárivall Bogáncsra, hogy megértette-e? Bogáncs nagyot nyel, de megértette.

A történet alakulásának szempontjából „kevésbé" lényeges jelenet.

Bár szerintem mulatságos, ahogy Gergely „megleckézteti" Bogáncsot.

116

Az országút más részén poroszkálnak vissza az üldözők rendetlen sorban.

A filmben nem szerepel önálló jelenetként.

120

A parasztgyerek nevetve elrohan a hosszú országúton.

Utalásszerű befejezés, kevés tartalmi mondandóval.

A korszak magyar filmjei (pontosabban forgatókönyvei) általában a hosszuk miatt kerültek újból és újból átírásra, jelenetek elhagyására, újabb jelenetek utólagos leforgatására. Az általam vizsgált film is valószínű, hogy erre a sorsra jutott. Emiatt kényszerültek a rendezők a - vélhetően - már leforgatott jelenetek lerövidítésére, jelenetrészek elhagyására stb., mely azt eredményezte, hogy a film valamivel tömörebb, lényegre törő lett. A forgatókönyv jelenetei sorrendjének felcserélésével azt érték el a rendezők, hogy a film a néző által könnyebben érthető, az egymáshoz kapcsolódó részeknél nincs olyan nagy időbeli „ugrás", mint a forgatókönyvben. A film ugyan kevesebb szabadságot enged a nézőnek a cselekmény „továbbgondolásában", de ez által válik egyértelművé a történet. A forgatókönyv egy-egy jelenete a hangulat fokozása szempontjából több kisebb jelenetre lett felbontva és megfilmesítve, így pl. az éjszaka megérkező Nyegriczky báróék és a vihartól megijedt Döbrögiék találkozása több beállításból, több helyszínről felvéve lett érzékletesebbé, izgalmasabbá téve.

 

A filmből hiányzó jelenetek okai

A film és a forgatókönyv jeleneteinek vizsgálata - sajnos - nem konkrét tényeken, csak feltételezéseken" alapulhat. Egy kópia útját hitelesen végigkövetni szinte lehetetlen. Ezért a következő elgondolásaim csak feltevések lehetnek, melyek nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak. Arra, hogy a filmből miért hiányoznak a forgatókönyvben szereplő jelenetek, többféle magyarázat is elképzelhető:

A film egyes jelenetei - legrosszabb esetben akár az egész kópia - feltételezhetően mégsérül(het)tek a több mint 50 év alatt, egy helyen bizonyítottan (érezhetően) észrevehető: a Matyit játszó Soós Imre hangja a vásári jelenet egy része, és a botozás alatt nem eredetiben hallható, utószinkronizálták. Ha sérül a film, sérül a hang is. Szintén több jelenet fejeződik be „hirtelen vágással": elharapott szavak, be nem fejezett mondatok jelzik, hogy a jelenetek hosszabbak lehettek. Sokat hallottunk a filmek tárolásának nem megfelelő körülményeiről, a tekercsek szállításáról, a mozigépészek felelőtlen munkájáról stb. Elképzelhető, hogy a vetítés során megsérült, esetleg elszakadt filmszalagot tetszés szerint megvágták és összeragasztották.

Hiányozhat a jelenet a filmből akkor is, ha a forgatókönyv írója nem átgondolt, filmen nehezen megvalósítható jeleneteket, képeket, beállításokat képzel el. Konkrétan például ebben az műben á konyhai forgatag egyes beállításai szolgálhatnak. A forgatókönyv szerint Nyeszli a zsebébe rejt egy szelet húst, melyet a komondor kivesz belőle, majd mérgesen megugatja Bogáncsot. Talán nem is kell részletezni, miért lehetett nehezen kivitelezhető ez a jelenet. Technikai hiány is felmerülhetett, amiért egy-egy jelenet leforgatása megoldhatatlanná vált.

Feltételezésem szerint jóval több, a forgatókönyvben szereplő jelenetet leforgattak, de a „felsőbb utasításoknak" megfelelően egy-két jelenetet kihagytak, kivágtak a rendezők a filmből. Ahogy már említettem, főleg azok a jelenetek maradtak ki, melyek a történet alakulását kevésbé befolyásolták, valamint amelyek megerősítettek, hangsúlyoztak valamilyen már ismert tulajdonságot, helyzetet.

 

A forgatókönyvből hiányzó jelenetek okai

Legvalószínűbbnek azt tartom, hogy a „cenzúra" nyomására kerültek ezek, a korszak szellemiségének megfelelő jelenetek a filmbe. Pl. a film befejező jelenete.

Megítélésem szerint a forgatókönyv egyes jelenetei nem voltak elég hangsúlyosak, elsiklottak újabb konfliktusként szolgáló helyzetek felett, melyeket a filmbe beiktatott jelenetekkel próbáltak meg ellensúlyozni. Ilyen pl. Bogáncs és Gergely vonzódása Piros iránt, vagy Matyi drámai helyzetének kihangsúlyozása azzal, hogy a hajdúk felgyújtják a kovácsműhelyt.

Dramaturgiai hiányosságokat is megpróbáltak a filmbe beiktatott új jelenetekkel kompenzálni. Így a filmben (ellentétben a forgatókönyvvel) világosan kiderül, honnan ismeri Matyi a bojtárfiút, valamint egyértelműen megtudjuk (nem utalásszerűen, mint a forgatókönyvben), hogy Piros eljutott Matyihoz Semjénbe, és figyelmeztette az ispánválasztásra.

 

A filmből kimaradó jelenetek által eredményezett változás

Ahogy már fentebb említettem, a forgatókönyv hosszabb jelenetei vagy kimaradtak a filmből, vagy nagymértékben lerövidültek. Főképp azok a jelenetek maradtak ki, amelyek a történet alakulása szempontjából nem igazán fontosak, vagy amelyek egy már ismert helyzetet, magatartást hangsúlyoznak (újra) ki. Előfordul, hogy a dramaturgiailag nehezen megoldható jeleneteket is jobbnak látták a rendezők a filmből kihagyni. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a film pergőbb, lényegre törő lett, az események alakulását könnyebb nyomon követni. Megjegyzendő azonban, hogy a filmbe beiktatott új jelenetek eszmei mondanivalója erősen kiérződik, a történetet (és Ludas auráját) ezzel némiképp módosítva.

 

Dalolva szép az élet

(1950, rendező: Keleti Márton)

A forgatókönyv és a film összevetése során a következő különbségek voltak megállapíthatóak:

1. a filmből hiányoznak jelenetek, ezek: az 1., a 26., a 65., a 66., a 86. és a 95. számú forgatókönyvbeli jelenetek;

2. a filmben összevonásra kerültek forgatókönyvi jelenetek, ezek: a film 1. jelenete (a forgatókönyv 2. és 3. jelenete); a 2. (a 6. és a 13. jelenet);

3. vannak jelenetek, amelyekben változás következett be: vagy megrövidültek, és/vagy új elemmel bővültek, ezek: a 4., a 8., a 15., a 18., a 20., a 21, a 24., a 25., a 27., a 31., a 38., a 63., a 72., a 75., a 76., a 81., a 83., a 88., a 90., a 91:, a 92., a 93., a 94:, a 96., a 97., a 98., a 99., a 102., a 103., a 104., a 105., a 106., a l07., a 108:, a 110., a 114., a 115., a 117. és a 118. számú forgatókönyvi jelenetek;

4. a filmbe bekerültek jelenetek, amelyek a forgatókönyvben nem szerepeltek, ezek: a 20., a 21., a 22., a 23., a 31., a 34., a 89., a 92., a 94., a 97., a 103., a 104., és a 105. számú filmbeli jelenetek;

5. Jelentős számú a jelenetek sorrendjében történt változás, ez viszont komolyabb tartalmi eltérést nem okozott.

A forgatókönyv és a film közti változások nagy számúnak tűnnek, de csak kisebb részük nevezhető lényegi változásnak. A forgatókönyv szövegén a filmben nem változtattak, kivéve természetesen a csak filmben szereplő jeleneteken, „bővítményeken". Ezek közül „kiugrik" a film 103. jelenetében Berta bácsi szájából elhangzó: „Mostanában minden nap szép." A forgatókönyvben ilyen, ehhez hasonló közvetlen, a rendszer iránti elkötelezett mondat csak Lakatos párttitkár szájából hangzik el, munkásember szájából nem. A film ilyen módon, verbálisan erősíti „elkötelezettségét". Talán azért, hogy a később kifejtendő új elemek is, amelyek nem ilyen „pártosak", benne maradhassanak.

 

Az 1. és 2. számú változtatások

A filmből kimaradt, illetve összevonásra került jelenetek valószínűleg „helyet csináltak" a forgatókönyvben nem szereplő jeleneteknek és a kibővített jeleneteknek. A csak a forgatókönyvben szereplőknek szinte semmilyen tartalmi vagy dramaturgiai szerepük nem volt, elhagyhatóak voltak. A „helyükbe" került jelenetek azonban új elemekkel bővítették a filmet, és ugyanez mondható el egyes jelenetek bővítéséről.

Az egyetlen, lényegesnek tűnő mozzanat, amely kihagyásra került, az a 8. számú jelenetben feltűnő fiatal sztahanovista képe az esztergaműhely falán, illetve Torma Ferinek (Soós Imre) néhány jelenetben jelzett hozzáfűződő viszonya, és a sztahanovistának az utolsó jelenetben való megjelenése. Ennek a kihagyásnak feltehetően az volt az oka, hogy a film készítői talán úgy vélték, Torma Feri jellemének erejét (a többre, jobb munkára való törekvést) saját magából kell kimutatni, és nem pedig a külső erők (Zsóka valamint a sztahanovista) hatására. Zsóka szerepét nem lehetett elhagyni, sőt a sztahanovista kihagyásával növelni is lehetett. Ez pedig mindenképpen élet- és valószerűbb vonása egy fiatalembernek, mint az élmunkás képe felé való sóhajtozás. Ez utóbbit valószínűleg még 1950-ben is túlzásnak találhatták.

 

A 3. és 4. számú változtatások

Ezekben a változtatásokban két, jól kivehető szál bontakozik ki:

a) a vígjátéki elemek erősítése Seregély alakján keresztül;

b) a „termelési" filmek sematizmusától való eltérés.

a) Új, lényeges elemként kerültek a filmbe azok a jelenetek, illetve jelenetbővítések, amelyek a film vígjátéki, bohózati vonásait erősítették, ezek Seregély (Latabár Kálmán) jelenetei. Seregélynek a forgatókönyvben nem szereplő bűvésztrükkjei dramaturgiai szempontból a cselekményt nem viszik előre, de a film sematizmusát, a nem túl izgalmas „eszmei mondanivalóját" sikeresen teszik színesebbé. A filmben több jelenet bővült Seregély trükkjeivel (a műsoros esten a forgatókönyv szerint Seregély csak a zsebórával bűvészkedik, a filmben azonban még-két másik trükkel is szerepel), illetve több jelenet csak bűvésztrükköket tartalmaz.

A forgatókönyvhöz képest új jelenet a film 89. jelenete, amely a 88. jelenet bővítéséből (Seregély a bűvész kabátját viszi el a sajátja helyett) ered, ez készíti elő az azt követőt. A 89. jelenet egy autóbuszon játszódik, és a film egyik legkomikusabb jelenetévé vált, mondhatni ebben Latabár szinte burleszkfilmbe illő produkcióval gazdagította a filmet. Szükségét érezhették az alkotók a vígjáték, a humor elemei bővítésének, mivel Seregély figuráján kívül talán csak Swing Tóni alakjában találhatták meg ezt. Swing Tóni szerepét azonban alaposan ki kellett dolgozni, mivel - Seregéllyel szemben - neki dramaturgiai szempontból fontos szerepe volt, illetve vele szemben a nézőnek negatív érzéseket „kellett" éreznie. A felhőtlen bolondozás, a szórakoztatás így a kevésbé megírt Seregélyre maradt. Keleti Márton bátran támaszkodhatott Latabárra, hogy a humor, a jó értelemben vett bohóckodás tekintetében a filmnek hasznára lesz.

