A tudományos színházról

(Uránia Magyar Tudományos Színház Közlönye, Budapest, 1(1899):1:3-13.)

Az ismereteknek minél szélesebb körben való terjesztése, a művelődés munkájának kiszélesítése korunk uralkodó iránya és legjellemzőbb törekvése. Nem elégszünk meg az iskola munkájával, mert nem elégedhetünk meg.


Nem tekintve azoknak fölötte nagy számára, a kik a tankötelezettség korát túllépték, a nélkül, hogy oktatásban kellő eredménynyel részesültek volna, mindnyájan tudjuk, elismerjük, hogy az iskolai műveltség a maga egyoldalúságában és szűk körbe szabott voltában nem felelhet meg teljesen a kor követelményeinek, igényeinek, vágyainknak és az ismeretekre való törekvéseinknek. Ezt a czélt akarja szolgálni az Urania.

S VALÓBAN AZ ISMERETTERJESZTÉS ESZKÖZEI KÖZT A TUDOMÁNYOS SZINHÁZ A LEGELSő HELYEN ÁLL.Elismerte ezt kulturánk érdekeinek legelső őre, WLASSICS Gyula dr., vllás- és közoktatásügyi miniszter is, a ki egyik rendeletében egyebek között az Uránia Színházat is, mint ismeretterjesztő intézményt, mint a tudás kímélyítésére szolgáló egyik kitünő eszközt, a kultura terjesztésének hatásos eszközéül hirdette.

«Az iskolázás tényleges eredménye és az élet szükségletei közt mutatkozó ellentéteknek ezenkívül egy egész sorozata van, a melyeknek kiegyenlítése az ismereteknek a rendes iskolán kívűl való megszerzését igényli», - mondotta BERZEVICZY Albert egyik ünnepi előadásában, amikor az ismeretterjesztésnek az iskolán kívüli eszközeit sorolta fel.Ebben az érdekes előadásban, már 1897-ben, rámutatott a színháznak a komolyabb ismerettérjesztés terén való szereplési módjára, a berlini URÁNIÁRA, «melyben magyarázó előadás mellett természettudományi kisérleteket és mutatványokat állítanak teljes színpadi apparátussal a közönség elé» (Budapesti Szemle, 246. szám).

Szemben a régi felfogással, mely a tárgyak fogalmi elnevezésével, körülírásával megelégedett, már Comenius megkezdette az úgynevezett szemléltető oktatást hires ORBIS PICTUS-ában, mely elvnek tervszerű keresztülvitele immáron odáig fejlődött, hogy a modern ember a képpel sem elégszik meg, magát a tárgyat akarja látni, vagy legalább annak az illuzióját, hogy magát a tárgyat látja. Az illuzió felkeltésében az URÁNIA elérte az elérhetőt. Haszna, hatása elsőrangú a tudományok és ismeretek népszerűsítésében. A természettudomány, műveltségtörténet, művészet, néprajz, ipar, technika stb. stb. mind-mind szolgálatába fogadhatja ezt az intézményt, ezt az első sorban demokratikus intézményt, mely vetítőkészülék segítségével szinekben gazdag DIAPOSITIVEKKEL varázsolja elénk a tárgyak képeit, sőt azokat magukat is természetes szineiben az EPISKOP révén; a kinematograffal az élet jeleneteit rögzíti meg s a kimondott szót hatalmasan illusztrálva, művészi dekorácziók, meglepő fényhatások, a fantázia együttműködésével oktat gyönyörködtetve, új világokat mutat be, tudást, történet felfogást mélyít ki, eszméket és gondolatokat közöl, eszményeket szemléltet, játszva és könnyedén. Ezt a czélt akarja elérni a tudományos színház és, hála a modern optikai vívmányoknak, el is éri!

Nem elégszik meg többé, hogy a csillagászati, természettudományi ismereteket terjessze, a magyar Uránia felöleli a tudás minden körét, az ismeretek minden ágát, hogy belopja a tudást a szivekbe, elmékbe, a gyönyörködtetés eszközeivel!