A Seregély nélküli jelenetek nélkül bizony nehéz lenne a filmről, mint vígjátékról beszélni. Ezt nyilván a fim alkotói is érezhették, tudták. Az elvárás pedig vígjátéki mezbe öltöztetett termelést javító propaganda volt. Ha csak a forgatókönyvben megírt vígjátéki elemeknél maradtak volna, akkor nagyon kevés vidámság került volna a vászonra, Seregély figurája pedig beleszürkült volna a „papák" régi jó szaktársi egyenszerepébe.

b) Mindenképpen jelentősek Feri és Zsóka (Ferrari Violetta) kapcsolatának elmélyülését bemutató, illetve Feri és Berta bácsi kibékülésének jelenetei (a film 103-105. számú jelenetei). A forgatókönyvben nem szereplő Duna-parti jelenetek, amelyek a természetet „csempészik" a filmbe, mindenképpen „kilógnak" a városi, gyári környezetből, mondhatni ilyen értelemben idegenül, szervetlenül hatnak. Ugyanakkor az említett jelenetek egy másfajta, a kor „termelési" filmjeitől eltérő tartalmat, hangulatot képesek megjeleníteni, amit a kor filmjein túlmutatónak is nevezhetünk.

A 105. jelenetben elhangzó magyar népdalnak (Tavaszi szél ), bár nincs dramaturgiai jelentősége, mégis az ötvenes években ez a nemzeti érzést kifejező dal a filmvásznon ritkaságnak mondható. Valószínűleg a forgatókönyvben nem is maradhatott volna benne. Hasonlóan értékelhető a film 79. számú jelenete, amely azzal bővült, hogy Nagy Pista nemcsak Varga Pali éneklési módjáról hanem Bánk bánnak a drámában játszott szerepéről, az ország, a népért érzett felelősségéről is beszél. Ez a nemzeti érzést, tudatot kifejező mű részletének (Hazám, hazám... ) a forgatókönyvben való megjelenítése; illetve a filmben való további erősítése (Nagy Pista magyarázatával kiegészülve) talán a forgatókönyvírók és rendező „bátorságát" jelzi a kor, a politika „nemzetközi tudatával" szemben. Úgy vélem, hogy ezek a változások, „bővítmények" a film javára váltak. Eredménye ezeknek az lett, hogy a forgatókönyvhöz képest a film olyan részletekkel gazdagodott, amelyek nélkül sokkal kisebb sikert arathatott volna, mivel mind a komikus, mind a nemzeti érzéseket erősítő jelenetek jelentős szerepet játszottak a film sikérében.

A forgatókönyvhöz képest módosult a film záró képsora, amely így a Szabadság-szobor képével zárul. Feltehetően a film készítői a Dalolva szép az élet... magasztosságát, nem csak Lakatos párttitkár - forgatókönyv szerinti - éneklésével akarták biztosítani, hanem a szobor jelképi tartalmával, a „Szabadsággal" kívánták a daloló, szabad, boldog ország képét összekapcsolni.

 

Az 5. számú változtatások

A jelenetek sorrendjében történő változtatásokra magyarázatot nem sikerült találnom, hacsak azt nem tekinthetjük oknak, hogy a fentebb említett változtatások indokolták ezeket. A forgatókönyvben és filmben is a jelenetek logikus sorrendben követik egymást; nem okoznak semmilyen törést vagy, „bukfencet" a cselekmény menetében. Egyik sorrend sem okoz értelmezési zavart. A filmben lejátszódó események jelenetsorrendje nem változtatja meg a forgatókönyvben foglaltak tartalmát, célját és hatását.

 

Úri muri (1949, rendező: Bán Frigyes )

című film összehasonlítása
Háy Gyula forgatókönyvével

(A tanulmány teljes terjedelemben az MNF könyvtárában (A szerk.))

Ahhoz, hogy Háy Gyula forgatókönyvét össze tudjam hasonlítani az abból készült filmmel, meg kellett határoznom, hogy mit tekintek egy jelenetnek a forgatókönyvben és a filmben.

A forgatókönyvben egy jelenet eredetileg egy helyszínen, azonos szereplőkkel játszódó egységet jelent, melyet a forgatókönyvíró képekre bont. A képek új beállítást, új kameraállást jelentenek. Ez részben technikai szükségszerűség miatt van így, hiszen tudnia kell az operatőrtől a gyártásvezetőn át a díszletezőig mindenkinek, hogy pontosan mikor, mire van szükség, hogyan kell az adott cselekménysort felvenni. A beállítások és képkivágások elképzelése (például hogy alsó kameraállásról és közeliről van szó), illetve azok hosszúsága (milyen lesz a film ritmusa) alapvető részei a forgatókönyvírói és a rendezői koncepciónak, vagyis a jelenetek képekre osztásának mikéntje művészi meggondolásokat is takar.

Ennek ellenére a forgatókönyvet akkor tudjuk igazán jól összehasonlíthatóvá tenni az elkészült filmmel, ha nem aprózzuk el ennyire, és egy jelenetet nem osztunk tovább. Vagyis egy jelenetnek egy azonos helyszínen és szereplőkkel lejátszódó, egybefüggő cselekmény-darabot tekintettem mind a forgatókönyv, mind pedig a film esetében. Így az általam vett jeleneteken belül a forgatókönyvben és a filmben is változik a kameraállás, a képkivágás, esetleg a kameramozgás. Bár ezek eltérései a forgatókönyvi elképzelés és a filmes megvalósítás között nem derülnek ki a jelenetek fenti felsorolásából, mégis a későbbiekben ki fogok térni rá.


A forgatókönyv és a film összehasonlításánál a változtatások három fajtáját különítettem el:

1. Kihagyás: Olyan változtatások tartoznak ide, mikor a filmből kimaradt egy-egy jelenet, ami benne volt a forgatókönyvben, vagy fordítva.

2. Átértelmezés: Ilyenkor a film úgy változik meg a forgatókönyvhöz képest, hogy a jelenet ugyanaz marad (szövegben, képi megvalósításban) a filmben, mint a forgatókönyvben , mégis a helyzet, vagy a szereplő jelleme más hangsúlyokat kap.

3. Megváltoztatás: Ekkor a rendező megváltoztatja azt a képi megformálást (képkivágást, kameraállást, kameramozgást), amit a forgatókönyvíró kitalált, vagyis eltér a forgatókönyvtől.

Természetesen azon túl, hogy megállapítjuk ezeket a változtatásokat, azt is meg kell állapítanunk, hogy milyen hatással vannak a kész filmre, vagyis mennyiben módosítják azt, amit a forgatókönyvíró elképzelt.

 

Kihagyás

Viszonylag kevés olyan jelenet van a forgatókönyvben, mely a filmből teljesen kimaradt. Általában a jelenetek nagy részét azért sem hagyhatja ki a rendező, mert ha egy-egy fontosabb elemet kihagy, akkor a cselekmény érthetőségét, vagy a film dramaturgiai felépítését veszélyezteti. Ezért a forgatókönyvben leírt és a filmben elhangzó szöveg is szinte telesen megegyezik (legfeljebb egy-egy mondat más jelenetbe kerül).

A rendező tehát a konkrét cselekményt, eseményeket tartalmazó jeleneteket nem hagyhatja ki, viszont az egy-egy helyszín hangulatának, vagy az adott szereplő jellemének bemutatására alkalmas képeket igen. Ezek általában olyan felvételek, melyekben nincs cselekmény, rövid, főleg tárgyakról, arcokról készült közelikről, tulajdonképpen vágóképekről van szó.

Ez történik például abban a jelenetben, melyben Szakhmáry Zoltán a kereskedővel tárgyal. A beszélgetés eredeti szövege megmaradt - melyben a gazdag kereskedő többször is hivatkozik arra, hogy nincs jelentős vagyona -, de a forgatókönyv elképzelése szerint a hosszú szöveg alatt a férfiak hamar unalmassá váló félközeli képei helyett a kereskedő szobájában lévő értékes tárgyakról látunk közeliket - melyek a férfi szavait is hivatottak ellenpontozni. A film ebből az elképzelésből semmit nem valósít meg. A férfiak beszélgetését hagyományos plánozásban láthatjuk.

Ugyanígy kimaradnak az állatok vágóképei is a filmet záró montázsból, az égő ház képei és Szakhmáry öngyilkossága között, valamint Rozika madaráról és a kalitkáról (illetve annak rácsain keresztül) készülő felvételek közül is csak egy jelenetet találunk a filmben: mikor a lány szabadon engedi a madarat. Kimaradnak a Csugarra érkező parasztok házaiban játszódó jelenetek is. Ezekkel a kihagyásokkal a rendező leegyszerűsíti a jellemábrázolást.

Sokszor egyszerűsödik a filmben a forgatókönyvhöz képest a párhuzamos montázs. A rendező kevesebbszer érzi szükségét, hogy visszavágjon egy-egy párhuzamos, de nem változó cselekményszálra, mint ahogy azt az író jelzi a forgatókönyvben. Kevesebbszer „emlékezteti" a rendező a földeken dolgozó parasztokra vagy az egyedül szomorkodó Eszterre a nézőt, mint ahogy azt a forgatókönyv jelöli. De kevesebbszer tér vissza a film végén a mulatozás alatt a tanyára egyszerre siető Eszter kocsijára és a lovasra is Ezekkel a kihagyásokkal a film ritmusát, feszültségét változtatja meg a rendező.

Kevésbé jellemző az, hogy a filmben a forgatókönyvben nem található jelenetet lássunk. Inkább az fordul elő, hogy egy-egy jelenetet a rendező több képre oszt, részletsebben plánoz, mint az író.

Ennek lehet, hogy egyszerűen technikai okai vannak, vagyis ezt a megoldást tette lehetővé a díszlet vagy a helyszín. Ha ennek dramaturgiai oka van, akkor a pluszként beillesztett jeleneteket ugyanaz jellemzi, mint a kihagyottakat. Bizonyos pontokon a rendező több közeli képet iktat be - általában a mulató férfiak arcáról, lábáról -, hogy jobban érzékeltesse a hangulatot, vagy több vágással mutat be egy jelenetet - például Rozi és Lekenczey megbeszélését, és az azzal párhuzamosan futó eseményeket, vagy mikor Eszter elveszi férjétől Rozi levelét. Ezzel az érzékletesebb bemutatás, vagy a dramaturgiai feszültség fokozása lehet a célja.

A forgatókönyv jeleneteiből a rendező nem hagy ki számottevően sokat, és nem is illeszt be jelentős mennyiségű új részletet a filmbe. Ennek ellenére a kihagyás okozta apró változások jelentősen befolyásolhatják film végleges formáját.

 

Átértelmezés

A rendező jobban megváltoztatja a film hangsúlyait, mikor a forgatókönyvben leírtakat követi, mégis a színészek játéka, vagy a képek megvalósítása mást fejez ki, mint ami a forgatókönyvből érződik.

Ebben a filmben ezt főleg a szereplők jellemének megváltozásánál figyelhetjük meg. Az író sokkal árnyaltabban képzeli el, például azt a jelenetet, mikor az ispán reggel felkelti az éjszakát Rozikával töltő Szakhmáry Zoltánt. A forgatókönyv szerint: Az ispán résnyire nyitja az ajtót, úgy beszél befelé, de nem néz be, kifelé fordítja az arcát. A filmben az ispán szintén nem mer a szobába lépni, de benézni igen, szövegmondása is kevésbé „szemérmes", mint ahogy azt a forgatókönyv alapján elvárnánk.

Az író Rozikát ártatlan, naiv lánynak mutatja be, aki inkább szerencsés, mint számító. A filmben azonban egy okos, ravasz, agyafúrt gondolkodású lányt látunk viszont. Pedig sem a jelenetek, sem a lány mondatai nem változtak meg, csak a színészi alakítás miatt van ez az érzésünk - Mészáros Ági arckifejezései, szövegmondása, testtartása idősebb, tapasztaltabb lányt formáz, mint amire az író utal. A forgatókönyvben Rozika valódi személyisége csak azokban a jelenetekben nyilvánul meg, melyekben egyedül, vagy legalábbis nem Szakhmáryval van. A filmben azonban nem látunk ilyen megkülönböztetést. Rozika nem viselkedik másképp a különböző helyzetekben.