Joggal elmondhatja az URÁNIA-színház, hogy hatása elementáris, a tudományos világ éppen úgy elismeri, mint a falai közt ismereteket szerző százezernyi nagy tömeg, s íme Bécsben, New-Yorkban, Londonban, Milanoban, Drezdában alakultak vagy alakulnak Uránia-színházak, melyek mind a nagy czélt: A TUDOMÁNY TERJESZTÉSÉT SZOLGÁLJÁK! Szolgálják pedig igazán, őszintén és nagy eredménynyel s elhallgatott az a vád is, hogy tudniillik korunk tudomány helyett csak a felülethez tapad. A tudományba való elmélyedés helyett a népszerűsítő Urániának csak az lehet a feladata, hogy az igazságok iránt érdeklődést keltsen. A hol az érdeklődés felébredt, maga-magától fejlődik tovább az elmélyedésre való törekvés. Ezt a feladatot az egyes tudományos társaságoknak kell megoldani, melyeknek az URÁNIA csak előkészítője, közönségszervezője. A tömeg lelkének az ismerete pedig azt követeli, hogy a szépségeit e tudásnak ne mellőzzük el, de ellenkezőleg, aknázzuk ki, hogy így igazi érdeklődést, ennek révén IGAZ ISMERETEKET terjeszthessünk!

Általánosan elismert felfogás most már Európaszerte, hogy az igazi tudósnak kutatásai eredményeit népszerűsítenie is kell, megtették azt a legnagyobbak, követeli az emberiség érdeke, nem utolsó helyen magának az annyira indokolt tudománynak jövője is. A berlini URÁNIA büszkén említi, hogy Németország legnagyobb tudósai szóval, tervvel, tanácscsal, előadással segítségére állottak. A magyar tudományos körök érdeklődése nem kevesebb! Az a díszes névsor, mely az Uránia-egyesület tudományos szakosztályának tagjait felöleli, élő tanubizonysága annak, hogy a magyar tudományos körök is mélyen átérezték a tudományos színház feladatának fontosságát, mely nem egyéb, mint FELKELTENI AZ EMBERISÉG SZIVÉBEN MIND ERőSEBBEN A TUDÁS ÉS GONDOLKOZÁS ÖRÖMEIT, AZ EMBERISÉG SORSÁNAK EMELÉSÉT, A BÉKE ÉS BOLDOGSÁG ALAPJAINAK ERőSÍTÉSÉT SZOLGÁLJUK VÉLE ÉS ÁLTALA! (...)

E szellemi boldogság elérését a tudás és ismeretek terjedése által közelítjük meg. E SZELLEMI BOLDOGSÁG ELÉRÉSÉNEK CZÉLJÁT az ismeretek terjesztésének legpraktikusabb, legszebb és leghatalmasabb módja, AZ URÁNIA TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ SZOLGÁLJA!

Az Uránia berendezése

A Kerepesi-út palotasorában ízléses külsejével és nemes arányaival díszes helyet foglal el az Uránia-színház gyönyörű mór-stílű épülete.

Belépve a színház tágas előcsarnokába, kényelmes ruhatár áll a közönség rendelkezésére. Maga a színház nézőtere, a mór stílű dekoratív berendezés remeke, a főváros látványosságai közt különösen számottevő alkotás. 576 ülőhely van a színházban; a földszinten 18 páholy, 306 ülőhely; a karzaton 18 páholy és 94 ülőhely. A színház igazgatósága ugyanis arra törekedett, hogy kényelmes székelrendezéssel is megszereztesse a színházat a közönséggel. A vetítő készülék a nézőtér hátterében van elhelyezve. E készülék felülmulja az összes eddigi Uránia-színházak hasonló gépeit, a képek tisztaságában és erejében, melyeket vetít.