Az ilyen átértelmezések következtében a nézőben egészen más kép alakul ki az egyes szereplőkről, mint ahogy azt az író elképzelte. Ezzel természetesen nincs probléma, ha ezt a rendező szándékosan alakította így.

Bán Frigyes átértelmezi azokat a képeket is, melyek a mulatozás egyre emelkedő és egyre vadabbá váló hangulatát hivatottak visszaadni. A ritmus fokozása és a helyzet szürreális bemutatására szolgáló közeli képek a forgatókönyvben is megtalálhatók. Azokat az író azonban táncoló emberi lábakról és hangszerek részleteiről képzeli el. A filmben a színészekről láthatunk közeli képeket: eltorzult arcokat, és részegségtöl remegő kezeket mutat a rendező. Így az eredeti tárgyilagos elképzelést élő, kifejezőbb képekkel helyettesíti.

Az átértelmezések tehát szintén erősen befolyásolják a nézőben kialakuló érzéseket, benyomásokat.

 

Megváltoztatás

Bár a forgatókönyvíró igyekszik az elképzeléseit a film kifejezőeszközeinek szolgálatába állítani, nem rendelkezik akkora tapasztalattal és szakmai ismerettel, ami lehetővé tenné számára, hogy minden egyes kameraállást, kameramozgást pontosan meghatározhasson minden kép esetében. Ennek ellenére sokszor tesz utalást arra a formára, mellyel szerinte mondanivalója leginkább kifejezhető. Ez az a része a forgatókönyvnek, amit a rendező leginkább meg tudhat, vagy leginkább meg akarhat változtatni.

A változtatás oka ebben az esetben is lehet egyszerűen technikai kérdés: a lehetőségekhez, helyzetekhez való alkalmazkodás. Ugyanakkor lehet tudatos, esztétikai megfontolás eredménye is. A kész film és a forgatókönyv összehasonlítása alapján csak a változtatás tényét tudjuk megállapítani, okát nem.

Megváltoztatja a film stílusát a rendező például akkor, mikor egy képváltást leegyszerűsít. Az író úgy zár le egy Szakhmáry házában játszódó jelenetet, hogy a kamera a falon lévő nemesi címerre közelít. Máskor a jelenet lezárásához a kamera úgy mozog, hogy az ablakban várakozó Esztert végül a kertkapu rácsain keresztül látjuk. Az író a helyszínváltást is hasonlóan képzeli el: a helyiségből a kamera „kihátrál" az utcára, ahol a következő jelenet játszódik.

Ezeket a „finomságokat" a filmben nem találjuk meg, általában egyik totálról a másikra vágva vált helyszínt a rendező, így értékes adalékokról, a történet árnyalásának lehetőségéről mond le.

Sokszor egyszerűsíti a rendező a kameramozgást egy jeleneten belül is: az író úgy képzeli el egy párbeszéd feldolgozását, hogy az operatőr egyik szereplőről a másikra „lendíti" a kamerát. A filmben ez szinte mindig egyszerűen vágással jelenik meg, vagyis a rendező a két szereplő félközeli képe között váltogat.

Ennek ellenére a filmben kevesebb vágás van a jeleneteken belül, mint a forgatókönyvben. Gyakran előfordul, hogy amit az író több beállításnak (álló kamerával) képzelt el, az könynyebben és látványosabban megoldható egyszerű kameramozgással egyszerre felvéve. Ez történik például, mikor a szobalány bevezet egy szobába valakit. Ilyenkor az operatőr egyszerűen követi a szereplőket, és egyszerre veszi fel a jelenetet, nem annyi részletben, mint ahogy az a forgatókönyvben áll. Ezt láthatjuk abban a jelenetben is, mikor Lekenczey rántottát rendel a vendéglőben (az író szerint felváltva kellene látnunk a szereplőket, a filmben viszont egy kistotálon láthatjuk a beszélgetést), és mikor Csergheő Csuli belemarkol a rántottába. Ezek a változtatások gördülékenyebbé, „filmszerűbbé" teszik az alkotást.

A rendező olykor a hang által nyújtott lehetőségeket is másképp használja ki, mint az író. Mikor a nagyvendéglőben az urak miniszterként mutatják be Wagnernek Lekenczeyt, és felkérik a hangverseny megtartására, a távozó zenész annyira beleéli magát az eseménybe, hogy kifelé menet gondolatban már vezényelni is kezdi a koncertet, és kezével a levegőben hadonászik. A rendező ezt azzal is megerősíti, hogy halljuk is azt a nagyzenekari zenét a jelenet alatt, melyet Wagner is hallhat. A jelenet alatt a forgatókönyvben nincsen hang.

Ennek a fordítottja történik abban a jelenetben, mikor a birtokon megrendezett koncerten felmegy a „függöny", és Wagner zenekarával a közönség helyett állatokkal találja szemben magát. A forgatókönyv szerint ekkor az állatok különféle hangjait kellene hallanunk, a rendező azonban teljes némasággal fokozza a helyzet drámaiságát. A hang megváltoztatása mindkét esetben előnyére válik a filmnek.

Jelentősen megváltoztatja a forgatókönyvíró elképzeléseit a rendező annak a jelenetnek a feldolgozásában, mikor a Wagner hangversenye alatt Rozika énekelni kezd, és ezzel eltereli az urak - egyéb ként sem jelentős - figyelmét, ezzel kudarcra ítélve a komolyzenei koncertet.

Az író ezt a hosszabb jelenetet egyben képzeli el: a két koncertet egyszerre látjuk és egyszerre halljuk. A hang változása (a lány éneke és a cigányzene egyre erősödik, míg a komolyzene halkul) mutatja be az eseményt a nézőnek. A filmben azonban párhuzamos montázzsal dolgozza fel a jelenetet a rendező. A képpel együtt a hangot is „váltogatja", így inkább csak a színészek mozgásából értjük meg mi történik, és miről is szól a jelenet valójában.

Fontos változtatás az is, mikor a rendező a kameraállást változtatja meg, mivel így átalakítja a film jellemábrázolását, mondanivalóját is. A csugari parasztokkal való egyezkedés jeleneténél például Háy Gyula ezt írja: Szakhmáry Zoltán széles hátával egy ideig majdnem az egész képet eltakarja, aztán egy-két lépést távolodik a géptől. Az író az egész jelenet alatt a nemes fölényét akarja kifejezni azzal, hogy végig alsó gépállást ír. Ezt azonban a rendező nem követi, így a filmben ezt a jelenetet hagyományosan, szemmagasságból felvéve láthatjuk, és a fenti kameramozgást sem találjuk a filmben. Ezzel ismét a jellemábrázolásból veszítettünk egy kicsit.

Amikor a rendező a fenti módokon tér el a forgatókönyvíró elképzeléseitől, akkor befolyásolja talán a legjobban film végső formáját, hiszen a filmes kifejezés eszközeit másképp használja fel, mint ahogy azt az író elképzelte.

* * *

A változtatások mindhárom fajtája természetesen nagy hatással van a film formájára, így a kifejezésre jutó mondanivalóra is.

A kihagyások következtében a szereplők és a szituációk egyszerűbb, sablonosabb bemutatását láthatjuk a filmben. Az apró finomságok, részletek kihagyása következtében a rendező például nem foglal állást olyan határozottan a kereskedővel kapcsolatban, mint az író. Rozika jellemrajzából is elvesz a kalitkával kapcsolatos jelenetek kihagyása, és a parasztokat is kevésbé ismerjük meg, mivel nem látjuk otthonaikat, falujukat. Ugyanez történik a rendezői átértelmezések és a megváltoztatások következtében is. A szereplőkről
és a helyzetekről a néző ezek miatt bizonytalanabb képet kap, ami azt eredményezheti, hogy a kidolgozatlanabb, részletekre kevéssé odafigyelő rendezés miatt esetleg felszínesebben fogadja be a filmet, nehezebben érti meg a történetben rejlő mondanivalót.

Mikor a rendező másképp tagolja a jeleneteket, mint az író, gyorsítja vagy lassítja a film ritmusát. Ezzel persze az egész film dramaturgiai szerkezetét megváltoztatja. Mivel a kihagyások mellett arra is láttunk példát, hogy plusz jeleneteket is beiktat, végül mégis nagyjából ugyanolyan ritmussal bírnak bizonyos eseménysorok a filmben, mint a forgatókönyvben, valamint a film is megvalósítja azt a forgatókönyvi elképzelést, hogy az egész eseménysor egyre feszültebb és gyorsabb lesz, ahogy a végkifejlet felé halad.

De a megváltoztatások során az is előfordulhat, hogy a rendező csak a cselekmény folytonosságára figyel (így kevesebbszer vág vissza egy-egy párhuzamos eseményre), a néző beleélését nem segíti elő, a film elveszti érzelmi hatását (pl. mikor Eszter és a lovas megy a tanyára). Ezt eredményezi az is, mikor a rendező a forgatókönyv sokféle plánja helyett egy totálban, vagy félközelikben veszi fel a jelenetet.

A rendező azonban jobban alkalmazza a film kifejezőeszközeit, mint az író mikor sok álló kamerával készült felvétel egymásra vágása helyett egy kameramozgással dolgozza fel a jelenetet, mert ez gördülékenyebbé, befogadhatóbbá teszi a cselekményt.

Összességében megállapíthatjuk, hogy sok ponton a forgatókönyvbeli jelenetek képi megalkotásának átgondoltságát, szerkesztettségét a film nélkülözi.

Ugyanakkor nyilvánvalóan láthatjuk azt is, hogy egyrészt a forgatókönyvíró nem láthatja előre, hogy a díszlet, vagy a helyszín milyen beállításokat tesz majd lehetővé, illetve előfordul az is, hogy Háy Gyula statikusabb szerkezetnek képzeli a kamerát, mint amilyen az valójában, és inkább „álló" képekben gondolkodik. A rendező szembesül a konkrét problémákkal, így neki kell azokat a lehető legjobban megoldani.

Másrészt az író sokszor nem is írja le konkrétan, hogy hogyan képzeli el a jelenet megvalósítását. Gyakran nem találunk pontos utasítást a forgatókönyvben arra, hogyan kell felvenni az adott jelenetet (általában csak a képkivágást adja meg, a kameraállást nem), hanem csak a cselekményt írja le a szerző.

A határozott forgatókönyvi utasítás sem jelent azonban biztosítékot, hiszen olykor megtartja azt a rendező, máskor meg nem. Például mikor Eszternek alá kellene írni a váltókat, az író utasítását betartja a rendező: A kép legnagyobb részét a váltók foglalják el.; a kereskedővel való jelenetben a filmben azonban nem találjuk ezt a képet: A kereskedő mögül nézve Zoltánt.

A forgatókönyvben találkozunk olyan leírásokkal és utasításokkal is, melyek igen nagy feladatot rónak a rendezőre és az operatőrre. Háy olykor csak ennyit ír: a gép megfelelően mozog, vagy képekkel nehezen kifejezhető leírásokat ad: ... Lekenczey még mint egészen kis figura közeledik. Az urak ebből a távolságból is látják, hogy idegen., vagy: A tető teljes tűzben ég, kapkodó emberek vödrökben vizet hoznak, a házból bútort hordanak ki, a menekülő állatokat próbálják összefogdosni, a lángok csapdosnak, fojtóan, vastagon gomolyog a füst, a cigányok riadtan viszik a cimbalmot, a bőgőt és az irhájukat."

Gyakran az is elkerüli a figyelmét az írónak, hogy a forgatókönyvben könnyen le lehet írni, hogy egy jelenetnek kik a szereplői és hol vannak, ugyanakkor a filmben ezt valahogy jelölni kell. Ha például az urak ülnek egy asztalnál, a néző nem biztos, hogy rájön, hogy a vendéglőben, a tanyán, vagy hol van az az asztal, és pontosan kik is ülnek körülötte. Az író nem mindig oldja azt meg, hogy ez a képekből vagy a szövegből kiderüljön.

 

Civil a pályán

(1950, rendező: Keleti Márton)

Keleti Márton kipróbált rendező, ő készítette el a felszabadulás utáni első játékfilmünket, a Tanítónőt is. Egyike a kor legtöbbet dolgozó, legmegbízhatóbb filmeseinek. A Civil a pályánt a Különös házasság és az Erkel között készítette 1950-ben.

Békeffy István szintén elismert író, már a Tanítónőben is munkatársa Keletinek. ő e film előtt a Dalolva szép az életben dolgozott, utána pedig a Dérynében.

Nóti Károly már Berlinben a legkeresettebb forgatókönyvírók közé tartozott, amikor hazatért Magyarországra.

Ez a három munkatárs biztosította a forgatókönyv és a forgatás problémamentességét akkor is, amikor az alapnovellát filmben kezdő sportriporterek írták. Erre azért kerülhetett sor, mert a labdarúgást a rendszer emblematikus sportként alkalmazta, sikereit kihasználta, népszerűségét saját céljára kívánta felhasználni. A magyar filmtörténetben több hasonló témájú film is készült, például az Én és a nagyapám és A csodacsatár. Ez a film a kor új MHK-mozgalmát hívatott reklámozni.

A gyakorlott forgatókönyvíróknak köszönhető: a technikai forgatókönyv és a jelenetlista majdnem azonos, a dramaturgia csupán az ismétléseket iktatta ki. Jelentősebb eltérés csupán a békefutás jelenetében van, ahol valószínűleg pénzügyi okok miatt csak magyarországi, sőt budapesti jelenetek kerültek be a tervezett szocialista országokbeli helyszínek helyett. Érdekes, hogy a dramaturgia még csak Albániát húzta ki (talán politikai nehézségek miatt).

Problémát okozott még a sport és a munka ütköztetése, és az egyéni és a tömegsport ütköztetése. Ez a dramaturgián és a forgatáson is kijavíttatott.


Tintás javítások

A technikai forgatókönyv címlapján Dramaturgia felirat. Ugyanazzal a tintával javítások, amely néhány esetben megvalósításra kerültek.

A javítások többnyire a gyári jelenetekben vannak, hiszen még ekkor sem volt biztos az az ideológiai alap, amely mentén a forgatókönyvíróknak kellett működniük. Sokszor a dramaturgia „vett vissza" a didaktikus kijelentésekből.

Érdekes a 17. kép javítása. Itt még csak az albán táj kerül ki a békefutás helyszínei közül. A dramaturgia kihúzta a tömegsport-élsport ütköztetését is.
1. kép: Jelentéktelen változtatások - megvalósítva.

2. kép: Javítatlan.

3. kép: Varga Pali odalép a zászlóhoz és jobb kezét ruhájába törli és szeretettel megfogja a (zászló) piros selymet - kihúzva. (Ez már akkor is túlzásnak tűnhetett.)

4. kép: Teljesen kihúzva, de a filmbe mégis belekerült.

5. kép: Teljesen kihúzva, és bele sem került a filmbe. [Szimpla ismétlése a két brigád közötti versenynek. Tintával: ide jön a 7. kép (Teleki megérkezése a gyárba) - de maradt az eredeti sorrend.]

6. kép: Jelentéktelen változtatások. Tintával: folytatódik a 8. képpel, de a 7. kép: is bekerült.

7. kép: Tintával: az 5. kép helyére, de maradt az eredeti sorrend.

8. kép: Csak az ismétlések kihúzása. (Nincs jelezve, hogy elé beugrik a 9. kép első része.)

9. kép: Jelentéktelen változtatás.

10. kép: Nincs javítás.

11. kép: Nincs javítás. (Nincs jelezve, hogy kimarad a filmből.)

12. kép: Jelentéktelen változtatás.

13. kép: Kihúzva Marika mondata: A sportban nem ismerek tréfát! (Túl erős és didaktikus lett volna.)

14. kép: Nincs javítás.

15. kép: Nincs javítás.

16. kép: Kihúzva: Pista kigyulladó szemmel hallgatja Dunait. (Ábrázolhatatlan.) Szintén kihúzva Pista szövege: Talán egyszer majd (sportolok)... Ha több időm lesz. (Ez nem fért bele Pista határozottságába.)

17. kép: Kihúzva: Albán táj. Albán népviseletű férfiak és nők. (Talán rosszban voltunk az albánokkal.) A filmből a többi ország (Bulgária, Románia) is kimaradt.

18. kép: Javítatlan. A film nem tartalmazza a vecsési emlékmű előtti tisztelgés jelenetét.

19. kép: Javítatlan. Kimaradt.

20. kép: Javítatlan.

21. kép: Beszúrás: Pista - Láttad azt a lányt, aki átvette a botot? Karikás - Persze, hogy láttam, nem én lettem rosszul! Pista - Marika...
pont ő előtte... ez szégyen... Karikás - Miért szégyen? Van aki így fut, van aki úgy fut. Te rosszul futsz! (Bekerült a filmbe.)

22. kép: Kihúzva - kimaradt.

23. kép? Az első rész kihúzva, melyben Pista gyerekekkel focizik és kijelenti: Ezekből különb fickó lesz nálam! ... Dunai azt mondta: micsoda katona lesz belőled, Pista... (Didaktikus.)

24. kép: Javítatlan. A filmben Hősök tere helyett Kossuth Lajos tér.

25. kép: Javítatlan.

26. kép: Javítatlan.

27. kép: Az első része, a röplabdázás kihúzva. Kimaradt.

28. kép: Javítatlan.

29. kép: 2. része, a focisták érkezése kihúzva, de bekerült. Tintával: átmegy a 38. kép elejére, de maradt az eredeti sorrend.

30. kép: Javítatlan.

31. kép: Javítatlan.

32. kép: Javítatlan.

33. kép: Javítatlan.

34. kép: Javítatlan.

35. kép: Javítatlan.

36. kép: Javítatlan.

37. kép: Javítatlan.

38. kép: Javítatlan.

39. kép: Javítatlan.

40. kép: Javítatlan.

41. kép: Javítatlan.

42. kép: Egyedül Teleki szólása kihúzva: Ez hazugság! (Ne minősítsünk!)

43. kép: Kihúzva Pista mondatai: Mennyi tévedésen bukdácsol át az ember, amíg megtalálja a helyes utat. Gondolja az ember, annyi fon
tos dolgunk van, hogy mindenre úgysincs idő, válassza ki magának mindenki, amit a legfontosabbnak tart... (Didaktikus.)

44. kép: Kihúzva Pista mondata: Hát ha igaz, hogy kétféle sport van, akkor én azt mondom, hogy nekünk a tömegsport kell... és primadonnákra nincs szükségünk! ... (Ez a tömegsport-élsport ellentét fokozatosan halványítja!)

45. kép: Javítatlan.

46. kép: Kihúzva Pista szövege: Szép, színes plakátok hirdetik az utcákon és az üzemekben... könyvek magyarázzák a fontosságát... egyre-másra épülnek a gyönyörű, új sportpályák... nekünk épülnek... hogy erősebbek és vidámabbak legyünk!... (Didaktikus.)

47. kép: Javítatlan.

48. kép: Beszúrva Bogdán mondata: Csütörtökön délután? Ez helyettesíti a következő képet.

49. kép: Kihúzva - kimaradt.

50. kép: Első rész kihúzva, de bekerült.

51. kép: Beszúrás: Bogdán - Az elvem, civil a pályáról. (Rímel a címre.) Kihúzva: Legyen a sportpálya minden dolgozóé.

52. kép: Javítatlan.

53. kép: Kihúzva Dunai szövege: amely népünk áldozatkész munkájával készül... (Ezmár akkor is túlzás volt.)

54. kép: Javítatlan.

55. kép: Javítatlan.

56. kép: Javítatlan.

57. kép: Beszúrás: Karikás ismétlődő zsörtölődése a Szakállassal.

58. kép: Javítatlan.

59. kép: Javítatlan.

60. kép: Kihúzva Pista támadása Teleki ellen: Én tudom, hogy te nem vagy beteg... (Elvégre bocsánatot kérni jött.)

61. kép: Javítatlan.

62. kép: Javítatlan.

63. kép: Javítatlan.

64. kép: Javítatlan.

65. kép: Javítatlan.

66. kép: Javítatlan.

67. kép: Javítatlan.

68. kép: Javítatlan.

69. kép: Javítatlan.

70. kép: Javítatlan.

71. kép: Javítatlan.

72. kép: Javítatlan.

73. kép: Javítatlan.

74. kép: Javítatlan.

75. kép: Javítatlan.

76. kép: Javítatlan.

77. kép: Javítatlan.

78. kép: Javítatlan.

79. kép: Javítatlan.

80. kép: Javítatlan.

81. kép: Javítatlan.

82. kép: Javítatlan.

83. kép: Javítatlan.

84. kép: Javítatlan.

85. kép: Javítatlan.

86. kép: Javítatlan.

87. kép: Javítatlan.

88. kép: Javítatlan.

89. kép: Javítatlan.

90. kép: Javítatlan.

91. kép: Javítatlan.

92. kép: Javítatlan.

93. kép: Javítatlan.

94. kép: Javítatlan.

95. kép: Javítatlan.

96. kép: Javítatlan.

97. kép: Beszúrás: Teleki mama.

98. kép: Javítatlan.

99. kép: Javítatlan.


Jelenetlista - képlista (pótlások indoklás zárójelben)
1. jelenet - 1. kép: A riporter szavai: Teleki önzően játszik (Megerősítés.)

2. jelenet - 3. kép: Vizes kimarad - Be Edző: Fiúk, ma mindenki komolyan vette az edzést!

3. jelenet - 4. kép: Kimarad Karikás: Hiába mondom a stopperórámnak, ne beszélj hülyeséget, hiszen a Csótány brigádban dolgozik Rácz Pista, a legjobb esztergályos és Teleki Jóska, a legjobb futballista és mind a kettő az én barátom ... ezzel nem lehet vitatkozni! Csótány: Úgy látszik, Pistának iga
za van, Teleki hiányát érezzük. (Ismétlés lenne.)

4. jelenet - 6. kép:

5. jelenet - 7. kép: Kimarad az újsághír, hogy Gyuki nem játszik a másik csapatban a döntőn. Teleki nem viszi el az újságot. (Pontosítás.)

6. jelenet - 9. kép: Kimarad Karikás újabb hírmondása.

7. jelenet - 8. kép: Kimarad a többiek megjegyzése a két gépen dolgozásról és Teleki üdvözlése. Kimarad Karikás megjegyzése Telekinek. (Ismétlés lenne.)

8. jelenet - 9. kép: 2. része Karikás 9. jelenet - 10. kép

10. jelenet - 12. kép: Honvéd Sportközpont helyett Országos Sportbizottság, Dunai Gyuri helyett Feri.

11. jelenet - 13. kép Kimarad Marika: A sportban nem ismerek tréfát! (Túlzás!)

12. jelenet - 14. kép: Bekerül Karikás csigajelenete. (Poéndúsítás.)

13. jelenet - 15. kép

14. jelenet - 16. kép

15. jelenet - 20. kép

16. jelenet - 21. kép

17. jelenet - 23. kép

18. jelenet - 24. kép

19. jelenet - 25. kép

20. jelenet - 26. kép

21. jelenet - 27. kép, kimarad a röplabdázás.

22. jelenet - 28. kép: kimarad Karikás: Stop! Állj! A mai előirányzatot lefutottad. Pista: Még bírom. Karikás: Itt is túlteljesíted a normát?... (Túlzás lenne...)

23. jelenet - 29. kép

24. jelenet - 31. kép

25. jelenet - 32. kép

26. jelenet - 33. kép

27. jelenet - 34. kép

28. jelenet - 35. kép

29. jelenet - 36. kép

30. jelenet - 37. kép

31. jelenet - 38. kép

32. jelenet - 39. kép

33. jelenet - 40. kép

34. jelenet - 41. kép: Bekerül Pataki Ferenc olimpiai bajnok, Várkői Ferenc helyezett - korlát, Keleti Ágnes főiskolai világbajnok...
(Olimpiai bajnokok felszaporítása!)