Maga a színház tökéletesen át van alakítva, felszerelve a legújabb optikai műszerekkel, az Uránia-színház czéljai szerint. Így első sorban régi alakjához képest nemcsak magasabb, hanem mélyebb is lett és a modern dekoráczió s művészet minden apparátusával fel van ruházva. 1500 villanyos lámpa világítja meg a pazarul aranyozott nézőteret s veti sugarait a szép előfüggönyre, melyen két mithologiai alak látható, az egyik Pallas Athenae, a másik Helios, a tudomány világosságának a jelképe.

A színpadon négyszínű villanyos fény sugárzik. Fehér, vörös, kék és sárga fény harmóniája ömlik a dekorácziókra s a képek tonusa is aszerint változhatik. A színpadi regulátorból gazdag fényeffektusok csalhatók ki, azonkívül mozgófénykép-készülék és mikroskop-vetítőgép 120 amperes ívlámpákkal áll a gépmester rendelkezésére.

S mindez, lenn a nézőtér alatt, ezernyi sodronyhálózattal egybekuszálva, valóságos géplabyrinthus ez a színház pinczéjében.

A színházi előadások gyakorlatára vonatkozólag megjegyezzük a következőket:
Rendesen egy rövid, húsz-harmincz perczig tartó előadással kezdődik az este, egy tudományos csevegéssel, olyannal, mely esetleg, bár nem kivétel nélkül, az Uránia nagy látványos előadásaival összefüggésben van, például mindjárt a megnyitó kísérleti előadás: A MIKOR A LEVEGő FOLYÓSSÁ LESZ. Ezt dr. Klupathy Jenő tartja és a nagy hidegről és a levegő cseppfolyósításáról szól.

Utána egy hosszabb látványos előadás kezdődik mely azt a küzdelmet fogja bemutatni, melyet az emberiség folytat az északi pólusért. Mialatt a nagy dekorácziók felvonulnak a néző közönség előtt s a szöveg magyarázó szavai szemük láttára ígyen valóra váltak, a legbámulatosabb fényhatások váltják fel egymást a színpadon. Az átmenetek alatt szebbnél-szebb skioptikon-képek (Vetített képek. A skioptikon a diavetítő korabeli megnevezése. (A szerk.)) tárulnak a néző elé s a képek azután szeme láttára űzik, hajtják egymást.

Az URÁNIA színház olcsó helyárakkal, igen magas színvonalú előadásokkal akarja a közönséget ebben a nemes, tudományos és élvezetes szórakozásban részesíteni. A legjelesebb magyar tudósok szövetkeztek, hogy részben nagy előadásokat, részben a tanuló ifjúság számára délutáni előadásokat, azonban főkép gyakran változó rövid előadásokat tartsanak, melyeket az igazgatóság pazar fényekkel állít ki. Gondoskodni fog az igazgatóság arról is, hogy a munkások és iparosok vasárnaponkint foglalkozásukhoz és helyzetükhöz mért előadásokat lássanak.

Uránia Magyar Tudományos Színház-Egylet R.-T. alapítói:

Molnár Viktor
vallás- és közokt. min. tanácsos.

Somogyi Nándor
művészeti és irodalmi vállalkozó.

Várady Gábor dr.
orsz. képviselő.

Kövesligethy Radó dr.
egyetemi tanár


Igazgatósága

ELNÖK:
Molnár Viktor
minist. tanácsos.

ALELNÖK:
Dessewffy Aristid
képviselőházi titkár

Bezsilla Nándor dr.
ügyvéd, földbirtokos.

Erődi Béla dr.
kir. tan., tanker. főigazgató

Óvárosi Fischer Ignácz
nagyiparos.

Gerster Béla
építész mérnök.

Kövesligéthy Radó dr.
egyetemi tanár.

Lichtenberger Kornél dr.
egyetemi m. tanár.

Révai Mór
vezérigazgató.

Schiller Henrik Dr.
szerkesztő.

Somogyi Nándor
művészeti és irodalmi vállalkozó.

Váradi Gábor dr.
ügyvéd, orsz. képviselő.

ÜGYVEZETő IGAZGATÓ:
Somogyi Nándor


Felügyelő-bizottság:

ELNÖK:
Cseike Győző
miniszteri számvevőségi aligazgató.

Dr. Nessi Pál
ügyvéd

Igmándi Mihály
iró, a „Fonciére" osztályfőnöke.

Kankovszky Antal
gyár-igazgató.

Réthey Ferencz
magánzó.

PÓTTAGOK:

Grezló Ernő
ügyvéd

Orczy Dezső
képv. h. fogalm.


Az „Uránia" Magy. Tudományos Színház létesítéséhez részvények jegyzésével hozzájárultak:

Barabás Béla orsz. képviselő

Bende Imre püspök

Beniczky Ádám földbirtokos

Dr. Bezsilla Nándor ügyvéd

Beiwinkler Károly

Bubics Zsigmond püspök

Csejke Győző kult. min. aligazgató

Csorba Ferencz min. oszt. tanácsos

Dr. Demeczky Mihály int. kormányzó

Dessewffy Aristid képviselőh. titkár

Dessewffy Sándor püspök

Dr. Domoni Mór min. fogalmazó

Dr. Erődi Béla tanker. főigazgató

Tóvárosi Fischer I. nagyiparos

Gester Béla építészmérnök

Glück Frigyes szállótulajdonos

Gméling Hermann gyáros

Gorove László földbirtokos

Grünvald Samu kereskedő

Gelb Manó nagyiparos

Grezló Ernő ügyvéd

Hajós Jenő

Hirsch István min. fogalmazó

Hornyánszky Viktor könyvnyomdász

Ipoly Sándor

Igmándy Mihály író

Ifj. Jankovics Béla földbirtokos

Kankovszky Antal gyárigazgató

Káldor Bertalan

Dr. Klasz Pál orvos

Dr. Kövesligethy Radó egyet. tanár

Báró Kochmeister F. nagybirtokos

Dr. Kohner Adolf nagybirtokos

Kunosi Frigyes nyomdatulajdonos

Dr. Lendl Adolf egyet. m. tanár

Dr. Lichtenberg Kornál egyet. rk. tanár

Dr. Lázár Béla tanár

Dr. Mandello Gyula egyet. m. tanár

Markovics És Garai könyvnyomdászok

Marx János min. tanácsos, máv. ig.

Dr. Majovszky Pál törvsz. elnök

Madách Emanuel min. tanácsos

Dr. Mezei Sándor

Miksó Imre kultuszmin. számtanácsos

Molnár Viktor min. tanácsos

Molnár Viktorné min. tanácsos neje

Nadler Róbert festőművész

Dr. Nessy Pál ügyvéd, fölbirtokos

Orczy Dezső háznagyi fogalmazó

Ormódy Vilmos vezérigazgató

Pólya Pál mérnök

Pollák Ármin mérnök

Pollák Ignácz vállalkozó

Dr. Posevitz Tivadar geológus

Dr. Piufsich Frigyes ügyvéd

Rakovszky Géza orsz. képviselő

Dr. Rátz István tanár

Rimanóczy Kálmán építész

Rosenberg Auguszta tanárnő

Révai Mór vezérigazgató

Siemens és Halske gyárosok

Somogyi Mór conservatóriumi igazg.

Dr. Somogyi Lajos orvos

Somogyi Nándor irod. és műv. vállalk.

Báró Schell Jószef min. segédtitkár

Spannraft Ágoston festőművész

Sonnenberg Imre birtokos

Szende Amigel dr. ügyvéd

Dr. Szontagh Tamás főgeológus

Tauszig Hugó vezértitkár

Ifj. Gr. Teleki Domokos

Dr. Várady Gábor orsz. képviselő

Dr. Varságh Zoltán szerkesztő

Wahrmann József birtokos

Zipernowszky Károly műegyet. tanár


A színház tisztikara:

ÜGYVEZETő IGAZGATÓ:
Somogyi Nándor

IGAZGATÓ ELőADÓ:
Dr. Kövesligethy Radó

IRODALMI TITKÁR:
Dr. Lázár Béla

GAZDASÁGI TITKÁR:
Pólya Pál

SZINPADI MűVEZETő:
Grosz Károly

DEMONSTRATOR:
Bruck Ferencz

PROJECTOR:
Zitkovszky Béla

JOGTANÁCSOS:
Dr. Váradi Gábor
ÜGYV., ORSZ. KÉPV.