35. jelenet - 42. kép: Piszok csirkefogó helyett jellemtelen alak. Kimarad Teleki: Ez is hazugság! Tudom én azt, hogy van. Mesélte nekem Csóka, mikor hazajött. Adják-veszik őket, mint a borjút. De ha kifutották a formájukat, ott halhatnak éhen. (Túlzás!)

36. jelenet - 43. kép

37. jelenet - 44. kép: Kimarad Lajos bácsi és a paprikás csirke a szövegből. Teleki új szövege: Már megint velem akarsz kikezdeni? Ha már ilyen lelkes sportbarát lettél, megtanulhatnád, hogy a sportolókat szeretni kell, különösen azokat, akik dicsőséget szereznek a csapatnak és a gyárnak. (Aláhúzás!)

38. jelenet - 45. kép: Nurmi helyett Németh.

39. jelenet - 46. kép

40. jelenet - 47. kép

41. jelenet - 48. kép: Bekerül Bogdán: Csütörtök délután?

42. jelenet - 50. kép: Kimarad Gecső: Vurstlit csinálnak az üzemből.

43. jelenet - 51. kép: bekerül: Pista lehozta a mamáját. Bogdán: Civilek a pályáról.

44. jelenet - 52. kép: kimarad: Csótány: Úgy érzem magam, mintha újjászülettem volna.

45. jelenet - 53. kép

46. jelenet - 54. kép: Együtt befutnak a gyepre. (Képiség.)

47. jelenet - 55. kép: Kimarad Bogdán: Civil a pályára! Ez a jelszava! Hát akkor neked itt nincs jövőd!

48. jelenet - 56. kép: Marika összeírná Pista hibáit is. Kimarad: Teleki? Aztán... ha bocsánatot kér... kibékülök vele! (Értelmezés.)

49. jelenet - 57. kép

50. jelenet - 58. kép

51. jelenet - 59. kép

52. jelenet - 60. kép

53. jelenet - 62. kép: Kimarad Edző: Most már ne törődjünk az eredménnyel, csak a játék legyen szép és izgalmas.

54. jelenet - 63. kép és a 65. képből a bemondó szövege.

55. jelenet - 64. kép

56. jelenet - 65. kép

57. jelenet - 67. kép: A doktor nem drukker.

58. jelenet - 68. kép

59. jelenet - 69. kép

60. jelenet - foci

61. jelenet - 71. kép

62. jelenet - foci

63. jelenet - 73. kép

64. jelenet - 74. kép

65. jelenet - 75. kép: A motor ülése Karikás kezében marad. (Poén.)

66. jelenet - 76. kép

67. jelenet - 77. kép

68. jelenet - 78. kép

69. jelenet - 79. kép

70. jelenet - 81. kép

71. jelenet - 83. kép

72. jelenet - 84. kép

73. jelenet - 85. kép

74. jelenet - 86. kép

75. jelenet - 89. kép

76. jelenet - 92. kép

77. jelenet - 94. kép

78. jelenet - 93. kép

79. jelenet - 97. kép

80. jelenet - Eredményjelző tábla.

81. jelenet - 97. kép folytatása.

82. jelenet - 98. kép


A filmből kimaradt képek
2. kép: Ráközelítés a gyárra. Indulózene. - (Felesleges)

5. kép: Karikás munkateljesítményt mér a Mészáros brigádnál. Lakatos és Csermely kijelenti, hogy ők fogják megnyerni a versenyt. - (Ismétlés.)

11. kép: Fontos szöveg! Ráczné: Az én férjem a legjobb szakmunkás volt, pedig sose sportolt! Karikás: Az biztos, De akkoriban még maga se biflázott esténként ilyen szakkönyveket. És járt-e maga szegény Mihállyal nyaralni a Balaton
ra? R-né: ne bolondozzon már... Karikás: Ugye? Mi pedig Pistával jövő héten utazunk nyaralni. - (Ideológiai túlmagyarázás!)

17. kép: Békestaféta montázs - Albánok Albániában futnak. Bolgárok. Románok. Magyar-román határ. Zászlóátvétel. Futás Magyarországon DISZ-esek, úttörők között. (Pénzügyi vagy külpolitikai okokból nem megvalósítva!)

18. kép: A vecsési szovjet hősi emlékműnél. (A vidéki forgatás? miatt kihúzva.)

19. kép: A futók a Budapest tábla mellett. (Előbbiek miatt felesleges.)

22. kép: Marika a selyemgyáriak között. (Felesleges.) 30. kép: Balatoni hajók. (Már megvolt.)

49. kép: Bogdán akciója a focisták csütörtöki edzésével. (Egy félmondatban elintézve előbb.) 61.
kép: A letört szurkolók (A meccs ritmus szerint lett vágva.)

80. kép: Teleki beáll a gyerekek közé focizni. (Ez didaktikussága miatt már előbb is kihúzva.)

87. kép: Marika és Pista egymás csapatatának szavaznak győzelmet. Majd sajátjukénak drukkolnak. (Helybenjárás.)
A leányvásártól a Körhintáig

(1955, rendező: Fábri Zoltán. )

Az egyetemes és a magyar filmtörténet számos alkotása igazolja, hogy a filmrendezők szívesen használnak fel munkájuk kiindulásaként irodalmi művet (regényt, drámát, novellát). Fábri Zoltán filmjeinek jelentős része adaptáció, XX. századi magyar írók (Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Karinthy Ferenc, Palotai Boris, Sánta Ferenc) műveinek egész sorát dolgozta fel. Mégis mindvégig szerzői filmeket alkotott, mindig azt mutatta, mondta, amit akart, saját stílusában, filmnyelvén szólva. 1955-ben készíti a magyar filmtörténet - remélhetőleg örök időre méltán jegyzett - egyik gyöngyszemét, a Körhintát.

A kiinduló anyagot Sarkadi Imre: Leányvásár című irodalmi forgatókönyve szolgáltatta. Sarkadi ekkor már jegyzett író volt (Kőműves Kelemen, 1947., Szökevény, 1948.) Néhány meg nem valósult filmnovella után - saját visszaemlékezése szerint négy ilyen volt - született meg a Körhinta irodalmi alapja. A művet Szigligeten írta Máriássy Félix számára, de Bányász Imre a filmgyár akkori igazgatója és Kovács András fődramaturg később Fábri Zoltánt kereste meg a kézirattal. A mű konkrét születési dátuma nehezen bogozható ki az egymásnak ellentmondó adatok miatt. A Leányvásár című novellára 1954. május 18-án kötött szerződést a filmgyár, és a benyújtás időpontjául ugyanez a dátum szerepel. Az író 1955-ben így ír: „a mű nem egészen új, két éve írtam"1. A benyújtott novellát 1955. március 30-án fogadták el, és ami meglepő, hogy ugyanezen a napon fogadta el a Dramaturgiai Tanács a forgatókönyvet, amit már Fábri Zoltán Nádasy Lászlóval készített. Itt jelen volt: Fábry Zoltán, Nádasdy Kálmán, Urbán Ernő, Várkonyi Zoltán, Nádasy László, a pártközpont képviseletében Szilágyi Albert. A korra jellemző, hogy a vitáról 67 oldalas jegyzőkönyv készült. Érdemes néhány részletét idézni: „Urbán Ernő: olyan művészi erővel van megírva, hogy az embert megdöbbenti, megrázza. A hétköznapok költészete van benne.

Várkonyi Zoltán: forgatókönyvben ilyen csodálatos női alak nem szerepelt.

Kovács András: a jelenlevők a forgatókönyvet nagyon jónak tartják, amiből lehet filmet csinálni. Kell még beszélni Sarkadi munkájáról, aki valóban kitűnő anyagot adott Fábriéknak ".2

A részletekből kitűnik, hogy a forgatókönyv fogadtatása kedvező volt. De az sem meglepő, hogy májusban Darvas József miniszter kifogásokat emel a forgatókönyvvel szemben: „Az eszmei mondanivaló elsikkad a tsz körüli harc miatt, a szövetkezetiek igaza nem jön ki a filmből, túlságosan csak szerelmi történet ".3

A Filmtudományi Intézet és Filmarchívum könyvtárának tulajdonában lévő forgatókönyv belső borítóján a következő szöveg olvasható, alig két hónap múlva: „A forgatókönyvet a forgatásra alkalmasnak tartjuk. 1950. VII. 13." (aláírás nélkül)(Az 1950. feltehetően elírás. Eredeti vagy a szerzőé-e? - ez kérdéses. (A szerk.) )

Ezek után augusztus 29-én kezdetét veszi a forgatás, ami november 7-ig tart. December 8-án mutatják be a standardkópiát a Művészeti Tanácsnak, míg a film moziba kerülés időpontja: 1956. február 2.

Most viszont térjünk vissza Sarkadi irodalmi anyagára, vessük össze Fábri forgatókönyvével, néhány észrevételt téve!

A Leányvásárban 98 képre bontja a történetet a szerző, és 13 helyszínre (lásd alább). Fábrinál az első változatban 51 kép szerepel, a véglegesben 42. A helyszínek száma itt is 13, ha a vásárt egy helyszínnek vesszük. Viszont, ha felbontjuk a vásári jelenetet, akkor további hattal bővül [itt nem vettük figyelembe a Montázs címszóval jelzett emlékképek helyszíneit.Pl.: a mező, a húsvéti locsolkodás, a mozi (ez a filmben nem is szerepel)].

Sarkadinál az 1-11. kép helyszíne a Debrecenbe tartó vonat. A 12. kép leírásánál közli az író, hogy: „idejön a Vásár a Csillagból", s majd a 27. képpel folytatódik a történet.

A Csillag egy korabeli folyóirat, amiben végül is a Leányvásár hiányzó jelenetei nem jelentek meg. Csontos Sándor szerint a filmgyár másolatában fennmaradt forgatókönyv egy másik előkerült példányában a vásári jelenetek helyén a Kútban című Sarkadi elbeszélés szerepel. Sokan a Leányvásár kiindulópontjaként a Kútban című novellát tartják. Kétségkívül vannak azonosságok. Így a szereplők neve: Bíró Máté, Pataki Mari, Pataki Istvám, Farkas Sándor. A történet a novellában a fiatalok lakodalmáról tudósít, a Leányvásárban s majd a Körhintában is Mari és Máté mindent elsöprő szerelmével ismerkedünk meg. Szemléletes a szereplők bemutatása a Kútban című novellában. Így ír Sarkadi: „„testes, megtermett ember volt ez a Pataki István, barna arccal, széles, inas vállal, a homlokán, a pofacsontjain konok, megtörhetetlen makacsságú vonások honoltak." Mariról: „kendőbe, kabátba bugyolálva, nagycsizmásan azt sem lehetett látni, nagylány-e már vagy kislány?"

A két figurát tökéletesen átmenti a filmjébe Fábri. Patakinéval más a helyzet! A novellában így szerepel: „Rosszkedvű, korán megöregedett parasztasszony, aki a rosszkedvét a háziasszonyi szerepében töltötte ki. Haragudott, ha poharat törtek, megrovó pillantásokkal nézte azt, aki pecsétet ejtett a frissen mosott asztalterítőre." Itt az elbeszélésben ő egyértelműen szorgalmazza a Farkas Sándorral való házasságot, határozottságot, keménységet sugallva. A Leányvásárban már jóval lágyabb a szerep formálása. Inkább rábeszélni, a saját sorsával példálózva beletörődtetni szándékozik a lányt a boldogság nélküli frigybe. E jegyeket teszi teljessé a Patakinét megformáló Kiss Manyi a Körhintában. Érzékeny rezdüléseivel, alázatos gesztusaival, széles skálájú mimikájával már az Igazság című Sarkadi novella parasztasszonyát, Rózsa János feleségét látjuk magunk előtt: „Évek óta titokban vágyott arra, hogy majdcsak jobb lesz ezentúl. Lopva egy könnyet törölt ki a szeme sarkából, nagyot sóhajtott, de ellent nem mondott, megszokta, hogy az ura dönt helyette is, és jó asszony volt: sosem igyekezett nehézzé tenni ezt a döntést."

A legszembetűnőbb változáson - és már most szögezzük le, hogy előnyére - Bíró Máté figurája megy keresztül. A Kútban így jellemzi őt az író: „A borzas, szőke haja, szeplős képe, és a nagy, fülig érő szája tűnt fel először annak, aki még nem látta. Mosolygott vagy inkább vigyorgott mindig. Barátkozó természetű volt, árvagyerek, a gyámszülei beléptek a szövetkezetbe, ő is velük lépett, de nem lakik náluk Az agronómus kocsisa." A felnőtté válás küszöbén topogó Máté tipikus alakja a kor fiataljainak: még gyerek, zavartságát vigyorgással leplezi, de már öntudatos, elköltözik gyámjaitól, hisz képes az önálló életre. Hirtelen lobban, ha önérzetében sértik, és tudja, hogy amivé vált, azt e rendszernek köszönheti. A Leányvásárban talán már ennél érettebb. Néhány évvel idősebb lett. Határozott elképzelései vannak. Meggyőződése: csak a szövetkezeti forma a progresszív fejlődés lehetősége. Aki másképp gondolja, azt fölényesen kioktatja, lenézi. Ennek hangot is ad. És ezen a ponton sajnos hitelét veszti az általa formált típus! Miről is van szó? Idézzük a Leányvásárból!

39. kép: Máté: „Azt nézd meg Pataki elvtárs, öt év múlva! Akkor bánjátok majd meg, hogy kiléptetek - ha ugyan addigra vissza nem jöttök!

50. kép: Máté: „Azt hiszitek, azért van a szövetkezet, hogy ti kedvetekre kilépjetek?"

Furcsának tartom, hogy Sarkadi, aki ízig-vérig ismerte a korabeli magyar paraszti valóságot, a falun, tanyán megélt értékrendet, ne lett volna tisztában azzal, hogy generációk között - bármilyen társadalmi változás történhet - nem érhető el a szemtelenségnek az a foka, hogy egy fiatal nyikhaj (mert az összes létező Pataki szemében valamennyi Máté csak az lehet) le merjen tegezni egy parasztembert. Ha csak nem a „föntről küldött" agitáló idegen, bizalmaskodó pártmunkásról van szó! De mint tudjuk, a történetbeli hősünk nem az. Így Máté figurája nem csak hitelességét veszti, de kissé ellenszenvessé is teszi számunkra. Ezt a csorbát több simítással is kiigazítja Fábri a Körhintában. A főhős megszemélyesítője a forgatás idején a 25 éves Soós Imre. A Balmazújvárosban született színésznek csak önmagát kellett adni a hiteles alakításhoz, hiszen a filmbeli közegben nőtt föl, tapasztalt, érzett. Máté és Pataki dialógusaiban mindig Patakié a foghegyről odavetett, tüskés megjegyzés, érzékeltetve, hogy nem sokra tartja a fiút. Máté ennek ellenére mégis mindannyiszor tisztelettel szól Patakihoz. Csupán egyszer kapja el az indulat, a szövetkezeti irodában (Körhinta, forgatókönyv 20. kép), akkor is saját munkáját s ezzel együtt hitét, meggyőződését védve: „Abba a húsz hódba mi őszi árpát vetettünk, azt a húsz hódat én oda nem adom az Atyaúristennek se!" Néhány mondattal előbb: „Otthon kiabáljon! a maga portáján. Mert ez a mi szövetkezetünk. Maga meg itt mostan csak vendég." (Ezeket a mondatokat változtatás nélkül vette át Fábri a Kútban című novellából. Igaz, hogy ott Máté nem Patakit, hanem az írót - a novella elbeszélőjét - oktatja ki, amikor az rátámad, hogy a brigádistállóba egy kulákot engedett be.) Kettejük viszonyának, harcának lecsengését a film utolsó mondatai érzékeltetik a legszebben.

Máté: „Pataki bátyám… feleségül veszem Marit."

Pataki: „Ti dógotok"

Máté: „Hát persze, hogy az… Mer' az ember élete a saját maga dóga… nem is lehet abba beleszólni. A mi életünk, a Marié meg az enyém…

…az nem ez

…Nem!… Egészen más!

…de hát ezért… örökké nem haragudhat ránk…!"

Pataki már nem szól! Az általa is hirdetett, több évszázados szentenciát, miszerint „Főd a főddel házasodik" legyőzi a több évezredes erkölcsi érték, a tiszta szerelem! Igaz, szétesik a föld, de magasztosul a költészet! Annak ellenére, hogy Máté rendíthetetlenül egy új szemléletű életet kezd Marival, átérzi a vesztes Pataki csalódottságát. És ahogy amaz megropogtatja a meggémberedett derekát, majd felnéz az égre, és nekifekszik a munkának, úgy érezzük: ha így, hát így, talán a fiatalokkal, talán nélkülük, de utoljára még nekilendül ennek a nyomorult életnek.

A dráma, a konfliktusok kifeszítése más ívet mutat Sarkadinál és Fábrinál. A Fábri-Nádasy-féle Körhinta „egy nagy szerelem és egy nagy lázadás története, az íratlan évszázados törvény ellen". Sarkadi viszont azt szerette volna megmutatni benne, hogy milyen rövidlátóan, még ha vélt igazuknak megfelelően cselekszenek is azok a parasztok, akik kiléptek".4 A Leányvásárban kétségkívül szélesebb teret kap a harc, amelyet az új élet (szövetkezeti mozgalom) győzelméért folytat Bíró Máté. A meggyőzés, az agitáció végigkíséri, átszövi az egész történetet úgy, hogy mellette a szerelmi szál is egyre jobban kibontakozik. Fábri billent az arányokon, nála már az első képek tisztázzák a két fiatal vágyait, és kettejük viszonyára felfűzve fokozódnak azok a drámai helyzetek, amelyet a korszak paraszti dilemmái (bent maradni vagy kilépni) indukálnak. A Leányvásár expozíciójának helyszíne a vonat, és nyilván az a néhány tervezett kép lett volna, ami nem olvasható Sarkadinál (ez a vásárjelenet, ami saját elmondása szerint, csak néhány vázlatosan megírt oldal volt). Fábrinál a dráma, a konfliktusokat előkészítő szerkezeti egység, az első 11 képben a vásári jelenet. Bemutatja valamennyi fontos szereplőjét a történetnek, megismerjük nézeteiket, sejtjük vágyaikat. A film címe már itt értelmezést kap: a körhinta lendületet, dinamizmust, örömet, rendíthetetlen hitet, álmot, vágyat, megállíthatatlan szerelmet repít a magasba, míg Sarkadinál a „Leányvásár" cím a 35. képben válik teljességgel érthetővé, a Mari és édesanyja közötti párbeszédben.

Anya: „- Megkért - int befele, a szoba fele. Hát… ez a lány sorsa."

Kicsit később.

Anya: „ - Mer' ne annak higgyél, aki szépet mond, aki mókázik. Az alól kikopik a gazdaság… Mer' az a fontos. A megélés."

Ez a jelenet a filmben is szerepel, de ott jóval feszültség teljesebbnek, drámaibbnak érezzük. Miért is? Erről maga Sarkadi vall: „Fábri elkészült forgatókönyvének első vázlatától nem voltam különösebben elragadtatva. Az enyémtől abban különbözött, hogy a cselekményt… jelentősen lerövidítette, drámaibbá , sűrítettebbé tette… Emberek és indulatok ábrázolásánál én szeretem a csaknem kizárólag párbeszédes formát… Fábri és az én művészi stílusom különböző. A mondatok mögött meghúzódó, fortyogó érzelmi tartalmak kibogozását én az olvasóra szeretem bízni, nem segítek azzal neki, hogy mással, mint a szereplők szavaival elmondjam."5 A film lényege viszont éppen az, amit Sarkadi is mond, hogy mással vagy elsősor an mással fejezi ki mondandóját. A Körhinta forgatókönyvének idevonatkozó 15. képét érdemes végigolvasni, hogy ez a mással való kifejezési forma, hogyan is valósul meg. Itt most csak néhány részt ragadunk ki, példaképpen.

 

193. Félközel

A konyha padkáján ül Patakiné, mellette kis sámlin Mari, aki most fejét anyja ölébe hajtva szipog. Patakiné: „…Hajaj… ez a nő sorsa…" Tekintete elréved. Bólogat. Nagyot sóhajt.

194. Közel

A két öreg és a két fiatal kukoricát morzsoló kéz. Egyhangúan koppannak a sárga kis szemek a vájdling falán.

195. Közel

…Matricázott tányéróra a falon. Óraketyegés erősödik…

196. Közel

A konyhapadkán a vizesvödör, alján szivárog a víz. Vízcsepegés hangja.

A néző ezeket a közelképeket látja, miközben tudja, hogy a szobában most adják-veszik Marit. A feszülő csönd, a várakozás, a szorongás, a beletörődés, a szomorúság mind-mind benne van ezekben a képekben. Szöveg nélkül is beszédesek, mindent elmondóak. És amíg Fábrinál - most már illő ezt leírni - a feszültség a történet előrehaladtával képről képre, dialógusról dialógusra, cselekvésről cselekvésre fokozódik, és a dráma ezáltal több tetőpontot is elbír, addig Sarkadinál ugyanez a feszültség többször megtörik. Egyik ilyen példája a Leányvásárnak, Dávid doktor nem a legmegfelelőbb helyen való megjelenése a történetben. Az írói szándék érthető: mutassuk be azt az utat vagy lehetőséget, ami mindenki előtt nyitva áll ebben a társadalmi rendszerben; Dávid doktor a faluból származott el, kutatóorvos lett, eredményeit hamarosan - Máté legalábbis így véli - a termelésben is hasznosítani lehet. A fiatalember fölnéz a doktorra, valamilyen szinten példaképnek is tekinti (hisz lám szorgalommal, kitartással mire viheti az ember). Fábri is bemutatja ezt a példát, de ő a történet elejére téve, a vásári jelenet képei közé iktatva (ezzel letudva a kérdést), így nem zavarva meg a dramaturgiai építkezést. Ezzel szemben Sarkadinál a fentebb idézett drámai résznél kopogtat be, majd hamarosan Máté is megjelenik, és hosszan diskurálnak a mellékvese funkciójáról, így a jelenet valós tartalmát (ti. Pataki és Farkas ekkor egyeznek meg a jövőről és Mariról) kissé elbagatellizálva. Még bosszantóbb a téma újbóli előkerülése és hosszas taglalása a történet vége felé a Leányvásár 87. képében. Az előzőekben jut el Mari oda, hogy nem bírja tovább, fellázad, ellentmond az apjának, s kijelenti, hogy nem megy Farkas Sándorhoz feleségül. Mértani pontossággal szerkesztettek Sarkadi dialógusai, hitelesek a szereplők mondatai. Érezzük, vibrál a levegő, és valamilyen irányban véglegesen eldől Mari sorsa. És ekkor, mintha az író semmit sem bízna a véletlenre - emlékeztetve az olvasót, hogy ez a téma legalább olyan fontos, mint Mari és Máté lassan révbe jutó szerelme - újra előjön a mellékvese kutatással. Ezzel sajnos megint törve a drámai íven.

Érdekes, hogy a film szuggesztív és ezáltal a legemlékezetesebb jelenetei azok a részek lettek (kocsijelenet, lakodalom), amelyeknek az író nem tulajdonított nagy jelentőséget. Így ír a 72. képben: „Felpántlikázottak a lovak, az első szekéren hátul ül a menyasszony s a vőlegény - a negyedik szekéren Patakiék ülnek… A bejáró úthoz érve, most érkezett egy traktor… olyanformán, fehér papírcsíkokkal feldíszítve, mint a lovak. Bíró Máté ül a kormánykeréknél…" Már-már az eizensteini „Régi és új" gondolatisága - a szövetkezetiek a technika modern gépével csatlakoznak a násznéphez. Stílustalan kép. Fábrinál már nem is szerepel.