PÉNZTÁROSNÉ:
Rákosi Szerén

FELOLVASÓK:
Lévay Gyula
Dajka Balázs


Színpadi személyzet

SZINPADMESTER:
Gábos Gyula
3 segédmunkással.

SZERTÁROS:
2 segéddel.

VILÁGÍTÁSI FELÜGYELő:
Hecker Károly
3 segédmunkással.

SZÍNHÁZI FELÜGYELő:
Mikolauschtz Gyula

portás.

10 jegyszedő.

4 ruhatáros.

 

A tervbe vett előadások sorozata

Az Uránia tudományos színház-egylet egyes szakosztályai részéről a következő készülő előadásokat jelentették be:

Az első előadás: KLUPATHY Jenő dr.: A MIKOR A LEVEGő FOLYÓSSÁ LESZ és KÜZDELEM AZ ÉSZAK PÓLUSÉRT nagy látványos előadás Payer, Nansen és dr. Meyer Vilmos stb. művei nyomán átdolgozta CHOLNOKY Jenő.

A legközelebbi előadások:

EGÉSZ ESTÉT BETÖLTő SZÍNDARABOK: A vas. - A Zichy-expedíció. - Páris és a világkiállítás. - A Duna. - A só. - A gotthardi alagút. - A fjordok hazájában. - A sphaerák harmoniája. - Bosznia-Herczegovina stb.

RÖVID ELőADÁSOK: Mikor a levegő folyóssá lesz: Klupathy Jenő. - Mire tanít a zsebóra (csillagászati előadás, vetített képekkel): Kövesligethy Radó. - Hogyan keletkezik az eső (meteorologiai előadás, kísérletekkel): dr. Steiner Lajos. - Az égi testek chemiai összetétele (csillagászati előadás, vetített képekkel): dr. báró Harkányi Béla. - A dobsinai jégbarlang (vetített képekkel): Cholnoky Jenő. A naprendszer (csillagászati előadás, kisérletekkel és vetített képekkel): Kövesligethy Radó. - Transzvaal, vetített képekkel: György Aladár. - Léghajózás és repülés (physikai előadás, kisérletekkel és vetített képekkel): Klupathy Jenö. - Novemberi hulló csillagok: Kövesligethy Radó. - Mesteriskola bemutatása, vetített képekkel: Paur Géza. - Az 1899-iki műtárlatok remekei : dr. Lázár Béla. - Tesla-fény, kísérletekkel: Wittmann Ferencz. - Marconi telegraf, kísérletekkel: Wittmann Ferencz. - A villamos szikráról, kísérletekkel: Wittmann Ferencz. - Olcsó olvasztó kemencze, kísérletekkel: Szekeres Kálmán. - Mégis forog a föld, kísérletekkel: Klupathy Jenő. -Kathod sugarakról, kísérletekkel: Pekár Dezső. - Detektívek az égen, csillagászati csevegés, vetített képekkel: Kövesligethy Radó. - A mikroskop története: dr. Lendl Adolf. -A mikroskop csudái: dr. Kohaut Rezső. - A sejt: Pályi Sándor. - A magvak mikroskopiája: Thaiss Lajos. - A májusi fagyok: Róna Zsigmond. - Saturnus és gyürűi: dr. Wonaszet Antal. - Washington városa: Krécsy Béla. - Az amerikai indiánusok: Krécsy Béla. - Hogyan lesz a tojásból csirke: dr. Zilahi Kiss Endre.

VISSZA