Másik példa: a lakodalom. Erről így vall Sarkadi: „Én a báljelenetet úgy képzeltem el, hogy Bíró Máté többé-kevésbé berúgott állapotából botrány lesz… Én rövid jelenetet képzeltem el. Éppen csak annyinak, hogy közben el tudják ezt a másfél sornyi szöveget egymásnak mondani. Elképzelhetetlen egy olyan lakodalom, ahol mindenki abbahagyja a táncot (éjfél után) azért, mert egy pár nagyon vadul járja a csárdást."5 Tehát Sarkadi egy epizódnak tartotta a sok közül, Fábri viszont a forgatókönyvében és a filmben is jóformán erre a jelenetre hegyezte ki az egész történetet. Ekkorra jut el Mari és Máté oda, hogy a nagyvilág előtt is megmutassák, elhatározásuktól aligha tántoríthatja el őket bármi vagy bárki. Fábri forgatókönyvének egyötöde ennek a jelenetnek a legapróbb részletű kidolgozása. Érdekes, hogy Sarkadi mégis tartott tőle. „Lehetetlen, hogy ez a hosszú csárdás ne legyen fenemód unalmas… Unalmas? - nevetett Fábri. - E lesz a film legjobb, legizgalmasabb jelenete… Megvolt rá a képbeli elképzelése már, s ezt másként, mint képben úgysem lehet hitelesen elmondani… A műfajt, amit csinált, megérezte már akkor, amikor még csak leírt sorokról volt szó…"6 És, ha újra nézzük a jelenetet, érezzük a rendezői szándék maradéktalanul átjön a vásznon. Itt érdemes néhány szót ejteni Fábri munkamódszeréről. Sarkadi írja: „Elmentünk paraszt bálokra, csak azért, hogy lássa: táncolnak-e úgy, a zenekar előtt csárdást manapság még, ahogy ő elképzelte. A filmrendező munkája amúgy is kétféle: egy művészi - ez az elgondolás megvalósítása. S egy szerző fegyelmező, rendet tartó, mintegy hadvezéri munka… Fábri mint az igazán tehetséges művészek, megtoldotta avval is, hogy precíz tudomást szerzett mindarról, amiről a film beszél." A helyszínkereséssel együtt arra is törekedett, hogy a környezet belső atmoszféráját is megéreztesse. Hihetetlen precizitással, mérnöki pontossággal szerkesztve készült forgatókönyve, minden beállítást, plánt előre megtervezve. A végleges dialógusokat olvashatjuk bennük, mindamellett sokszor a szereplők legapróbb gesztusaira is kitérve. Ezért, ha megtesszük azt, hogy úgy nézzük filmjét, hogy közben kezünkben tartva olvassuk forgatókönyvét, rájövünk arra, hogy Fábrinál már a forgatókönyvvel együtt elkészült (legalább is fejben) a végleges film is. Esetleg néhány apróbb részlet maradhat ki vagy kerül igazításra, amit a felvételkor pótolnak, így árnyaltabbá téve a mondandót. Nézzünk erre most két példát! (Érdekes, hogy mindkettőben a kezeknek jut fontos szerep.) Az egyik a már említett csárdásjelenetben a 27. kép folytatása.

Farkas: „Hej, Mari… Nemsokára a mi lakodalmunkon táncolunk!… Igaz-e?"

És néz a lányra. Az nem emeli fel a fejét. Éppen újra szólni akar neki, mikor Máté hangja hallatszik.

Máté hangja: „Szabad egy fordulóra?"

Farkas felnéz, elborul az arca. Máté áll előtte. Farkas abbahagyja a táncot. Egy pillanatig gondolkozik, odaadja-e a lányt, aztán úgy érzi, hogy feltűnés nélkül nem tagadhatná meg." És itt van egy nagyon apró, de nem elhanyagolható részlet, amire a forgatókönyvben nincs utalás (nyilván később született meg): Az eddigi mozgalmasság után szinte megáll a kép; Farkas a meglepetéstől, Mari a félelemtől, Máté az elszántságtól marad mozdulatlan. A feszültség vibrál a levegőben, s ekkor pont Mari az, aki elárulja magát. Mielőtt bárki is megmozdulna, szinte ösztönösen, ráteszi kezét Máté vállára.

A másik példát a film vége felől vesszük. Miután Mari elrohant otthonról, a vasúti töltésen látjuk. Önmaga sem tudja eldönteni felkavart lelkületével, hogy Máténál keressen-e oltalmat, vagy kifusson a világból. Újra veszekszenek, Mari Mátét okolja a történtekért, elküldi a fiút. Majd hirtelen eszmél és előtőr torkából a panaszos sikoly! 39. kép harmadik folytatás:

Mari: „Má-té-é-é!"

És eszeveszetten rohanni kezd a fiú után. Máté arcán megrándulnak az izmok a kiáltásra, de nem áll meg, megy tovább, viszi az indulata. A képmező alján megjelenik a rohanó, egyre közelítő Mari. Szinte repül a fiú után. Utoléri. Megy mellette némán. Könnyein át nézi. Nagyon erősnek látszik most Máté. Elszánt és félelmetes az arca. Mari teljes maga-átadással, gyámoltalanul, vacogó fogakkal kérdi:

Mari: „…Máté… édesem… mi lesz velünk?…"

És megfogja a fiú kezét.

A filmben viszont azt látjuk, hogy Máté nyújtja a kezét a lánynak. Első megítélésre ez az apró különbség elhanyagolhatónak tűnik, pedig teljesen más értelmezést ad a jelenetnek. Ugyanis, ha Mari fogná meg Máté kezét, az a lány kérését végső, kétségbeesett könyörgését tenné teljessé, így viszont a fiú döntését, megmásíthatatlan elhatározását érezzük: Marinak és ennek a szerelemnek a minden áron való vállalását.

Sarkadi Imre és Fábri Zoltán. Mindketten gondolkodó művészek, érző emberek. Láthattuk, hogy egyazon témáról hogy vall az egyik, s mint vélekedik a másik. Nem jobban, nem rosszabbul, legfeljebb másképpen. Saját élményeik, meggyőződésük, hitük szerint. Művészi stílusuk különbözőségével, s ahogy Sarkadi mondta: „…a filmrendező képben, az író pedig szövegben."

 

Jegyzetek

1 Sarkadi Imre: Körhinta, Magvető Kiadó, Bp., 1981.

2 Nádasy László: Fábri Zoltán, Filmbarátok kiskönyvtára.

3 Színház és Mozi, 1955. szeptember 9.

4 Színház és Mozi, 1955. augusztus 12.

5 Sarkadi Imre: A filmművészet realitása, 1956. Cikkek, tanulmányok. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1974.

6 Sarkadi Imre: Néhány ecsetvonás egy kiváló rendező arcképéhez, 1961. Cikkek, tanulmányok. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1974.

 

Sarkadi Imre:

Leányvásár

Fábri Zoltán-Nádasy László:

Körhinta

1-11. kép Vonaton

A Pataki család Farkas Sándorral utazik Debrecenbe a vásárba. Felszáll a vonatra Máté is barátaival. Meglátja Patakiékat, köszönti őket, amit azok hűvösen fogadnak. Megérkezik a vonat Debrecenbe.

 

12-27 kép

„Ide jön a vásár a Csillagból" (Sarkadi)

1. kép Főcím

A debreceni vásár 1953 szeptembere. A sátrak közt rengeteg ember, magasban látjuk a körhintát. Nyüzsgés, bakfis lányok, vásári forgatag.

2. kép Sátrak közt az úton

A tömegben feltűnik a Pataki család, majd megérkezik Farkas. Egy mézeskalács-szívet nyújt át Marinak.

3. kép Sátrak közt az úton, más helyen

Feltűnik Máté barátaival és néhánylánnyal, akik sikoltozva nevetnek jókedvükben. Máté régi ismerősbe botlik, Dávid doktor az, a Pestre elszármazott kutatóorvos.

4. kép Szíjártó és nyerges sátornál

Pataki és Farkas lószerszámot néznek, de nem vásárolnak, mert drága. Összefutnak a sógorral.

5. kép Halászcsárdában

Mátéék brigádja halat rendel, a nagy kavarodást a pincér nehezen követi. Máté rendet tesz, majd újra az orvoshoz fordul, a kutatásról érdeklődve.

6. kép Halászcsárda, Patakiék asztala

Pataki szerényen rendel, mindössze két pohár sört, majd az otthonról hozott szalonnát fogyasztja.

7. kép Mátéék asztala

Máté még mindig a mellékvese működéséről érdeklődik Dávid doktortól.

8. kép Patakiék asztala

Pataki és Farkas felváltva érvelnek a sógornak a kilépés mellett. Közben halljuk Patakinét, ahogy a sógorasszonynak uráról beszél. Mari egy katicabogár segítségével ábrándjaiba feledkezik.

9. kép Montázs I.

A boldog közelmúlt néhány emlékképe: a brigád megy haza a mezőről, a mókázó Samu János, együtt a moziban, majd a kukoricamorzsoláskor és végül a húsvét hétfői locsolkodás.

10. kép Patakiék asztala

Patakit ledöbbenti, hogy sógora nem lép ki a szövetkezetből. Tüntetőleg magára is hagyja Farkas Sándorral, közben a brigádbeli lányok elkérik Marit édesanyjától.

11. kép Vásári vurstli

A cigánylány megjósolja Mari jövőjét. Mari léggömböt kap Mátétól, majd a hajóhintára szállnak. Egyre magasabbra emelkednek, a lány boldogan nevet. Áttűnés: teljes sebességgel forog a körhinta, Mari is rajta ül. Körbeforog a világ. A ruhák, hajak lobognak a szélben. Máté Mari mögött ül. Magához húzza, incselkednek egymással. Mari mámorosan kacag. A hinta forgása lassul. A lány arcáról lehervad a mosoly, a várakozók között valami komor sziget: apja, anyja és Farkas. Mari arcán ijedtség, aggodalom. Újra a lány arca, ami már inkább szomorú. Elköszön Mátétól, aki megkövülten ott marad. Pataki közli, hogy most már Mátéval és bandájával ne legyen semmi dolga. A léggömböt leoldja lánya kezéről, ami a magasba száll.

12-14. kép

A forgatókönyvből kivágva?! A 15. kép visszaszámozva 12-re.

12. kép Patakiék udvara

A holdvilágos este Farkas Sándor érkezik.

28-31. kép Patakiék konyhája

Farkas Sándor és Mari kettesben vannak. Farkas közli, hogy kiléptek a szövetkezetből, majd erőszakoskodni kezd a lánnyal.

13. kép Patakiék konyhája

Farkas elmondja Marinak, hogy kiléptek a szövetkezetből, és azt is, hogy vele akar élni. Magához húzza a lányt, akit meg akar csókolni. Dulakodnak, Mari ellöki magától Farkast.

32-34. kép Patakiék szobája

Farkas megkéri Patakitól a lány kezét, és tervezik a közös jövőt.

14. kép Patakiék szobája

Pataki és Farkas szövetséget kötnek. Közösen fognak gazdálkodni, és kitűzik a lakodalom időpontját is.

35-39. kép Patakiék konyhája

Patakiné közli Marival Farkas szándékát, majd hosszasan vigasztalja lányát. Közben megérkezik Dávid Péter, Mari unokatestvére, akiről kiderül, hogy kutatóorvos Pesten. Máté is betoppan, és nagy érdeklődést mutat a doktor kutatásai iránt. Közben Patakiék is csatlakoznak a beszélgetéshez. Témát váltanak. Máté korholja Patakit, amiért kilépett a szövetkezetből, mire az közli Mátéval, hogy jelenléte most nem alkalmas, mivel eljegyzést tartanak.

15. kép Patakiék konyhája

Patakiné vigasztalja lányát, egykori saját sorsát említi példázatul. Próbálja Marit meggyőzni, hogy jól jár Sándorral. A lány leszegett fejjel morzsolja a kukoricát. A városi verkli zenéjének áradata teszi teljessé Mari ábrándjait. Visszatérnek a konyha reális zajai (óraketyegés, vízcsepegés).

Újabb oldalak kitépve a forgatókönyvből!

Közben Máté érkezik meg váratlanul. A szülők éreztetik is vele, hogy nem alkalmas a pillanat a látogatásra. Pataki közli, hogy eljegyzést ülnek. Fölényesen, rátartian jelenik meg Farkas. Máté nem találja a szavakat, majd összeszedve magát, elköszön.

40-46. kép Sáros úton

Mari gyalog halad a tócsák között, a szekéren közeledő Máté felveszi a lányt. Sértegeti, amiért kofáskodni jár a piacra, majd hirtelen szerelmet vall neki, de a lány elutasítja.

16. kép Patakiék udvara

Mátét látjuk, lelke zavart, állni is alig bír, keserűt sóhajt.

17. kép Sáros dűlőúton

Máté szekéren, Mari gyalog halad. A fiú fölveszi a kocsira. Először kötekedve bántja szavaival, majd dadogva szerelmet vall a lánynak, de Mari visszautasítja.

47-48. kép A szövetkezet egyik irodája

Pataki az elszámoltató bizottsággal veszekszik.

18. kép Szövetkezeti iroda

Pataki ingerülten egyezkedik a szövetkezet vezetőivel. Közben Mari meghozza neki az ebédet.

49. kép A szövetkezet udvarán

Az apjának ebédet hozó Mari hazafelé indul, de újra találkozik Mátéval, aki ismét közli vele, hogy szereti.

19. kép A szövetkezet udvara

Máté az iroda előtt meghallja Pataki kiszűrődő hangját, amint az általuk már felszántott földet követeli a vezetőktől.

50. kép A szövetkezet irodája

A forrongó vitába a hívatlan Máté is bekapcsolódik. A heves szóváltást kis híján tettlegesség követi.

20. kép Szövetkezeti iroda

Egyre indulatosabban folyik a vita, Pataki és a vezetőség nem tud megegyezni. Máté is tromfol, kettejük között már-már tettlegességig fajul a dolog, végül a vezetés kituszkolja Mátét az irodából.

51-55. kép A Petőfi-brigád szobája

A dohányleveleket simító brigádtagok közé érkezik Máté. Néhány lány incselkedve érdeklődik, hogy van-e már fejlemény Dávid doktor kutatásainak alkalmazásáról, amit Máté szorgalmazott. A fiú zavart, amit a lányok azzal magyaráznak, hogy szerelmes.

21. kép A szövetkezet udvara

Mari egykori munkahelye, a Petőfi-brigád épülete előtt halad el. Elfogja a gyengeség. Máté mellé szegődik.

Újabb oldalak kitépve a forgatókönyvből!

Az eredeti számozás szerint a 28-29-es kép hiányzik.

56. kép Patakiék konyhája

Pataki és Farkas vagyonukat számolva tervezik a szebb jövőt.

57-58. kép Dűlőúton

Patakiék megegyeznek a szövetkezetiekkel, megtörténik a kilépés.

 

 

22. kép Sáros bekötőúton

Máté szavaival újra bántja a lányt, miközben cipőjük cuppog a vastag sárban. Nem tudja elfogadni, hogy Mari beletörődött szülei döntésébe. Szenvedélyesen vall szerelmet a lánynak, aki végül nem áll ellen, és összefonódva csókolják egymást. Később a lány kibontakozik az ölelésből, és hazasiet.

59-61. kép Patakiék konyhája

Farkas meghozza az újonnan vásárolt lovat. Később Marival bizalmaskodna, de a lány kifordul az ölelésből.

62-68. kép Debreceni főutca

Mari és Máté összetalálkoznak. Újra kellemetlenkedik a lánnyal.

69-70. kép A vonaton, majd hazafelé a faluban

Máté ismét szerelmet vall a lánynak, akinek a szorongása és apjától való félelme erősebb annál, minthogy Máté érzelmeit viszonozni merné.

71. kép Patakiék konyhája

Ebédel a család. Az asszony Marinak cipőt venne, de Pataki takarékosságra inti. Mari ellentmond apjának, van a szövetkezetből kapott saját, spórolt pénze.

 

72-74. kép Dűlőúton

Felpántlikázott lovak, lakodalmas szekerek. Hasonlóan díszítve egy traktor, Bíró Máté a kormánynál.

23. kép Dűlőúton

Nagy robajjal vágtató kocsikerék-zörgés, lónyerítés, kacagás, zeneszó. Lakodalmas szekerek. Feltűnik Farkas Sándor, a zenekar és az ifjú pár. Kicsit lemaradva Pataki hajtja a kocsit. Mindenki vidám, csak Mari egykedvű. Máté is a lovak közé csap, és követi Patakiék kocsiját.

75-78. kép Papék háza

Tart az ünnepség, Farkas a menyasszonnyal táncol.

24. kép Papék konyhája

A mulató násznép. Menyasszonytáncra készülődnek. A násznagy kezdi, Farkas folytatja. Mari föláll, mint aki keres valamit, körbejárja az összes helyiséget.

25. kép Papék udvara

Mari ismerős dallamot hall. Elindul a hang irányába. Máté énekel szomorúa. Megjelenik Patakiné, aki visszaparancsolja lányát.

26. kép Papék mosókonyhája

Máté teli szomorúsággal énekel, majd újra iszik. Végül föláll, és elindul az ajtó felé.

27. kép Papék konyhája és szobája

Tetőpontján a jókedv. Farkas Sándor Marival táncol. Megjelenik Máté. Lekéri Marit. Farkas gyanakodva nézi őket. Máté közli Marival, hogy mással nem fog táncolni. A fiú keze megszorítja a lány derekát. A szomszédos szobában Pataki anekdotázik. Közben Máté esze veszett iramot diktál a táncban, körülöttük leáll mindenki. Rájuk figyelnek. Patakiné arca rémült. A szobában Pataki folytatja a mesét, de már senki sem figyel rá, végül ő is megfordul, s a látványtól eltorzul az arca. Mátéról dől a veríték, Mari tekintete elfátyolosodik.

28. kép Montázs II.

A hajdani vurstli képei kavarognak. A forgó körhinta. Máté és Mari egymás mellett a hintán. A lány kacag, majd arca ijedtté válik, Pataki és Farkas zord tekintete a vásári tömegben.

79-80. kép Papék háza

Máté Marival táncol. Próbálják lekérni a lányt, de a fiú nem adja. Farkas is próbálkozik, sikertelenül. A két férfi összeugrik, kakaskodásuknak Pataki vet véget úgy, hogy hazaviszi lányát.

29. kép Papék konyhája

Ugyanaz a tekintet, de most már a helyszínen. A lefojtott indulatú Farkas lekérné Marit, de a fiatalok nem állnak meg. Farkas felbőszülten leállítja a zenét. A két fiatal még egymást átkarolva szédeleg a tánctól. Pataki magához inti a lányt. Farkas nekimenne Máténak, de néhányan közéjük állnak. A zenekar új erőre kapva fújja. Farkasban még mindig nagy az indulat.

81-83. kép Patakiék konyhája

Mari fellázad, közli anyjával, hogy neki nem kell Farkas Sándor.

30. kép Patakiék konyhája

Patakiné korholja lányát, hogy szégyent hozott rájuk. Abból előtör a keserűség, és megmondja, hogy nem lesz Farkas Sándoré.

84-86. kép Patakiék szobája

Az apa hallja a konyhai hangokat, fölkel az ágyból, és pofon vágja a lányát. Erre ő apja elé áll, és szemébe mondja, hogy nem megy Farkas Sándorhoz feleségül. A felbőszült apa ágyba parancsolja feleségét és lányát. Később közli Marival, ha akarja, ha nem, Farkas Sándorhoz kell mennie.

31. kép Patakiék szobája

Pataki kiugrik az ágyból, indul a konyha felé.

32. kép Patakiék konyhája

Mari csak mondja a lázadás indulatával. Apja odaér, pofonvágja.

33. kép Patakiék szobája

Mari az apja elé áll, és kijelenti neki, hogy nem lesz Farkasé.

34. kép Patakiék konyhája

Mari fölindultan jön ki a szobából, apja utána. Pálinkát tölt magának. Közli a lánnyal, hogy Farka Sándorhoz kell mennie, majd feküdni zavarja feleségét és lányát. ő a konyhában virraszt.

35. kép Patakiék szobája

Mari fekszik, szeme nyitva, gondolatai lázasan kergetik egymást.

36. kép Montázs III.

Emlékképek villannak elő. A szekéren Máté, ahogy korholja Marit. A körhintán boldogan nevetve, majd Farkas bőszült indulata, ahogy megállítja a zenészeket, újra Máté hangja, ahogy becézi a lányt, végül a zene és a kórus, ahogy befejezi a jól ismert dalt.

37. kép Patakiék konyhája

Szótlanul reggeliznek az öregek. Mari belép a konyhába. A fejésből jött, sajtár a kezében. Apja maga elé rendeli. Ellentmondást nem tűrően mondja a lánynak, hogy Farkas Sándorhoz kell mennie, ha nem akarnak koldusbotra jutni. Mari végleg elszánt, ellentmond apjának, és kimegy a konyhából.

38. kép Patakiék udvara

Pataki a lánya után ront. Megállásra parancsolná, de a lány sikoltva futni kezd. Apja agyát elborítja a vér, és a baltát vágja Mari után, ami a góré gerendáján csapódik. Pataki fuldokolva dől a kerítésnek.

87. kép A Petőfi-brigád tanya

Az egyik brigádtag fegyelmit kezdeményez Bíró Máté ellen, mivel botrányt csinált, és kárt okozott a szövetkezetnek azzal, hogy kísérleti céljára disznókat különített el.Máté megsértődik, becsapva az ajtót magukra hagyja a többieket.

88-89. kép Patakiék istállója, udvara

Pataki közli Farkas Sándorral, hogy a lánya nem megy hozzá. A felbőszült Farkas perrel fenyegetőzik. Mari is a szemébe mondja végső elhatározását.

 

90-93. kép Dűlőúton

Mari és Máté összetalálkoznak. Szenvedélyes vita közben egymást sértegetik, végül megbékélnek, és együtt indulnak Patakiék felé.

39. kép Tejbegyűjtő előtt

Mari ziláltan fut, a fiú látja, hogy baj van, és utána ered. A lány elkeseredetten megy előre, mindenféle cél nélkül. Máté nem érti a dolgot. Mari közli, hogy világgá megy. Elhagyja ereje, kitör belőle a sírás. Máté döbbenten áll, majd sarkon fordul, és az ellenkező irányba indul. Mari kétségbeesetten kiált a fiú után, és végre együtt, elszántan indulnak el.

40. kép Patakiék udvara

Pataki fát fűrészel az udvaron, Farkas fojtott indulattal okolja a történtekért. Gyűlölködve nézi, perrel fenyegeti, ha nem rendezi a dolgot. Megjelennek Mariék kézen fogva. Teljes a döbbenet. Farkas kővé mered. Az öreg egykedvűen fűrészel. Farkas rémülten nézi Pataki tehetetlenségét, szeme összeszűkül, kezében a balta. Megmarkolja a nyelét. Feldúlt vonásait eltorzítja a kétségbeesés. Emeli a baltát. Végül mégis leteszi, és szó nélkül elmegy.

94-97. kép Patakiék udvara

Máté Marival megérkezik Patakiékhoz, ahol a fiú közli elhatározását. A szülők reményvesztetten bámulnak egymásra.

Máté közeledik Patakihoz, és bejelenti, hogy feleségül veszi Marit. Pataki egykedvűen beletörődve fogadja a hírt. Az asszony félénken érdeklődik, hogy mi történt. Pataki jóformán csak magának válaszol. Nyújtózkodik, és újra nekifeszül a munkának

98. kép Az istálló

A borjú békétlenül rángatja a kötőféket, a két fiatal összeölelkezve áll a sarokban.

41. kép Patakiék istállója

Néhánynapos borjú bizonytalanul áll, és nyaldossa a kiömlött tejet. Mari és Máté szerelmes suttogással csókban forrnak össze.

42. kép Montázs IV.

A zongoraverkli hangja. Forog a körhinta. Ruhák, hajak lobognak. Mari és Máté arca. Egyre magasabbra röpít a forgás bennünket is, s már csak a ragyogó bárányfelhők látszanak.